Új kezdeményezés Budaörsön – Közösségben, zöldben, testben és lélekben egészségesebben?

(Budaörs, 2020. június 2. – Budaörsi Infó) Milyen lehetőségei vannak egy nagyváros lakóinak, ha nincs saját kertjük, de vágynak a zöldbe? Van vajon olyan megoldás, amikor  természethez közel, aktívan tölthetik az idejüket, a lakóhelyükhöz a lehető legkisebb távolságra? Mit tehetnek, ha szeretnének maguknak valamennyi egészséges, friss élelmiszert termeszteni? Van ezekre a kérdésekre egy olyan válasz, amely szerte a világon kisebb és nagyobb városokban egyre elterjedtebb, van, ahol évszázados hagyománya van. Pestovics Ágnes és néhány lelkes önkéntes ezen a példán felbuzdulva kezdte el a közösség építést, hogy Budaörsön is lehessen egy olyan hely, ahol azok is kertészkedhetnek, akik ezt eddig nem tehették meg. A cikk alján találnak egy kérdőívet, amit érdemes kitölteni.

Mi is az a közösségi kert?

A közösségi kertek olyan városi terek, amelyeket helyiek egy csoportja vesz közös gondozásba többek között abból a célból, hogy ha nem is nagy mennyiségben, de élelmiszert termeljenek saját felhasználásra.

A csoport tagjai a területeken kialakított néhány négyzetméteres parcellákon maguk gazdálkodnak, miközben a kert közös tereit és külső környezetét közösen gondozzák. Általában használaton kívüli, sokszor egyébként gondozatlan területet vesznek bérbe magántulajdonostól, vagy a településük vezetése bocsájt a rendelkezésükre ilyet. A legtöbb esetben a kert kialakításában is kapnak segítséget az önkormányzatuktól vagy más támogatóktól.

A kertben a parcellák gazdái megosztják az eszközöket, az infrastruktúrát, a fenntartási költségeket, például az öntözéshez szükséges víz díját, a kerti eszközök beszerzési árát, de akár a palántákat és a terményeket is. Közösen szereznek tapasztalatot a kertművelésről, saját maguknak szervezett képzéseken együtt tanulhatnak is erről, hiszen városi emberként sokszor teljesen új feladatokkal néznek szembe.

A kertészkedés során fiatalok, idősebbek, családosok, egyedülállók, gyerekek és felnőttek is több időt töltenek aktívan a szabadban, közelebb kerülnek az élő környezethez. Olyan tudással gazdagodnak az élelmük eredetéről, amelyet ma már a legtöbb városi ember – különösen a gyerekek -, de már sok vidéki sem tapasztal máshol közvetlen közelről: hogy más íze van a zöldségnek, ha egészen frissen kerül az asztalunkra, ha nap érlelte, ha nem vegyszerek növesztették, ha eső áztatta.

Ilyen tapasztalatok pedig arra sarkallhatják az embert, hogy tudatosabban és felelősebben bánjon azzal az élelmiszerrel is, amit nem ő maga termelt meg. Manapság pedig az étkezésünk, a mindennapi bevásárlásaink, az egyre nagyobb méretet öltő élelmiszer-pazarlás jelentős mértékben meghatározza életünk ökológiai hatásait. Egy közösségi kert azonban nem csak a bolygónkat és az emberiséget fenyegető környezeti válsághoz vezető fogyasztói döntésekre vagy az élelmiszer-ellátásunkra lehet jó hatással. 

Pestovics Ágnes a közösségi kert projekt egyik szervezője a Budaörsi Infónak elmondta, hogy egy ilyen kezdeményezés során  erősödhetnek a szomszédsági kapcsolatok, hiszen új emberekkel találkozhatnak a tagok a kertben.

“Olyanokkal, akikkel kortól, nemtől, szociokulturális helyzettől függetlenül közös ügyük és ezáltal közös témájuk lesz. A közösségi kertben beszélgetések indulnak el a növekvő zöldségekről, de a parcellaszomszédok eszmecseréi általában nem állnak meg ezen a ponton. Már csak azért sem, hiszen a kertnek vannak, lesznek közügyei, amelyeket a tagoknak közösen kell megvitatniuk, közösen kell döntéseket hozniuk róluk.

Ezáltal gyakorolhatják résztvevőként az érdekérvényesítést, a közösségért és a közös ügyért való felelősségvállalást, a demokratikus önrendelkezést és önszerveződést is. A kertben tevékenykedők lelki egyensúlya is megerősödhet, hiszen a zöld környezet csökkenti a stresszt, a gazdagodó kert elégedettséggel tölti el őket, a közösségben fontosnak és hasznosnak érezhetik magukat, társakra lelhetnek.”

Hogyan gyakorol egy közösségi kert a tagok mellett a tágabb lakosság életére is pozitív hatást?

“Egy lakók által közösen művelt terület megszépíti a települést, új aktív zöldfelületet hoz létre. Ennek fenntartása ráadásul sokkal kisebb közpénz-befektetést igényel, mint egy hagyományos közparké, hiszen a tagok önkéntesen tartják rendben és zölden azt.

Az aktív zöldfelület nem csak esztétikailag van jó hatással a környékre, de a terület mikroklímáját is alakítja, hiszen csökkenti a hősziget-hatást, párologtat, árnyékot ad, csökkenti a szálló por mennyiségét. Nyitott kertlátogatásokkal, szervezett oktatási programokkal kicsiknek és nagyoknak egyaránt hasznos és új tapasztalat- és tudásszerzésre ad lehetőséget egy ilyen kezdeményezés. Ezáltal a közösségi kert kulturális közegként is funkcionál.

Ha megnézünk néhány videót egy-egy működő közösségi kertről az interneten, vagy ha ellátogatunk egybe személyesen, az ottani tagok az eddig felsoroltakon kívül még sok-sok pozitív hozadékát fogják említeni ezeknek a kezdeményezéseknek. Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban de még Kubában is több évtizedes, néhol már évszázados hagyománya van a közösen művelt városi kerteknek. Magyarországon is közel egy évtizede léteznek ilyen kezdeményezések, közvetlenül a Budaörs szomszédjában, a 11. kerületben is működik fél tucatnyi közösségi kert, de Budapest valamennyi kerületében működik ilyen. A fővárostól kisebb városokban, például Nagykovácsiban, Budakalászon, Szentendrén, Dunakeszin, Pilisszentkereszten is létezik ilyen kert, ahogy számos megyeszékhelyen és még jó néhány másik magyar településen is.”

Budaörsön a városlakók többsége abban a szerencsés helyzetben van, hogy van saját kertje, ha szeretne, kertészkedhet is benne – bár a “kertes” házban élőkre sem feltétlenül igaz ez, hiszen a sűrű beépítettség miatt sok-sok olyan lakóépület van a településünkön, ahol minimális méretű udvarok vannak, ahol nehéz helyet szorítani akár egy kisebb ágyásnak is. És él a városunkban több ezer ember a lakótelepen és más kisebb társasházakban, ahol pedig ez végképp nagy kihívás. Léteznek ugyan balkonkertész mozgalmak is, lehet függőkerteket létrehozni, tudunk is lelkes panellakó helyiekről, ugyanakkor egyedül növényeket nevelni ilyen szokatlan módon nem ugyanolyan lelkesítő, mint egy jó közösséggel együtt dolgozni a közös jóért és szépért, és akkora növényi változatosság elérésére sincs mód, mint amit akár egy kisebb magas ágyásban meg lehet valósítani.

Néhányan, budaörsi lakosok közül, ezért most nagyot mertek álmodni: elindítottak egy kezdeményezést, melynek célja, hogy Budaörsnek is legyen saját közösségi kertje.

Az utóbbi hetekben összeállt egy kisebb szervező csapat, akik a megvalósítás lehetőségein gondolkodnak, ötletelnek. Már felvették a kapcsolatot a városvezetéssel is az ügyben, és bíznak az önkormányzat támogatásában, de nem zárják ki azt sem, hogy magánterület tulajdonosával próbáljanak együttműködni, ha szükséges.

Úgy hiszik, egy ilyen kert létrehozása újító és modern módon hozhat létre egy egyszerre szimpatikus, hasznos és életminőség növelő értéket városunkban.

A kezdeményezés tagjai most azon dolgoznak, hogy minél pontosabb képet kaphassanak arról, mennyire örülnének a budaörsi lakosok, ha közösségi kert jöhetne létre városunkban.

Kíváncsiak arra, mekkora az igény közösségi kertre, hányan gondoznának szívesen ilyen módon egy-egy kisebb földterületet. Ehhez készítettek egy kb 5-10 perc alatt kitölthető online kérdőívet is. Ezen a felületen várják a városlakók visszajelzéseit. Nem csak azokét, akik közösen kertészkednének, hanem akár azokét is, akikben valamiért kifogás vagy kérdés merül fel a kezdeményezéssel kapcsolatban. Ahogyan azok visszajelzéseire is számítanak, akik támogatnák az ötletet gondolatban vagy tettekkel, szakmai, eszközbeli vagy más hozzájárulással.

A kérdőív ide kattintva érhető el.

Kezdeményezésről, a közösségi kertekről pedig ide kattintva lehet tájékozódni.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment