Dr. Gamal Eldin Mohamed révén Magyarország vezető az egynapos sebészet területén

(Budaörs, 2015. június 15. – Budaörsi Infó) Dr. Gamal Eldin Mohamed PhD Szudánban El-Obeidben született 1949-ben. Diplomáját 1977-ben szerezte a budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Szakvizsgája általános sebészetből és gastroenterológiából van (1982, 1989). Osztályvezető főorvos, orvosigazgató és ügyvezető az Egynapos Sebészeti Osztályon az Europmed Egészségügyi Központban Budaörsön. Sebész, gasztroenterológus, az orvostudomány kandidátusa (PhD), 1994. Dr. Gamal Eldin Mohamed révén Magyarország vezető az egynapos sebészet területén a világban.

 

 

Ő volt az első sebész, aki Magyarországon végzett diagnosztikus laparoscopiát 1985-ben. Magyarországon a laparoscopos műtéti technika egyik úttörője, oktatóként és gyakorló sebészként is 1989 óta. A laparoscopos cholecystectomiáról (laparoscopos epehólyag eltávolítás) írt tankönyv egyik szerzője.

A Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti társaság egyik alapítója (1997) és jelenlegi elnöke. Rendszeresen oktatja az egynapos sebészet módszertanát több hazai egyetemen (graduális és posztgraduális szinten) és hazai és nemzetközi tanfolyamokon.

Jelenleg az International Association For Ambulatory Surgery Executive Committee (IAAS) tagja, és a 10-ik IAAS Nemzetközi Egynapos Sebészeti Kongresszus elnöke, és az IAAS jelenlegi elnöke (2015-2017).

Több mint 55 magyar és angol nyelvű közleménye jelent meg, 16 könyvfejezetet írt, több mint 250 előadást tartott hazai és külföldi kongresszuson, és 13 videolaparoscopos oktató filmet készített.

 

 Előzmények                        

1991-ben miután az egynapos sebészet az egész világon hódított, Európában is elkezdtek gondolkodni az emberek, hogy jó lenne, ha létrejönne egy Európai egynapos sebészeti társaság, ami összefogná a szakértőket és közös irányelvek segítségével működne.

A társaság célja az volt, hogy statisztikákat készítsenek, népszerűsítsék az egynapos sebészetet, irányelveit, az ebből származó előnyöket, és új tagokat toborozzanak.

1993-ban volt egy kongresszus Brüsszelben, ahol megalapították az európai társaságot, de úgy gondolták, hogy jó lenne, ha ehhez egy nemzetközi szervezet is tartozna. Ez is létrejött 1995-ben. Az egynapos sebészet minőségügyi irányelveit is letették. 1995-ben indult igazán a társaság.

 

Dr. Gamal Eldin Mohamed ekkor két barátjával tanulmányozta az egynapos sebészetet, és mivel kiadtak egy olyan népjóléti miniszter rendeletet 1993-ban, amely lehetővé tette, hogy lehessen a kórházban egynapos sebészetet csinálni, így arra gondoltak, hogy bevezetik Magyarországon is szervezett módon.

 

„1997-ben voltam az egyike azoknak, akik megállapították a magyar multidiszciplináris egynapos sebészeti társaságot. Én voltam akkor a főtitkár és a társaság vezetője is. Szerettünk volna csatlakozni a nemzetközi szervezethez, így megkérvényeztük

Csatlakoztunk 1997-ben, de nem volt elég pénzünk, hogy kifizessük a tagsági díjat. Egy év múlva felfüggesztettük a tagságunkat.

Miután 2003-ban jött a második népjóléti miniszteri rendelet, hogy már magánszolgáltatók is végezhetnek egynapos sebészetet, akkor egy új korszakhoz értünk, amikor nagyobb lett a társaságunk. Volt tagsági díjunk és így végre 2005-ben megkérvényeztük újra, hogy szeretnénk csatlakozni a nemzetközi szervezethez.

Elfogadták a kérvényünket, és így képviselhettük Magyarországot, jómagam és Janecskó Mária professzor asszony.”

 

A magyarországi társaság immár 10 éve tagja a nemzetközi szervezetnek. Most, 2015-ben pedig 10. elnöknek Dr. Gamal Eldin Mohamedet választották meg két évre.

Hogy miért pont őt választották, a válasz igen egyszerű. Amikor Magyarország is csatalakozott az egynapos sebészet programjához 2005-ben, akkor a beavatkozások mindössze két százalékát végezte az egynapos sebészet. A magyar társaság tevékenysége végett ez immár 52% lett.

A társaságnak sikerült közelebb hozni nagyon sok kelet-európai és közép-európai országot ehhez a beavatkozási formához. Regionálisan is nagyon erős lett a magyar társulás.

A nemzetközi társaságnak rengeteg tagja van világszerte. Képviselve van az Egyesült Államok, Kanada, Kína, Japán, India, az Európai Unió legalább 17 országa. Most Dél Amerika, közel Kelet és Afrika felé is orientálódnak.

 

gamal2

 

„Miután a társaságban látták azt a sokrétű tevékenységet, aminek köszönhetően több országba is eljutott az egynapos sebészet, ezért a nemzetközi társaság megkért, hogy két évre én legyek a társaság elnöke. Nem csak számomra óriási siker ez, mert én csak egy egyén vagyok, hanem annak az ország számára is, akinek a zászlóját jó erősen felemeljük és megmutatjuk, hogy Magyarországnak is vezető szerepe lehet.”

 

Budaörsön évente 3000 műtétet végeznek az egynapos sebészeten. Dr. Gamal Eldin Mohamedet 65 orvos munkáját irányítja és 15 ágy tartozik hozzá. 1978 óta dolgozik orvosként.

 

„A munkámnak az a lényege, hogy nekem organizálnom kell a tagországok közötti hálózati munkát. Az oktatást is vezetnem kell. A honlap feltöltését is én csinálom. A regionális kongresszusra is készülni kell. Van egy vezetőségünk, amiben 12-en vagyunk. Nekem mint elnöknek, 5 munkatervet kellett prezentálnom. Így nem nagyon szoktam unatkozni.”

 

 

Gyermek kora óta ilyen nyüzsgő és tevékeny?   

„Én világ életemben mindig ilyen voltam. Egyetem után dolgoztam az Orvos Továbbképző Egyetemen, ahol oktatással, gyógyítással foglalkoztam. Letettem a sebész szakvizsgát, utána gasztroenteorológiából szakvizsgát tettem. Megvédtem a disszertációmat. Előtte kezdtem laparoszkopiával foglalkozni, utána jött az egynapos sebészet.

Megtanultam, hogy hogyan tudom megszervezni az életemet, és hogy tudom azt a sokrétű tevékenységet megcsinálni.

A magyarországi egyetemre ösztöndíjasként kerültem be. Úgy gondoltam, hogy pszichológus leszek. Ez volt az indulópont. Végül is volt egy honfitársam, aki azt mondta nekem egy év után, hogy valami más szakma felé kellene orientálódnom. Nekem az, hogy az emberek lelkével törődök, az hogy foglalkozom velük, az óriási erőt ad. Ebből tudok meríteni, így tudok alkotni.”

 

 

Mindig is sebész szeretett volna lenni?

„Az egyetem alatt és a hatodik évben egy lépéssel tovább mentem. Nem jutott eszembe a sebészet. Gondoltam, hogy pszichiáter leszek. Hazamentem és nem sikerült otthon elhelyezkednem. Visszajöttem Magyarországra és nem volt szabad pszichiátriai állás. Találkoztam egy volt kollégámmal, aki azt mondta jelentkezzek az Orvos Továbbképzőbe, és szól a professzornak, és akkor felvesznek.

Hát a sebészet… mondtam jó … rendben… Elmentem… felvettek….

Ezen az úton indultam, ez egy kényszerpálya volt. Viszont nagyon szerettem csinálni. Akkor nagyon szerettem a sürgősségi ellátást, az éjszakázást. Azt, hogy nekem műtőben kell állnom, szaladni a laborba. Ez egy új életet adott.

Régen amikor nagyon fiatal voltam, volt mikor 56 órát ügyeltem. Az ember akkor megtanulja az önállóságot.”

 

 

Mi az amit a legjobban szeret a munkájában?

„Sok mindent szeretek a munkámban. Én betegekkel szeretek foglalkozni. Nem egy mester akarok lenni, aki operál, hanem ha van egy betegem, akkor értsem meg egészében, hogy mit jelent ez a betegség. Hogy ne csak a betegséget nézzem, hanem az embert is. Annak a környezetét, a befolyásoló tényezőket, hogy milyen az állása, hogy tudok rajta segíteni. Mindig azt szoktam mondani, hogy ha megoperálok egy beteget, az 50%-os siker. Ha átnézem a beteget, tájékoztatom, feltárom a lelkét, az meg a másik 50%, mert akkor megvan a bizalom az orvos és a beteg között. Foglalkozni kell a beteg lelkével is. Talán ezért is szeretnek a betegek, mert foglalkozom velük.”

 

gamal

 

Az embereknek most 2015-ben milyen a hozzáállása az egynapos sebészethez? Nyitottabbak lettek?

„Már nem félnek az emberek annyira az egynapos sebészettől. A beteg, ha sokáig bent fekszik a kórházban, akkor lelkileg is jobban betegnek érzi magát. Ez ahhoz vezet, hogy kiszolgáltatott helyzetben lesz. Az egynapos sebészet a betegnek is nagyon jó, hiszen ha hazamegy, van fürdőszobája, a családja ápolja, és előbb gyógyul meg, nincs kitéve a kórházi fertőzéseknek, gyorsabban rehabilitálódik.

Figyelembe kell venni, hogy a kórházi ellátás lehetőségei beszűkültek. A kórházi finanszírozás egyre rosszabb, a kórházak veszteséget termelnek. Nincs gyógyszer, kötszer, nincsenek ágyak, embereket küldenek el, az orvosok emigrálnak, az ellátás is nagyon rossz. Ennek következtében megnő a várólista.

Ha van egy egynapos sebészet, akkor az a beteg aki bent fekszik, kórházi bent tartózkodást nem igényel, kiesik a kórházi hotelköltség. Ezért az egynapos sebészet költséghatékony is, és a mai világban a költséghatékonyság nagyon fontos.

Az, hogy haza engedjük hamar, megadja a lehetőséget, hogy másvalaki foglalja el a kórházi ágyát.

Az egynapos sebészet az ágyfelhasználás szempontjából jó, mert csökkenti a várólistákat is.

Ma már nem érnek rá a betegek betegnek lenni, főleg a dolgozó ember. Akik egynapos sebészetre kerülnek nem nagybetegek. Hogy kit operálunk meg, annak vannak kategóriái. Ezek a betegek szeretnének minél hamarabb visszamenni a társadalomba és a munkába.

 

 

Ön volt már kórházban betegként?

„Életemben egyszer voltam kórházban, amikor kivették a vakbelemet. Este megműtöttek és reggel már mondtam, hogy elmegyek és el is mentem.”

 

 

Emlékszik olyan élményre, ami nagyon megmaradt az emlékezetében?

„Több olyan élményem volt, ami megmaradt.

Van egy check-listánk, ahová fel van írva, hogy kinek milyét kell operálni, és még be is jelölik műtét előtt. Régen ez nem volt divat.

Nagyon régen előfordult, hogy egy főnök sebész bejött a műtőbe, miután előkészítették a betegét műtétre. Kért egy szikét a doktor és vágott, kereste a sérvet és nem találta meg.

Megnézték a kórlapot és kiderült, hogy a másik oldalon volt a sérv. Akkor megoperálta a beteg oldalt. Műtét után a beteg felébredt és megkérdezte, hogy mi történt. A sebész azt mondta a betegnek, hogy megoperálta a sérves oldalt, de műtét közben észrevette, hogy a másik oldalon is van sérv, és azt is megoperálta, hogy ne kelljen ismét műtétre vinni, és „a beteg hálálkodott.” Ma már ilyen tévedés nagyon ritkán fordul elő.

 

 

Egy korábbi interjújában azt  nyilatkozta, hogy elköltözik Magyarországról. Nem hiányozna önnek Budaörs?

„Ha folytatódik ez a légkör, ami most van Magyarországon, akkor nem érdemes itt maradni. Amikor azt az interjút adtam akkor nagyon elvoltam keseredve. Ha az embert rákényszerítik akkor viszont elmegy. Én bízom abban, hogy erre nem fog sor kerülni.”

 

 

Mit kellene ahhoz tenni, hogy itt maradjon? Szedjük le a plakátokat mindenhonnan? 

„Nem a plakátokat kell leszedni – nem az a lényeg, hanem meg kell állítani a kampányt a menekültekkel szemben. Én látom, hogy mi van a világban. Én borzasztóan sajnálom a kiszolgáltatott embereket.

Ha valaki elhagyja az országát azért, mert üldözik, a halállal szembesül, nincs mit ennie, a gyerekei éheznek, elkergetik, lebombázzák a házát, akkor azon segíteni kell és nem elüldözni.

Azt az embert nem lehet a halálba visszaküldeni. Ezt az embert sajnálni kell és gondoskodni róla. Vannak erre vonatkozó nemzetközi egyezmények. Ezeket be kell tartani, hiszen az emberiesség és a szolidaritás kell, hogy egy nélkülözhetetlen elemek legyenek az életünkben.”

 

 

Ön miért jött Magyarországra?  

„Érdekelt Magyarország. Otthon szerettem volna tanulni, de nem vettek fel az egyetemre ezért évet kellett ismételnem.

Volt egy nagybátyám, aki az első külföldi volt, aki itt tanult Magyarországon. Amikor hallotta hogy mi történt, akkor mondta, hogy vannak kormányközi, kulturális egyezmények a két ország között, ha akarom, akkor jöjjek Magyarországra.

Miután felvettek az ottani egyetemre, én gondoltam lássak világot. Így jöttem Magyarországra.

Nem bántam meg, hogy ideköltöztem. Van egy mondás: megszoksz vagy megszöksz. Én megszoktam.

Nagyszerű barátaim vannak, voltak és bízom benne, hogy még lesznek is. Én azt mondom, hogy a magyar nép vendégszerető nép.

Viszont a mai Budapest nem az, ami régen volt. Sok minden változott. Az emberek együttérzése és az interperszonális kapcsolatok változtak meg. Egészen más világ kezd lenni.

Én úgy gondolom, hogy minél színesebb a társadalom, annál jobb, és minél egyszínűbb annál zárkózottabb.

Nagyon fontos, hogy az emberiség együtt legyen, és az embereket ne egymás ellen uszítsák.”

 

Köszönjük az interjút és, hogy az ön segítségével Magyarország vezető lehet az egynapos sebészet területén a világban. További sok sikert kívánunk!

 

(Budaörsi Infó)

facebook:

1 Komment

  1. […] 2015. július 23. – Budaörsi Infó) Korábbi cikkünkben már olvashattak arról, hogy Magyarország vezető a világban az egynapos sebészet terén a budaörsi Dr. Gamal Eldin […]

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.