Az 1969 előtt születettek nem védettek a kanyaró ellen – Zárlat a makói kórházban

Ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egészségügyi dolgozók a kanyarófertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumentációját, azokat pedig, akik nem kaptak második oltást, be kell oltani – közölte az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szombaton az MTI-vel azt követően, hogy a makói kórház több dolgozójánál észlelt kanyaró megbetegedés miatt el kellett rendelni az intézmény teljes zárlatát.

A közlemény szerint azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR-oltás meglétét, a Romániával határos megyékben be kell oltani.

A tisztifőorvosi hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán és kiütések jelennek meg a fején, arcán, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessen meg például a váróteremben.

Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas, 95 százalék alatti. Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják.

A közlemény szerint hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolással összefüggő esetből is csak tizenkettőt jelentettek Magyarországon. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.

A tisztifőorvosi hivatal közölte, a romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell. A betegellátás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé.

 A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően kettő-négy nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két alkalommal, 15 hónapos, majd 11 éves korban kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok alapján mintegy 99 százalékos védelmet biztosít.

Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró – áll a közleményben.

A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek közé tartoznak az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el – tudatta az OTH.

Kanyaró miatt zárlatot rendeltek el a makói kórházban

Az egészségügyi személyzet körében kimutatott kanyaró megbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbetegeket ellátó osztályain és sürgősségi részlegein – jelentette be a helyszínen a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője szombaton.

Bosnyákovits Tünde az intézkedésről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kórház tíz munkatársánál jelentkeztek kanyaró megbetegedésre utaló tünetek, közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést.

A szakember az MTI kérdésére elmondta, a kanyarógyanús dolgozók 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatársnál nem igazolták még a fertőzést.

Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója közölte, a zárlat miatt a makói intézményben új betegeket nem tudnak fogadni, de a már felvett páciensek ellátása garantált. A kórházban ápoltak nem fertőződtek meg.

A központ az országos tisztiorvosi szolgálatnál kezdeményezte a területi ellátási kötelezettség módosítását. Ez alapján a térség Békés megyéhez közeli településein lakó 2800 ember fekvőbeteg és sürgősségi ellátását az orosházi kórház végzi. A Maros-menti települések 13 ezer 800 lakóját a Szegedi Tudományegyetem klinikái látják el, a makóiakat, illetve a szomszédos községekben élőket a hódmezővásárhelyi tagintézménybe szállítják, ez 28 ezer 800 embert érint – tudatta a szakember.

A főigazgató közölte, a zárlattal egy időben látogatási tilalmat is elrendeltek a makói intézményben.

Kallai Árpád elmondta, az érintett egészségügyi dolgozók jól vannak, otthonukban lábadoznak, számukra a fertőzés továbbterjedését megakadályozó magatartási szabályokat írtak elő.

A szakember közölte, a járványügyi szabályoknak megfelelően vizsgálják honnan indult el a fertőzés.

Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek.

Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgatója korábban közölte, a magyar gyerekek 98 százaléka be van oltva kanyaró ellen, ennek köszönhetően Magyarországon “népességszintű védettség” alakult ki a betegséggel szemben.

A kanyaró súlyos, fertőző betegség, amelynek kezdetben influenzaszerű tünetei vannak: torokfájás, köhögés, magas láz. A már a lappangási idő utolsó fázisában, még a tipikus kiütések előtt fertőzhet a beteg – tudatta a szakember.

Infektológus: az 1969 előtt születettek nem védettek a kanyaró ellen

Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak – mondta Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 aktuális csatorna szombati híradójában.

A főorvos szerint a mostani védőoltás már megfelelő védettséget biztosít, ráadásul a oltást ismétlik kisiskolás és kamasz korban. Ugyanakkor a védettség csökkenhet felnőttkorra, de a betegség kialakulását és a járványt még így is megakadályozhatja – mondta.

Az egészségügyi személyzet körében kimutatott kanyaró megbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbetegeket ellátó osztályain és sürgősségi részlegein – jelentette be a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője szombaton.

Bosnyákovits Tünde az intézkedésről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kórház tíz munkatársánál jelentkeztek kanyaró megbetegedésre utaló tünetek, közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést.

A szakember az MTI kérdésére elmondta, a kanyarógyanús dolgozók 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatársnál nem igazolták még a fertőzést.

Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek.

Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgatója korábban közölte, a magyar gyerekek 98 százaléka be van oltva kanyaró ellen, ennek köszönhetően Magyarországon “népességszintű védettség” alakult ki a betegséggel szemben.

A kanyaró súlyos, fertőző betegség, amelynek kezdetben influenzaszerű tünetei vannak: torokfájás, köhögés, magas láz. A már a lappangási idő utolsó fázisában, még a tipikus kiütések előtt fertőzhet a beteg – tudatta a szakember.

Már tizenhatan haltak meg Romániában a nyugati megyékben terjedő kanyarójárvány miatt

Már 16 halálos áldozata van Romániában annak a kanyarójárványnak, amely elsősorban az ország nyugati, délnyugati megyéiben terjed – közölte vasárnap a Digi24 hírtelevízió.

2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak az országban, és ebben az időszakban tizenhatan vesztették életüket a betegség szövődményei miatt. Amint a hírtelevízió közölte, korábban átlagosan 7-8 kanyarós esetet jegyeztek évente.

A legtöbb megbetegedést a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek, de Erdély belső megyéiben is sok a kanyarós beteg. Maros megyében 311, Beszterce-Naszódban 129 esetben állapították meg a kórt.

Alexandru Rafila járványügyi szakértő a hírtelevíziónak elmondta, soron kívül kezdték oltani az egy évnél kisebb gyermekeket kanyaró ellen, hogy megállítsák a járvány terjedését. Hozzátette, az áldozatok többsége ebből a korosztályból került ki.

A hírtelevízió közlése szerint az év elején Belgiumban megjelent kanyarójárványnak is romániai eredetet tulajdonítanak. Az első megbetegedést ugyanis olyan embernél tapasztalták, aki korábban Romániában járt.

Alexandru Rafila hozzátette: amíg nem sikerül egész Európában a beoltottság szintjét növelni, időről időre törvényszerűen meg fognak jelenni a mostanihoz hasonló járványok.

A román egészségügyi minisztérium szerint “a felelőtlen oltásellenes kampány” a hibás a járványért. A kanyaró elleni vakcina beadását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított ellenkampány hatására.

A szaktárca a járvány megfékezése érdekében csökkentette az olthatóság alsó határát, így a már 9 hónapos csecsemők is beolthatók. Eddig minimum egyéves korban kaphattak a gyerekek kanyaróellenes vakcinát.

OEK-főigazgató: a magyar lakosság védett a kanyaró ellen

A magyar gyerekek 98 százaléka be van oltva kanyaró ellen, ennek köszönhetően Magyarországon “népességszintű védettség” alakult ki a betegséggel szemben – mondta Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgatója az M1 csatorna kedd reggeli műsorában.

Romániában már 16 halálos áldozata van annak a kanyarójárványnak, amely elsősorban az ország nyugati, délnyugati megyéiben terjed – közölte vasárnap a Digi24 hírtelevízió.

Oroszi Beatrix az M1-en azt mondta: a kanyaró súlyos, fertőző betegség, amelynek kezdetben influenzaszerű tünetei vannak: torokfájás, köhögés, magas láz. Kiemelte továbbá, hogy már a lappangási idő utolsó fázisában, még a tipikus kiütések előtt fertőzhet a beteg.

A legjobb védekezés a védőoltás – emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy Romániában az “átoltottság” aránya nem elég magas. Magyarországon viszont szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, a 98 százalékuk megkapja a vakcinát. Ennek köszönhetően Magyarországon az elmúlt tizenöt évben csak behurcolt, vagy azzal összefüggő eset fordult elő – tette hozzá.

Oroszi Beatrix azt ajánlja, ha egy közösségbe – akár Romániából – új gyermek érkezik, ellenőrizni kell, hogy minden, az életkorának megfelelő védőoltást megkapott-e, és ha nem, minél előbb pótolni kell. A szülőknek pedig azt javasolja, hogy ha tehetik, 15 hónaposnál fiatalabb gyerekkel ne utazzanak Romániába. Indokolt esetben 9 hónapos korra előrehozható a védőoltás beadása, de ez esetben egyéves kor után még egy oltást kell kapnia a gyermeknek – hívta fel a figyelmet a főigazgató.

facebook:

0 Komment