Holokauszt-emléknap – Sassoli: akik túlélték a holokausztot, ránk hagyták a demokrácia védelmét

Aki túlélték a holokauszt borzalmait, ránk, európaiakra hagyták a demokrácia és intézményei védelmét, emlékeik közös felelősséget rónak ránk – jelentette ki az Európai Parlament elnöke szerdán, az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 76-ik évfordulóján, a testület által szervezett virtuális rendezvényen.

    David Sassoli hangsúlyozta: az Európai Unió a nyitottság, a nemzetek közötti együttműködés és a sorsközösség jegyében jött létre. Nagyszerű elképzelésből, nemes eszményből született, egy olyan hatalmas tragédiából merítve erőt, mint amelyet a nácik uralma és a második világháború okozott.

“A koronavírus-járvány okozta válság rávilágított arra, hogy még jobban együtt kell működnünk, hogy megvédjük azt, amit az előző generációk megtapasztaltak: a békét, a jólétet, a gazdasági növekedést, a jogérvényesülést” – mondta.

Sassoli felhívta a figyelmet, hogy a holokauszt-emléknap, nem pusztán évforduló, hanem mindenekelőtt felszólítás a demokratikus elkötelezettség és értékek megerősítése, védelme mellett.

Mint mondta, az emlékezet életben tartása érdekében meg kell tenni mindent az “abszolút gonosz” térnyerése ellen.

    “Kötelességünk tehát emlékezni, hogy a nácizmus borzalmai – amelyek magukban hordozták a legalapvetőbb érzelem, a szolidaritás teljes elvesztését – meg ne ismétlődjenek újra” – húzta alá az EP elnöke.

    Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli központú Európai Zsidó Szövetség (EJA) megemlékezésén mondott beszédében kijelentette: a tragédia egyedülálló az emberiség történelmének legsötétebb fejezetében. Hangsúlyozta: a holokauszt túlélői nem hallgattak el. Tanúskodnak, és az emlékezés és a remény fényét terjesztik a jövő generációi számára.

    “Az antiszemitizmusnak nincs helye a társadalmainkban. Soha nem fogjuk eltűrni, hogy a zsidóknak félni kelljen az Európai Unióban. Zsidók nélküli Európa nem lenne Európa” – fogalmazott.

Az antiszemitizmus leküzdése közös kötelesség, az antiszemita beszéd pedig büntetendő gyűlöletbeszédnek számít – mondta. Az unió biztosítani fogja, hogy a zsidók élete Európában ugyanolyan maradjon, mint bármely más európaié, függetlenül származástól vagy hitbeli meggyőződéstől – tette hozzá Charles Michel.

Az ENSZ 2005-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította január 27-ét. Ezen a napon szabadították fel a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábort Auschwitz-Birkenauban. A nácik milliókat gyilkoltak meg koncentrációs táboraikban. Többségük zsidó volt, de áldozataik között ugyanúgy megtalálhatóak romák, fogyatékosok, homoszexuálisok és másként gondolkodók.

Túlélők csoportos internetes „találkozóival” emlékeznek Izraelben a nemzetközi holokauszt-emléknapra

Túlélőkkel szervezett internetes “találkozók” keretében emlékeznek Izraelben a nemzetközi holokauszt-emléknapra – jelentette az 12-es izraeli kereskedelmi televízió híradásában szerdán.

Az Emlékezés a nappaliban (Zikaron beszalon) mozgalom egy évtizede alakult Izraelben, s mára milliós, az egész világon működő szervezetté vált. A korábbi években a hagyományok szerint a vendéglátást vállaló házigazdák lakásukban fogadtak egy-egy emlékező túlélőt és vele együtt a történetére kíváncsi embereket, és kérdéseket föltéve, személyesen beszélgettek együtt a vészkorszakról, elsősorban a személyes tapasztalatok alapján.

Idén a koronavírus-járvány miatt ezek az emlékezések is virtuálisak lettek, általában a Zoom applikáció segítségével beszélgetnek egymással a borzalmak túlélői és az emlékezők.

A 12-es tévé egy egészen különleges összejövetelt mutatott be kedd esti híradójában, amelynek vendége egy egykori ikergyermek, Vera Grossman Kriegel volt, akit Joseph Mengele náci háborús bűnös, az egykori auschwitzi koncentrációs tábor orvosa különböző álorvosi kísérletekkel kínzott meg hatéves korában.

Ezúttal arab közönség hallgatta meg az auschwitzi koncentrációs és haláltáborba elhurcolt, ott egy ketrecben tartott és gerincébe injekciókat kapó kislány angolul elmondott történetét.

Az Egyesült Arab Emírségekből, Bahreinből, Marokkóból, Szaúd-Arábiából és még Szíriából is figyelték a számítógép képernyőjét, s többen könnyekre fakadtak, amikor – legtöbben közülük életükben először – találkoztak a második világháborús zsidóüldözéssel.

A virtuális találkozót a Saraka (Együtt) nevű szervezet hozta létre, melyet Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein közösen alakított meg a kapcsolatok tavaly őszi normalizálása után egymás jobb megismerésére, a béke érdekében.

Az Emlékezés a nappaliban hasonló Zoom-rendezvényét szervezi Magyarország tel-avivi nagykövetsége is szerda este, amelyen Miron Eszter, Auschwitz és több más koncentrációs tábor -1948 óta Izraelben lakó – túlélője, a jeruzsálemi magyar ajkúak szervezetének vezetője emlékezik a vészkorszakra.

Holokausztot túlélő gyerekek otthonai címmel virtuális fotókiállítással emlékezik a nemzetközi emléknapra honlapján a Jad Vasem, az izraeli holokauszt emlékmúzeum. Ezen az internetes kiállításon hét, árván maradt zsidó gyermekek számára Európában létrehozott gyermekotthon képeit mutatják be. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek maguk is az üldözések túlélői voltak, és általában később együtt vándoroltak el Izraelbe.

A kiállításon szereplő egyik otthon Magyarországon, a Szeged melletti Deszken volt, ahol vallásos gyerekeket neveltek a háború után. Nagy részük több csoportban útnak indult Izrael (illetve az ország kikiáltása előtt még Palesztina) felé, majd 1948-ban felszámolták a Bné Akiba nevű vallásos cionista mozgalom működtette intézményt.

Jelenleg 178 400 holokauszt túlélő van Izraelben, egynegyedük a helyi szegénységi küszöb alatt, főként a 80-as évek végén és a 90-es években a volt Szovjetunióból érkezettek – emlékeztetett szerdán a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A túlélők átlagéletkora 84,5 év, 32 ezren 90 év fölöttiek. Tavaly 15 121 túlélő halt meg, közülük 900-an a SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben.

facebook:

0 Komment