Wittinghoff Tamás Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott

(Budaörs, 2017. március 22. – Budaörsi Infó/MTI) Átadták a Radnóti Miklós költőről elnevezett antirasszista díjat 2017. március 21-én Budapesten. Az antirasszista világnap alkalmából tartott ünnepségen Hanti Miklós, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke azt mondta, azok kapják az elismerést, akik tesznek azért, hogy Magyarországon ne gyűlölködés, hanem szeretet, béke legyen.

Azt mondta: ezt egy “normális országban” természetesnek gondolhatnánk, de manapság “forradalmi, harcias tett” a gyűlölet ellen küzdeni. Kitért arra is, hogy tavaly augusztusban “egy másfajta kitüntetés elleni tiltakozásul nagyon sokan visszaadták állami kitüntetésüket”. Az érintetteknek jelképes, közös Radnóti-díjat adnak – közölte. Ennek a díjnak lett a kitüntetettje Budaörs polgármestere is.

Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület), Budaörs polgármestere Bayer Zsoltra utalva arról beszélt, hogy amikor a publicista tavaly kitüntetést kapott, aki “azzal tűnik ki, hogy alpári stílusban uszít, mocskol különböző kisebbségeket”, Kaltenbach Jenő volt ombudsman példáját követve úgy döntött, vissza kell adnia az elismerést. Hozzátette ugyanakkor, megérti azokat, akik tisztességes munkával megszerezték azt a díjat, és nem voltak hajlandóak erre.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere korábban a Budaörsi Infónak elmondta, azért adja vissza a 2004-ben kapott Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, mert úgy érzi, hogy “tisztességes ember számára ebben a helyzetben nem maradt más lehetőség. Nyilvánvaló, hogy ez nyílt provokáció, hiszen egy olyan embernek kitüntetést adni, akit a Fidesz teljesen egyoldalú, csak fideszes tagokból álló Médiatanácsa is elmarasztalt kirekesztő rasszista írása miatt, akinek a tevékenysége is alapvetően ilyen, és akinek a jelzői olyanok, amilyeneket kultúrember nem is használ.

Egyszerűen nem lehet ezzel közösséget vállalni, mélységesen elszomorító, hogy a köztársasági elnök és a magyar kormány méltónak és követendő példának tartja, hogy egy ilyen személy kapjon kitüntetést, akinek ki sem ejtem a nevét.

Ezzel közösséget vállalni nem lehet, és bár nagyon nagy megtiszteltetés volt amikor megkaptam, de nincs más választásom.”

Wittinghoff Tamás beszéde a díjátadón:

Városunk polgármestere a díj kapcsán a Budaörsi Infónak úgy nyilatkozott, hogy “a díj és az a sok nagyszerű ember, akik tegnap jelen voltak azt jelzik, hogy ebben az elvetemült világban azért szerencsére vannak még sokan, akik emberségesen gondolkodnak, cselekszenek.”

Görgey Gábor író, az egyik idei kitüntetett beszédében úgy fogalmazott, akik eljöttek a rendezvényre, arra vágynak és azon dolgoznak, hogy “ez a kegyúri kormány eltakarodjék”. Ehhez viszont – fűzte hozzá – olyan ellenzékre van szükség, amelyik erőt mutat és együttműködik.

A korábbi díjazottak közül Németh Péter, a Népszava főszerkesztője arról beszélt, hogy szíve szerint egyetlen kitüntetést adna vissza, a Radnóti-díjat, mert az azt jelentené, hogy erre már nincs szükség Magyarországon. “De sajnos a kezünkben kell tartani” – tette hozzá.

Kertész Zsuzsa televíziós bemondó, mögötte a díjazottak a Radnóti Miklós antirasszista díjak átadóünnepségén a Radnóti Miklós Művelődési Központban 2017. március 21-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Radnóti-díjat kaptak az állami kitüntetéseket visszaadók (közös díjként), továbbá Beer Miklós váci püspök, Csillag Ádám dokumentumfilm-rendező, Daróczi Ágnes kulturális menedzser, Fullajtár Andrea színművész, Görgey Gábor író, Gurmai Zita (MSZP), az Európai Szocialista Párt nőtagozatának elnöke, Keleti Éva fotóművész, Komoróczy Géza történész, író, Nagyváradi Szűcs Mihály, a MEASZ alelnöke, a Raoul Wallenberg egyesület, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön dolgozói és a Sátoraljaújhelyi Szent István római katolikus egyházközség közösen, Sebes György, a Népszava újságírója, Pavol Seckár, a Szlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége elnöke, Szonderik Gyula, a MEASZ XIX. kerületi szervezetének elnöke, Trom András újságíró és Vince Mátyás újságíró, az MTI korábbi elnöke.

Az ENSZ 1966-ban jelölte ki március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjaként, annak emlékére, hogy 1960-ban a dél-afrikai rendőrség Sharpeville-ben ezen a napon tüzet nyitott és megölt 69 embert az apartheid rezsim elleni békés tüntetésen.

(Budaörsi Infó/MTI)

facebook:

0 Komment