A közjegyző segít – Becsületsértés az interneten

(Budaörs, 2016. január 2. – Budaörsi Infó) A mai világban nagyon sok közösségi oldal van, amelyeket szinte rutinszerűen használnak az emberek nap mint nap. Ugyanúgy, mint az élet többi területén, ezen a felületen is előkerülnek jogi konfliktusok, amelyek kapcsán számtalan kérdés merülhet fel. Cikkünkben ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, budaörsi közjegyző segítségével.

Becsületsértésért, rágalmazásért, zaklatásért, a jó hírünk megsértéséért jogi eljárást indíthatunk, amennyiben be tudjuk bizonyítani, hogy az valóban megtörtént.

Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy amikor valaki egy másik személy becsületét, vagy jó hírét megsérti , annak a jogban kétfajta szankciója van.

„Van egyrészt a polgári jogi szankció, amelynek a keretén belül kérheti azt a fél a bíróságtól, hogy a másik fél kérjen bocsánatot és tartózkodjon a további jogsértésektől, és akár sérelem díjat is követelhet.

A másik szankciórendszer a büntetőjoghoz tartozik. Bizonyos körülmények fennállása esetén becsületsértés, vagy rágalmazás bűncselekmény követi el az, aki más személyről valótlanságot állít a nyilvánosság előtt.

Ezek a jogkövetkezmények alapvetően nem az internetes jellegű negatív becsmérlő kifejezésekre, mondatokra lettek kitalálva, de ahogy egy tv-ben, rádióban, újságban, munkahelyen, köztéren elhangzó kijelentéseket is szankcionálja a jog, ugyanúgy az interneten történt ilyen jellegű magatartások is büntetést és egyéb szankciót vonnak maguk után.”

Jogsértés esetén automatikus eljárás indul, vagy a sértettnek kell cselekednie?

„A jogsértések esetén ahhoz, hogy büntetőeljárás indulhasson, kell a sértett részéről egyfajta saját döntés, hogy feljelentést akar tenni.

Ha valakit kirabolnak, vagy súlyos testi sértést követnek el ellene, akkor az állam kérés nélkül nyomoz. De vannak olyan esetek, mint például a becsületsértés, amikor az állampolgárnak kell el döntenie, hogy szeretne-e büntetőeljárást.”

Milyen típusai vannak ennek a jogsértésnek?

„Ha megjelenik egy olyan cikk, hogy ne menjünk vásárolni egy X bolthoz, akkor azzal rontjuk az üzlet jó hírnevét, és pénzben kimutatható veszteséget is jelenthet, amiért a sértett kérhet még kártérítést is. Ezzel az üzlet jó hírnevét veszélyeztetjük.

A másik eset, amikor emberek ellen követünk el jogsértést. Negatív, valótlan tartalmakat írunk róluk vagy osztunk meg, olyan fotót vagy videót, amivel becsületsértést követünk el.”

Hogyan tudjuk bizonyítani, ha valaki ilyen jogsértést követ el?

„Az internetes megjelenésekkel az a baj, hogy amíg az utcai történéseknél van 20 tanú, az újságoknál ott a nyomtatott bizonyíték, addig az online eseteknél a tartalom könnyen törölhető. Ezért kell internetes tanúsítványt készíttetni a közjegyzővel.

A közjegyzői okirattal tudja bizonyítani a sértett, hogy az a tartalom, amivel jogsértést követtek el, valóban látható volt az interneten.

Az elkövető ebben az esetben védekezhet azzal, hogy azt a tartalmat nem ő töltötte fel, viszont azt már neki kell bizonyítani, hogy az állítása igaz.”

Mielőtt bármi olyat posztolunk a közösségi oldalra, amit mi sem szeretnénk látni magunkról, jól gondoljuk meg, hogy valóban megtesszük-e, mert jogi és akár anyagi következményei is lehetnek a tetteinknek.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment