Az ügyvéd válaszol – Az ingatlan adásvételi szerződés

(Budaörs, 2016. augusztus 1. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít, és Az állatorvos segít sorozatainkat kiegészítve, immár Az ügyvéd válaszol címmel is olvashatnak hírportálunkon hasznos információkat arról, hogy különböző élethelyzetekben miként tudják megvédeni az érdekeiket. Megéri követni.

Dr. Magyar Dávid jogász a Budaörsi Infónak elmondta, hogy a  közelmúltban ismét jelentős ütemben növekedett az új építésű ingatlanok értékesítése, mely ingatlanok értékesítésével kapcsolatban számos kérdés felmerül. Ezek a kérdések elsősorban a vásárlók jogbiztonságára és vagyonuk megóvására irányulnak, továbbá számos – ügyintézéssel kapcsolatos – problémától óvhatja meg a gyanútlan vevőket.

Cikk-sorozatunk első részében az ingatlan adásvételi szerződésre vonatkozó alapvető szabályokat tekintjük át.

Mi az amit fontos odafigyelnünk mielőtt megvásárolunk egy ingatlant?

“Ha már kiválasztottuk a megvásárolni kívánt ingatlant, akkor feltétlenül szükséges – bármilyen kötelezettség vállalás előtt – az ingatlan tulajdoni lapját megnézni.

Az ügyfélkapuval rendelkező személyek a „magyarorszag.hu” weboldalon keresztül 1.000,- Ft ellenében naprakész tulajdoni laphoz juthatnak”

Mit tudhatunk meg a tulajdoni lapról?

“A tulajdoni lap I. része az ingatlan adatait tartalmazza, melyek közül a leendő vásárlónak a legfontosabb információ az ingatlan nagysága, és ún. művelési ága.

A terület nem igényel külön magyarázatot, azonban a művelési ágra érdemes néhány szót fordítani. A művelési ág mutatja meg, hogy az ingatlan belterületi ingatlannak vagy külterületi ingatlannak minősül-e, illetve a leendő építkezőknek rendkívül fontos, hogy a tulajdoni lapon a „kivett beépítetlen terület” megnevezést lássák, mert alapvetően ebben az esetben illeti meg őket az illetékmentesség.

A külterületi és zárkerti ingatlanokra a földforgalmi törvény, és az ahhoz kapcsolódó rendeletek vonatkoznak, melyek ismertetésével a jelen cikk nem foglalkozik.

A tulajdoni lap II. része tartalmazza a tulajdonos(ok) adatait, azaz annak a személynek vagy személyeknek a nevét, akiktől megvásárolhatjuk az ingatlant. Fontosnak tartom kiemelni, hogy – sajnálatos módon – újabban, elsősorban az ikerházat építő vállalkozók – feltehetőleg költségtakarékosságból – az új ingatlanon nem alapítanak társasházat, így nem albetétesítik az ingatlant. A társasházakban minden egyes lakás ún. albetétként (külön tulajdoni lapon) van nyilvántartva, a társasházi törzslap pedig megmutatja, hogy mennyi albetéttel (lakással, tárolóval, garázzsal, stb.) rendelkezik a társasházi ingatlan. Ha nincsenek albetétesítve az egyes külön álló lakások, akkor az egész ingatlan (a benne lévő lakásokkal, tárolókkal, stb. együtt) osztatlan közös tulajdonnak minősül. Az osztatlan közös tulajdonnal nemcsak az a probléma, hogy nem szereti a magyar jog, és külön használati szerződésben kellene szabályozni az egyes lakások és közös használatú helyiségek használatát, hanem elsősorban az, hogy nincs olyan hitelintézet (bank, takarékszövetkezet), aki fedezetként elfogadná, azaz a bank nem ad kölcsönt ilyen lakás megvásárlására, illetve a CSOK sem igényelhető. Az albetétesítés hiányával kapcsolatos – probléma könnyen orvosolható abban az esetben, ha a társasház alapításhoz szükséges mellékletek (jogerős használatbavételi engedély, változási vázrajz, alaprajz, stb.) az építtető rendelkezésére állnak, mert ideális esetben annyi idő alatt amennyi alatt a bank elbírálja a vevő hitelkérelmét, a földhivatal bejegyzi a társasházat az albetétekkel együtt.

A tulajdoni lap III. része az ingatlannal kapcsolatos terheket tartalmazza (haszonélvezeti jog, jelzálogjog, szolgalmi jog, stb.). A tulajdoni lap III. részében található jogok néhány kivételtől eltekintve (pl.: földmérési jelek, vezetékjog, stb.) olyan jogok, amelyek a vevő tulajdonjogának bejegyzését, és az ingatlan birtoklását kizárják vagy korlátozzák. Fontos kiemelni, hogy az ingatlan tehermentesítése során (a III. részben megjelölt jog törlése során) vevők csak és kizárólag közvetlenül annak a személynek utaljanak, aki a jogáról lemond, az eladónak ne utaljak, mert ebben az esetben előfordulhat, hogy az eladó nem adja át a tehermentesítéshez szükséges összeget a jogosultnak.

A tulajdoni lappal kapcsolatban két fontos tényt még szükséges kiemelni. Az egyik az ún. széljegy. A széljegy azokat a jogokat és tényeket tartalmazza, amelyeket kérnek a tulajdoni lapra be- illetve feljegyezni. Széljegy formájában értesülhetünk arról, ha az eladó esetleg már előttünk valakinek eladta az ingatlant, vagy az ingatlan tehermentesítése folyamatban van. A másik kiemelendő dolog: a perfeljegyzés. A perfeljegyzés azt jelenti, hogy valamilyen az ingatlant érintő per van folyamatban, melynek eredményétől függően jegyezhet be a földhivatal további jogokat.”

Milyen sajátosságai vannak az ingatlan adásvételi szerződéseknek?

“Az ingatlan adásvételi szerződések egyik sajátossága, hogy alakszerűséghez kötött, melynek megfelelően írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása ún. semmisségi ok, így pedig a szerződés érvénytelen lesz. További alakszerűségi követelmény, hogy ingatlan tulajdonjogának keletkezésére, módosulására vagy törlésére ügyvéd által készített és ellenjegyzett okirat vagy közokirat alapján van helye. Mindezeken túlmenően a hazai szabályozás alapján ingatlan tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik, ami nem jelenti azt, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett vevő az adásvételi szerződés teljesítése esetén ne minősülne tulajdonosnak.

Az ingatlan tulajdonjogának átruházásán túlmenően az ingatlant a vevő birtokába kell adni. Célszerű a birtokbaadás során ún. birtokbaadási jegyzőkönyvet felvenni, mely tartalmazza a mérőórák állását, és az ingatlan állapotát is. Mindezeken túlmenően a birtokbaadási jegyzőkönyv alkalmas arra is, hogy a közműszolgáltatók a szerződésüket „átírják” a vevő nevére.

Szintén kötelező elem az energetikai tanúsítvány, melynek alapján a vevő tájékozódhat az ingatlan állapotáról, illetve az ingatlan energetikai korszerűsítésének módjáról. Az energetikai tanúsítvány tíz évig érvényes, de hatályát veszti, ha az épületen energetikai korszerűsítést vagy jelentős átalakítást hajtanak végre. Fontos kiemelni, hogy azoknál az épületeknél, amelyeknél CSOK-ot kívánnak igénybe venni, akkor azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket más esetekben csak 2018-tól kellene alkalmazni. A szigorítás következményeként többek között a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a jelenleg érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük.

A legfontosabb dolog, amit az ingatlan adásvételi szerződésekkel kapcsolatban ki kell emelni, hogy annak tartalma a szerződő felek által szabadon meghatározható. Az alakszerűségi, és az ingatlan-nyilvántartási kötelező elemeken kívül szinte bármiben megállapodhatnak a felek (birtokbaadás ideje, módja, fizetési feltételek, stb.). Mindezeknek megfelelően, ha a kölcsönös jó szándék megvan az eladó és a vevő részéről , akkor nem lehet olyat probléma, amit ne tudnának megoldani egymást közt a szerződő felek.”

Amennyiben lakást vásárolna forduljon szakemberhez. Ha kérdése lenne írjon nekünk a budaorsiinfo@starkiss.hu e-mail címre.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment