Budaörsi évforduló – Háromszáz évvel ezelőtt írták alá a németek letelepedéséről szóló szerződést

(Budaörs, 2021. április 21. – Budaörsi Infó) 1721. április 21-én írták alá a németek letelepedéséről szóló szerződést, háromszáz évvel ezelőtt. 

 

 

300 évvel ezelőtt, április 21-én írták alá az első budaörsi német telepesek gróf Bercsényi Zsuzsannával a letelepedési szerződést. Ez a dátum Budaörs újkori történetének kezdete.

 

A Heimatmuseum vezetőjének, Dr. Gajdos-Frank Katalinnak a megemlékező írását cikkünkben olvashatják.

 

 

gajdosfrankatalin

 

 

 

Szülőföldünk Budaörs 300 évvel ezelőtt és a Heimatmuseum rendhagyó időutazása

 

Budaörs területén már az őskorban éltek emberek és a község határában talált Mithras-templom maradványai alapján a Római Birodalom alattvalói is laktak erre, de a mai városkép és kulturális örökségének kialakulása a Zichyeknek köszönhetően 300 éve kezdődött.

A török háború Budaörsöt sem kímélte, a település még harcmezővé is vált. Erre emlékeztet minket a „Törökugrató” meredek sziklatömbje, melyről a néphit szerint az utolsó török parancsnok a lován vágtatva a mélybe ugrott, valamint a „Huszonnégyökrös-hegy”, amelyre a törökök, huszonnégy ökörrel húzták föl utolsó ágyújukat!

1659 júliusában I. Lipót király odaajándékozta Zichy István grófnak az óbudai és visegrádi uradalmakat, ide tartozott az akkori Pilis megye 11 települése mellett Budaörs is, így került a település a Zichy család tulajdonába.

A német betelepülők sokat köszönhetnek a Zichyeknek, hiszen a török seregek elűzése után – a kevés munkaerő miatt – a földesurak, mint a Zichy család azon fáradoztak, hogy szorgalmas német földműveseket hívjanak az országba.

Történelmi források alapján 1718 és 1720 között érkeztek az első német telepesek, melyet Budaörs számára fontos dokumentum igazol, Zichy grófnő, Bercsényi Zsuzsanna és az első budaörsi német lakosok között kötött letelepedési szerződés, amelyet 300 éve, 1721. április 21-én írtak alá.

A dokumentum első pontjából arra következtethetünk, hogy a tényleges letelepedés és a letelepedési szerződés megkötése között csupán rövid idő telt el és benne nagy jelentőséggel bírt a szerződés ötödik pontjában leírt kedvezmény, amely szerint, ha valaki szőlőt telepít, akkor a rákövetkező öt évben adómentes és alatta mentesül az uraságnak járó terményadó – a kilenced – terhe alól is.

Mindez alapot teremtett a község gyarapodásához. Igen kemény munka kezdődött, hiszen egy teljesen elpusztított területet kellett termékennyé tenni! Őseink azonban – az első telepeseknél körülbelül 500 emberről volt szó – a nekik jutatott bérleményből fáradhatatlan munkával gondosan művelt területet varázsoltak.

Róluk, az 1720-as években érkezettekről, származásukról sajnos keveset tudunk. A második telepes csoportról, akik az 1740-es években a pestis járvány után érkeztek, középbajor nyelvjárásuk alapján következtethetünk arra, honnan érkeztek, de ez sem pontos, hiszen a más tájszólást beszélők nyelvileg igazodtak a bajor nyelvjáráshoz.

A gazdaságilag teljesen egészséges település, Budaörs számára az 1766-os év történelmi jelentőséggel bír. Hosszadalmas pereskedés után a Zichy család ebben az évben elvesztette a birtokát és az Óbudai Uradalom, vele Budaörs is, visszakerült a Magyar Királyi Szent Korona birtokainak elidegeníthetetlenségénél fogva a Kamarai birtokokhoz.

Budaörs több mint 100 éven keresztül volt a Zichy család tulajdona és a budaörsiek ebből az alkalomból levélben köszönték meg Zichy Miklós özvegyének a hozzájuk való jóságát. A levél alapján őseink a Zichyeket mint földesurakat szerették, hálával tartoztak nekik.

Zichy Péter, majd fia, Zichy Miklós is megértő és jóindulatú volt a budaörsi lakosokkal szemben, Miklós segítségével 1738-ban kezdték el a Budaörsiek egy saját templom és iskola építését, valamint ez idő tájt a szinte csak a letelepedett németek által lakott település gazdaságilag is felvirágzott. Egy évvel azután, hogy Mária Terézia kormánya átvette a falut, 920 német lakost számoltak Budaörsön, majd az 1780-as „Canonica Visitatio” bejegyzése szerint a település 1354 lakosából 1346 fő német és 8 fő szláv nemzetiségű volt, de ők is jól beszélték a németet.

 

 


 

 

budaors

 

 

A letelepedési szerződés 300 évfordulója alkalmából ezúton a Heimatmuseum-időutazásra hívja az érdeklődőket, a múzeum képgyűjteményének legrégebbi budaörsi felvételei segítségével! Ide kattintva tudják megnézni a képeket.

 

 

 

(Budaörsi Infó/Heimatmuseum)

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.