Megújult Budaörs egyik legbecsesebb műemléke, a katolikus templom

(Budaörs, 2020. október 12. – Budaörsi Infó) Magyarország Kormánya és a Budaörsi Önkormányzat támogatásával külsőleg megújult Budaörs városának egyik legbecsesebb műemléke, a barokk római katolikus plébániatemplom.

Budaörs város katolikus templomát és használóit Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke áldotta meg 2020. október 11-én.

A liturgiát követően beszédet mondott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Csenger-Zalán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője és Ritter Imre a magyarországi németek országgyűlési képviselője

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere kérdésünkre a Budaörsi Infónak elmondta, hogy a koronavírus – járvány miatt igyekszik kerülni az olyan eseményeket, ahol sok ember van zárt térben, ezért nem vett részt az eseményen.

Továbbá hozzátette, hogy Budaörs Város Önkormányzata a templom felújításához 10 millió forinttal járult hozzá.

Amikor templomot újítunk fel, akkor a közösséget akarjuk szolgálni, attól függetlenül, mekkora településről van szó – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap Budaörsön. A templom felújításához a kormány 50 millió forinttal járult hozzá. A budaörsi önkormányzat további 10 millióval.

Soltész Miklós a budaörsi Nepomuki Szent János Plébániatemplom felújításának ünnepén arról beszélt, a helyi németség az unokáinak is építtette a templomot, ami azt jelentette, hogy itt akarnak maradni, itt képzelik el a jövőjüket.

Azt hangoztatta, háromszáz évvel ezelőtt Magyarországra települt egy olyan nemzetiség, amelyik szorgalmával, becsületével és igényességével gazdagította a nemzetet. A templomfelújításoknál talán a legfontosabb a hit továbbadása és megerősítése – fűzte hozzá az államtitkár.

Arról is beszélt, hogy a kormány tevékenységének is köszönhetően az elmúlt tíz évben javult a gyermekvállalási kedv, az ezt mutató arányszám 1,25-ről 1,53-ra emelkedett, továbbá 80 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, 27 százalékkal kevesebb a válás, és 36 százalékkal csökkent az abortuszok száma is.

Hozzátette, mindez nem más, mint az értékek mentése, és Magyarországon a lakosság 80 százaléka értéknek tartja a kereszténységet, még akkor is, ha nem hívő.

Csenger-Zalán Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, különlegesnek számít a mai Európában, hogy megújulnak egyházi intézmények, hitéleti közösségi terek, hiszen Európa-szerte a templomokat inkább bezárják.

A kormánypárti képviselő azt hangoztatta, hogy erős nemzet csak erős közösségekre épülhet, a közösségekhez pedig tudás és hit kell.

A megújult katolikus templomot és a híveket Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke áldotta meg.

Bővebb információ a budaörsi Nepomuki Szent János Plébániatemplomról:

Budaörsi Római Katolikus Templom

A római katolikus templom Budaörs városának legbecsesebb műemléke, védőszentje Nepomuki Szent János. A története ezer éven ível át, s a 970-es évektől megegyezik Budaörs történetével.

A mai napig egy 1243-ból származó, IV. Béla király által kiadott oklevél az első hiteles dokumentum, amely bizonyítja a falu és a templom létezését. A kutatások eredményei azonban azt bizonyítják, hogy a Budaörs az írott emlékeknél is régebben már lakott templomos település volt.

A budaörsi templom építése

A jelenleg is álló templom építését a németek betelepítése után 1738-ban kezdték meg. 1744-ben önálló plébániája lett a községnek.

Az első plébános Helmár János volt, aki 1745. december 21-én felszentelte a még épülő templomot. Az építés 1752-ig tartott. A terveket minden bizonnyal Mayerhoffer Ádám és Medhammer György építészek készítették.

A templom azonban a népesség növekedésével kicsinek bizonyult, ezért területének bővítésére volt szükség. 1802 és 1810 között Lösch János tervei alapján átépítették a templomot, amely 1808. július 6-án lett felszentelve.

A templom első festését 1828-ban végezték, ekkor a templom falait sokszínű, könnyed rajzolatokkal, levélfüzérekkel díszítették. Az 1830-as években villámcsapás érte a templomot, amely megrongálta a főoltárt.

A templom díszítettsége és berendezése

1846-ban készült el a templom Szent Sebestyén és Mária Magdolna mellékoltára. A templom barokk sisakos tornya 1844-ben épült. Homlokzatát copf vázák díszítik, a falfülkékben Páduai Szent Antal és a római szent katona, a tornyon, pedig Nepomuki Szent János kőszobrát helyezték el. 1933-ban a templomot ismét kifestették, ebben az évben kapta az Angster cég által készített orgonáját is. Három haranggal (Szeplőtelen fogantatás, Szent Mihály, Jézus Szíve) és egy 1852-es lélekharanggal rendelkezett.

Nagyharangja, mely Szent István király nevét viselte, az 1938-ban dr. Aubermann Miklós plébános által meghirdetett gyűjtés eredményeként készült el, majd 1944-ban a háború során elpusztult. 1945-ben több belövés érte a templomot, de maradandó sérüléseket nem szenvedett.

A II. Vatikán Zsinat (1962-1965) rendelkezéseinek megfelelően készült el szembemiséző oltára, akkor több festményt és szobrot áthelyeztek illetve kicseréltek. A templom főoltára klasszicista felfogásban ábrázolja Krisztus golgotai kínhalálát. A szépen megmunkált barokkos stílusjegyekkel ellátott szószék oldalán horgonyt tartó angyalok és a lángoló szív látható, a szószék koronáján angyalok tartják a tízparancsolat kőtábláit. A szentély keresztelő kútja a 18. században készült barokkos stílusban. A mennyezet freskói Nepomuki Szent Jánost, Szent Domonkost, Krisztus mennybemenetelét és Mózest a kígyóval ábrázolják.

A templomkert emlékművei

A templom kertjében a gesztenyefák árnyékában állnak a első és második világháború budaörsi áldozatainak állított hősi emlékművek, valamint ott áll Pásztor János szobrászművész alkotása 1925-ből, amely a Krisztus karjába hanyatló katona. E mögé 1992 júniusában helyeztek ki egy ovális emléktáblát, a Halottaink emlékére feliratsort, 16 táblán 475 névvel, amely az elhurcoltak, elkergetettek és a II. világháborúban elhunytak emlékét őrzi. A táblasor a Németországban élő budaörsiek és a helyiek összefogásából készült el, mely Balassa György munkája.

A római katolikus templom kertjének egyik szegletében, közvetlenül a kerítés mögött áll Szent Vendel szobra, aki a házi állatok és a földművesek patrónusa, valamint a pestisbetegségek elleni védőszent is.

A templom legújabb emlékműve a 2009 októberében felszentelt Mindszenty József szobor, amely Babusa János szobrászművész alkotása.

Virágszőnyeg

Budaörs német ajkú katolikus lakosságának a még mindig élő ünnepi hagyománya az Úrnapi körmenet, a Virágszőnyeg. Az ünnepség alkalmából hajdanán az egész község virágszirmokba öltözött ma már a körmenet útvonala a római katolikus templom köré korlátozódott.

(Budaörsi Infó / mti – Forrás: Budaörsi Lexikon – Filipszky István és Grósz András)

facebook:

0 Komment