Az évek óta elhúzódó budaörsi lőtér-vita érintettje Igaly Diána életműdíjat kapott

(Budaörs, 2019. május 14. – Budaörsi Infó) Igaly Diána olimpiai bajnok sportlövő életműdíjat kapott a Magyar Sportlövők Szövetsége idei küldöttgyűlésén. Igaly Diána hosszú ideje hadakozik a budaörsi lakosokkal, illetve az önkormányzattal a budaörsi lőtér zajhatásai okán.

 

 

“Nagyon büszke vagyok erre a díjra, mert a szakmától kapott elismerés a legnagyobb, amit egy sportoló kaphat. Örülök, hogy a sikeres versenyzői pályafutásom után a jelenlegi, szakmai munkásságomat is elismeri a szövetség” – fogalmazott a szervezet hétfői hírlevelében a koronglövők szakágvezetőjeként és a szövetség alelnökeként dolgozó Igaly Diána.

A sportoló 2004-ben, Athénban skeetben nyert ötkarikás aranyérmet.

 

Igaly Diánáról a korábbi években már olvashattak hírportálunkon. A budaörsi lőtérgondjairól beszélt egyik cikkünkben 2015-ben. 2017-ben pedig arról cikkeztünk vele kapcsolatban, hogy az Alapvető Jogok Biztosa és az ombudsman jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese szerint nem is működhetne a budaörsi lőtér.

Az ombudsmanok Wittinghoff Tamás polgármester és a lőtér körüli lakosok közös panasza nyomán folytattak vizsgálatot az ügyben.

 

 


 

Hosszú évekre nyúlik vissza Budaörs nyugati határában, a Törökugratónál működő lőtér ügye. Bár a létesítmény külterületen található, közvetlenül határos a családi házakkal sűrűn lakott belterülettel. A lőtéren folyó – az évek során egyre gyakoribbá és hangosabbá váló – tevékenység az elmúlt években mind többek számára vált elviselhetetlenné. A lakossági panaszok miatt már évekkel ezelőtt foglalkozott az önkormányzat az üggyel. 2006-ban úgy tűnt, megoldódhat az áldatlan állapot, mégpedig mindenki megelégedésére. Az önkormányzat ugyanis csaknem 10 millió forintot ajánlott fel a lőteret használó Igaly Diána olimpikonnak, hogy új helyet találjon tevékenysége folytatására. Az ajánlatot az olimpikon előbb úgy tűnt, hogy elfogadja, aztán mégis visszakozott.

Az önkormányzat ennek ellenére, tekintetbe véve, hogy a következő olimpiára készült, lehetővé tette számára, hogy hétköznaponként naponta kétszer két órában továbbra is gyakorolhasson. A sportoló azonban az olimpia után sem csökkentette tevékenységét. Sőt, mint az ombudsmani vizsgálat során kiderült, a lőteret rajta kívül többen is használták, és azt előzetes engedély nélkül bővítette is, így ott sörétes fegyverek mellett nagykaliberű golyós vadászfegyvereket is használhattak.

Az ombudsmanok több éven át tartó, alapos vizsgálata során derült fény arra is, hogy a lőtér 2013-ban új üzemeltetési engedélyezési eljáráson ment keresztül. Az engedélyt meg is kapta, holott – a vonatkozó BM-rendelet szerint – természetvédelmi területen egyáltalán nem működhetne lőtér, és ezt a tényt az új engedélyezési eljárásban kötelező lett volna figyelembe venni. Az engedély megtagadására elegendő ok lett volna, hogy a terület a Budai Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el, de ezen felül még a Budai-hegység kiemelt jelentőségű természet megőrzési területnek is része.

Az engedélykiadás amiatt is visszás, hogy csupán egyetlen szomszéd kapott értesítést az eljárásról – ennyit „talált” az eljáró hatóság 100 méteres körzetben – holott a földhivatali nyilvántartás szerint 232 telektulajdonos található 100 méteres távolságon belül. Egy kivétellel nem értesítették ki tehát a szomszédokat, ahogy az önkormányzat sem kapott tájékoztatást, sőt a környezetvédelmi szakhatóságot sem vonták be az eljárásba.

Ugyanez a mulasztás megtörtént 2015-ben is, amikor – utólagosan – engedélyt kapott a lőtér a korábban engedély nélkül felépült golyós belövő pálya kialakítására.

Összességében mindez a jogbiztonsággal, a tisztességes eljárással és a jogorvoslathoz való joggal összefüggő visszásságot okoz – állapította meg az ombudsmani jelentés. Ezért felkérte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy felügyeleti eljárás keretében tegye meg a szükséges intézkedéseket, azaz semmisítse meg vagy változtassa meg a jogszabálysértően kiadott engedélyező határozatokat.

 


 

 

2019. március 28-án a Blikknek adott interjújában Igaly Diána azt mondta el, hogy harcolnia kell a mai napig a lőtérért.

“Jelenleg is zajlanak jogi úton a támadások, első fokon pert nyertünk. Volt hivatalból egy független zajszintmérés is, amelynek az eredményeit aztán az itteni bíróság nem vette figyelembe.

Már a pályafutásom végéhez közeledve is ebből próbáltam lelki erőt meríteni, új boldogságforrást találni, mindig is azt terveztem, hogy a befejezés után is a sportágban dolgozom majd. Ez volt a menedékváram, mostanra viszont szerencsére kinőtte magát, komoly műhelymunka zajlik a lőtéren annak ellenére, hogy a működésünk erősen korlátozott.”

 

Az önkormányzat és a zajhatást elszenvedő több száz lakó számára így sok-sok év után az lenne kívánatos, ha megszűnne az életüket megkeserítő lövöldözés, és a lőtér olyan helyre települne, ahol nem zavarja a lakosság nyugalmát.

Az immár életműdíjas Igaly Diána ezt a több éve elhúzódó vitát aligha tekintheti élete egyik fő művének.

 

Korábbi cikkeink a témával kapcsolatban:

Igaly Diána a budaörsi lőtérgondjairól beszélt születésnapi interjújában

Az ombudsmanok szerint nem is működhetne a budaörsi lőtér

 

Az Alapvető Jogok Biztosának az ügyben hozott jelentését ide kattintva olvashatják.

 

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.