A madármentő segít – Mit tegyünk, ha elárvult fiókát találunk?

(Budaörs, 2019. szeptember 9. – Budaörsi Infó) Szakértői cikksorozatunkban Berta Katalin, a Madármentés elkötelezett híve, a Fióka- és madármentés tagja, augusztus hónapban arról nyilatkozott, hogy mi a teendőnk akkor, ha elárvult fiókát találunk. Ha a témával kapcsolatban további kérdései lennének, írjon bizalommal szerkesztőségünkbe a budaorsiinfo@gmail.com e-mail címre és szakértőnk válaszol. Ez a cikk az augusztusi Budaörsi Infó nyomtatott számában is megjelent. 

A július hónap rekordokat megdöntő hőséggel csapott le nem csak az emberekre, de a madarakra is. A nyári melegben sokszor előfordul, hogy elárvult fiókát találunk a földön.

Ha szerencséje van a kisállatnak, akkor nem kapja el egy ragadozó és van esélye a túlélésre, de mit tegyünk pontosan, ha fiókát találunk?

“Először is helyezzük biztonságba. Ez legyen egy doboz, papírtörlővel kibélelve, a nedves fű nem jó, kihűti a madarat. Ha csupasz a fióka, melegítésre szorul.

Nyilván nem áll mindenkinek rendelkezésre otthon inkubátor vagy melegítőpárna, ezért megteszi az asztali lámpa, vagy mellé téve egy meleg vízzel töltött palack. Keressünk madármentő társaságot, mi pl., a Fióka- és madármentés, akkor is segítünk a bejelentőnek, ha nem vagyunk a közelben. Segítséget keresünk a számára és ellátjuk az alap instrukciókkal. Védett madarak esetén a hivatalos eljárási rendhez hozzátartozik az illetékes Nemzeti Park őrszolgálatának értesítése is. Készítsünk fényképet a madárról, ha lehet, méretarányosat, pl. tegyünk mellé egy gyufásdobozt vagy kulcsot. Itatni, vagy bármit a csőrébe belenyomni tilos, ugyanis a legtöbb esetben az avatatlan kéz árt.

Az üzenetre rövidesen, általában fél órán belül válaszolunk. Ha sérült a madár, akkor állatorvosnak kell megmutatni, mert lehet, hogy mi csak délután, este tudjuk átvenni és ez elég idő lehet arra, hogy pl. egy macskaharapásba belehaljon a madárka.”

A nyári időszakban mely madarakra jelenti a legnagyobb veszélyt a hőség? Hogyan tudunk nekik segíteni?

“Minden madár nehezen viseli ezt a durva hőmérsékleti ingadozást, ami manapság jellemző, így amíg télen az etetés, addig a nyári melegben az itatók kihelyezése kiemelten fontos!”

Sokat olvashatunk manapság a médiákban arról, hogy a fecskéink nagy veszélyben vannak. Mit jelent ez pontosan, és hogyan tudjuk segíteni őket?

“A fecskék elmaradása szintén az éghajlatváltozásnak köszönhető. Először is elmarad az az évszak, amit valamikor tavasznak hívtunk, amikor is nincs még túl meleg, hűvösek az éjszakák és sok a csapadék.

Ez azért volt fontos a fecskéknek, mert az ilyenkor képződő és ki nem száradó pocsolyák sarából rakták a fészket. Ha nincs sár, nincs fészek, ugye? Ugyanekkor nincsenek rovarok, vagy ugyanennek, vagy a rovarirtásnak, vagy a gazdasági állattartás csökkenésének köszönhetően. Ha nincs táplálék, nincs fecske. Sok a pusztulás, a mérgezés, a kémiai gyérítések után, ezt is jó lenne korszerű biológiai irtásra cserélni.

Tehát önmagában a műfészek kihelyezése nem elég, az nem fogja odacsalogatni a fecskéket. Vigyázni, óvni kell a megmaradt fészkeket, a benne lévő utódokat. Jó ismerni az ezzel kapcsolatos jogszabályt, a 1996 évi LIII törvényt a természet védelméről, amely kimondja, hogy:

„Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

Ha mégsem kerülhető el a fészkek zavarása például egy építkezésnél, akkor mindenképpen a Nemzeti Parkhoz és a Kormányhivatalhoz kell fordulni, és csak az ő útmutatásuk mellett végezhető el a tevékenység!”

Szinte minden hétre jut neked is valami kis izgalom. A napokban egy vörös vércsét engedtél szabadon. Mit tudhatunk róla? Mióta volt nálad és mi volt a baja?

“Nem is egyet, hanem hármat! Érdekes módon, mindhárman az I. kerületből kerültek hozzám, talán valami megzavarta a fészket.
Kirepülés előtti fiókák voltak, még pelyhesek, de már önállóan ettek és próbálgatták a szárnyaikat is. A vércséről tudni kell, hogy amilyen vérmes ragadozó, olyan helyes állat, nem stresszeli túl az ember közelségét. Hasznos ragadozónk, rágcsálókkal, esetenként nagyobb rovarokkal, madarakkal táplálkozik.”

Ha bárki vércsét talál, lehet esélye a madárnak a túlélésre, ha nem viszik szakemberhez hanem otthon próbálják felnevelni?

“Védett madaraink birtoklása jogszabályba ütközik, ugyanis csak regisztrált mentőhelyen nevelhetőek, tartásuk engedélyköteles.
Táplálásuk sem simán nyers hús, hanem kiegészítőket és egyéb szabályok betartását is igényli. Azon kívül ragadozó madaraink
veszélyesek is lehetnek, pusztán megfogásuk is rutint igényel!”

Könnyen vissza tudnak szokni a természetes környezetükbe ezek a madarak? Mi okozhat nehézséget?

“Minden esetben törekszünk arra, hogy ne szoktassuk magunkhoz a madarakat, nem dajkáljuk, nem babusgatjuk őket, leárnyékolva nőnek, szorítkozva a legszükségesebb kontaktusra. Nehéz megállni, mert nagyon helyesek és gyámoltalanok, ami kiváltja az anyai ösztönt, de az esetükben ezt félre kell tennünk, mert az ő érdekük így kívánja. Megfelelő gyakorlás után szépen el szoktak repülni.
Kövessék figyelemmel internetes hírportálunkat mert sorozatunk következő részében arról olvashatnak, hogy milyen veszélyek leselkednek a kirepülő madarakra, különös tekintettel az áramütésről lesz szó. Ha a témával kapcsolatban kérdésük lenne írjanak nekünk és szakértőnk válaszol (budaorsiinfo@ gmail.com).”

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment