Hangszerkészítés Budaörsön – Bodnár Gábor: A hangszer jó hang nélkül szobor

(Budaörs, 2019. március 4. – Budaörsi Infó) Korábbi cikkünkben már olvashattak Bodnár Gábor budaörsi hangszerkészítőről. Sokoldalú tevékenysége révén rengeteg emberrel kerül kapcsolatba. Hangszereket restaurál és készít, gyerekeket oktat és zenekarvezetőként is helytáll. Ez csak néhány a „mindennapi’’ feladatai közül, amelyeket tiszta szívből, lelkesedéssel végez, ezzel is örömet okozva másoknak. Kreativitása, problémamegoldó készsége páratlan. Felkerestük, hogy egy sorozat keretén belül mutassa be nekünk a különböző hangszerek készítésének érdekességeit.

Cikk-sorozatunk első részében a hangszer készítésről olvashatnak, mint szakmáról.

Bodnár Gábor elmesélte nekünk, hogy hogyan alakult ki ez a hivatás, és hogy ő miért kezdett el ezzel a szakmával foglalkozni.

Ezt követően megismerkedhetünk az eszközökkel, alapanyagokkal, amelyek segítségével megszólalhat egy darab fa, vagy akár még egy dísztök is.

A hegedű építésű hangszerek világába is elbarangolunk, majd pedig következnek a népi hangszerek, a sámán dobok, a percussion hangszerek és betekintést nyerhetünk az újrahasznosított anyagokból készült hangszerek világába.

Tartsanak velünk!

A hangszerkészítés

Bodnár Gábor 15 éve foglalkozik hangszer készítéssel. Szakmáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hangszerész szakán végezte. Mestere Rácz Pál aranykoszorús hegedűkészítő mester volt. Hat éves korában kezdett el a zenével foglalkozni (zongora, énekkar, ének-zene tagozat).

Van jövője ennek a szakmának? Nem vesz át mindent a modern technika?

“A hagyományos technikák alkalmazásának mindig kell hogy legyen jövője, minden szakmában. Természetesen én is látom, hogy egyre nagyobb teret hódít a gépiesített technika, de az én szakmámban azért más a helyzet.

Hangsúlyozom, hogy az akusztikus hangszerekről beszélek, amelyek erősítést szolgáló elektronika nélkül is helyt kell állniuk egy koncertteremben például.

Egy hangszer akusztikai tulajdonságai nagy mértékben függnek a felhasznált anyagoktól, mely anyagokat a természet szolgáltatja számunkra. Így nincs két azonos fizikai tulajdonságokkal rendelkező alapanyag, tehát minden darab fát, bőrt vagy egyéb szerves anyagot másképp dolgozunk fel, munkálunk meg.

Például egy falemez vastagságméretei négyzet centiméterenként tized milliméterenként változik az elmúlt 500 évben dolgozó nagy hangszerkészítő mesterek tapasztalatait figyelembe véve, és mivel minden hangszer más és minden alapanyag más fizikai tulajdonságokkal bír, így ezen tized milliméterek minden hangszernél változók.    

Vannak gyárak, ahol gépek dolgoznak, de ott sosem készül igazán jó hangszer, legalábbis az akusztikai tulajdonságai nem lesznek olyan jók, mint a kézzel készült társainak, mivel egy gép képtelen figyelembe venni ezen paramétereket a jelenkor technikai adottságai mellett.”

Van olyan hangszer ami csak kézzel készíthető, gép nem helyettesítheti?

“A hegedű építésű hangszerek (hegedű, brácsa, cselló, bőgő), tradicionális hangszerek stb, amelyek rezonátor dobozzal készülnek, amely hangszerrész felel az akusztikai tulajdonságokért, készíthetők gépsoron is, de így a fent említett okok miatt nem érik a kívánt magas minőséget.”

Mennyi hangszerkészítő, javító szakember lehet Magyarországon?

“Konkrét számot nem tudok mondani, de aktívan nem sokan dolgozunk. Van hangszerész képzés, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem intézményén belül kezdődött, sok éven át ott zajlott, én is ott végeztem. néhány éve pedig átköltözött a Bartók konziba. Ha jól tudom, ma is ott tanulható a szakma. Az én időmben napi 8 óra, heti 5 nap szakmai gyakorlat volt előírva egy befogadó műhelyben 3 éven keresztül. Az alapok elsajátításához ez elengedhetetlen.”

A hangszerkészítésnek és javításnak milyen nehézségei, buktatói vannak?

“Rengeteg hangszerfajta létezik, mindegyik más hozzáállást, szerszámparkot, szakmai fogást, anyagismeretet stb. igényel.

Minden hangszer más (minden anyag más, minden felületkezeléshez használt anyag másra reagál stb), így az adott munka előzetes tervezést igényel.

Amellett, hogy megjavítunk egy hangszert funkcionálisan, figyelnünk kell az esztétikára is, tehát amennyire lehet, el kell tüntetnünk a sérülés és annak javításának nyomait.

Így minden munkánál restaurálásról is beszélhetünk. Számos buktató van, ezért érdemes mindig követni az új trendeket, megismerni az új anyagokat, hogy kivédhessük az előre nem látható hibákat.” 

Milyen anyagból szól legszebben egy hangszer?

“Az akusztikus hangszerek nagy többségének korpusza van, melyet rezonátor doboznak is nevezünk. Ezen hangszerrész fő eleme a rezonáns lemez, mely például húros hangszerek esetében a húrok rezgését hivatott átvenni,  felerősíteni. A legalkalmasabb erre a lucfenyő (vonós hangszereknél mindig), akusztikus gitárok esetében esetleg cédrus. Csak a legelterjedtebbekről beszélek, léteznek hangszerek, melyeknél más anyagokat is alkalmaznak, de ez terjedelemben egy könyvet tenne ki.”

Mi a lelke a hangszereknek? Mire kell a legjobban odafigyelni?

“A hangszer jó hang nélkül szobor. Tehát a lelke a hangjában van elsősorban (hegedűépítésűeknél egy alkatrészt, mely meghatározó szerepet játszik hangszer akusztikai szempontból, így is nevezünk).

Mikor az ember tradicionális kézműves technikákkal hangszert  készít, mindenre gondosan ügyel. Tervez, alapanyagot válogat, megmunkál, épít, beállít. Fontos a lemezek vastagsága, méretarányok helyes kiszámítása, felületkezelő anyagok helyes kiválasztása és alkalmazása mind nagyon fontos. Persze sorolhatnék még rengeteg apró fogást, de majd talán egy következő fejezetben.”

Kövessék figyelemmel közösségi oldalunkat, hamarosan új résszel jelentkezünk! 

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment