Tisztelet a védőnőknek – 100 éves a Magyar Védőnői Szolgálat
- Budaörsi INFÓ
- 2015 június 11.
(Budaörs, 2015. június 11. – Budaörsi Infó) Az első világháború hatalmas embervesztesége, a születésszám csökkenése, a csecsemőhalandóság és az egyre romló egészségügyi viszonyok sürgetővé tették a problémák megoldását az anya és csecsemővédelmi munka területén. A korszak haladó gondolkodású személyei felismerték és támogatták egy országos szervezet kiépítését. Idén lett 100 éves a Magyar Védőnői Szolgálat.
A Budaörsi Védőnői Szolgálat ügyvezető védőnője Máténé Papp Marianna a Budaörsi Infónak elmondta, hogy Budaörsön 13 védőnő dolgozik jelenleg.
A védőnői szolgálat létrehozásának kezdeményezői Dr. Bárczy Gusztáv, Budapest székesfőváros polgármestere és Dr. Madzsar József orvos, szociálpolitikus, a Szövetség programtervezetének szerkesztője volt. A Szövetség névadója, védnöke gróf Lónyai Elemérné Stefánia hercegasszony volt.
A kezdetekről:
Éppen 100 évvel ezelőtt, 1915. június 13-án megalakult Budapesten az Országos Stefánia Szövetség. A Szövetség célja a csecsemőhalandóság csökkentése, a nemzet számbeli erősítése.
A munka szervezésében többek között részt vett Dr. Tauffer Vilmos szülésztanár, Dr. Bókay János és Dr. Heim Pál gyermekgyógyász professzor.
A Szövetség már 1915 novemberében elindította az első védőnői tanfolyamot. A Magyar Királyi Belügyminiszter 1941. január 1-étől megszüntette a Stefánia Szövetséget, helyette 1927-ben megkezdte működését a Magyar Királyi Országos Közegészségügyi Intézet és ennek keretében a Zöldkeresztes Védőnők. A zöldkeresztes védőnők egészségügyi védőnői beosztásban tanítónői fizetési besorolásban dolgoztak.
A feladatuk az anya és csecsemővédelem, az óvoda és iskola egészségügyi munka, a nemi betegségek és tuberkulózis elleni küzdelem, a szegény betegek otthoni ápolásának megszervezése, a szociális gondozása.
1927-től a Debreceni Egyetem keretében indult az Ápoló és Védőnőképző Intézet. 1930-ban Budapesten, 1947. októberében Szegeden is elindult a védőnőképzés. 2 éves volt ekkor még a képzés.
A II. világháború idején ismét nehéz helyzetbe került az egészségügy. Megfogyatkozott a védőnők száma is. A védőnőket is többször átszervezték míg 1950-ben megalakult az Egészségügyi Minisztérium és a védőnői munka és képzés is a felügyelete alá került és további feladatokkal bővült a védőnők tevékenysége.
A mai feladatvállalás első formában 1961-ben az egészségügyi miniszteri utasításban jelent meg.
1973-ban az egészségügyi miniszter működési szabályzatban rögzítette hogy a védőnői tevékenység alapelve a megelőzés, módszere a gondozás. Ez az alapelv mai is prioritást élvez a védőnői munkában.
A védőnői munka történetében jelentős állomás volt az 1975-ös esztendő. Olyan egészségügyi szakemberekre volt szükség , akik az anya-, csecsemő-, gyermekvédelmi és nevelési feladatok megvalósításában és azok eredményes végrehajtásában alapos szakmai felkészültséggel, nagy önállósággal rendelkeztek. Ez indokolta, hogy főiskolai szintre emelkedjen a képzés amely hossza 3 év majd 1993-től 4 éves lett. Az oktatás jelenleg is ennyi ideig tart.
Védőnői munkakörök: területi, iskolavédőnői, kórházi védőnői, anyatejgyűjtő állomás védőnője, a családvédelmi szolgálat védőnője.
Több védőnő dolgozik a központi államigazgatás intézményeiben, a felsőoktatásban, szakmai-tudományos területen közéletben, karitatív és civil szervezetben.
A védőnők fontos szerepet töltenek be a magyar népesség egészségének megőrzésében, az egészségfejlesztésben. Hazánkban egy évszázada működik ez a prevenciós szolgálat, a világon egyedülálló ellátási formában, a várandós anyák, a csecsemők, a kisgyermekek, az iskoláskorúak egészségének védelmében,egészségtudatos magatartásuk kialakításában.
A Védőnői Szolgálat méltó elismerése volt 2013-ban a Magyar Örökség-díj és kitüntetés átvétele a Magyar Tudományos Akadémián.
Máténé Papp Marianna
Máténé Papp Marianna a Budaörsi Infónak elmondta, hogy nem csak Budaörsön, hanem mindenhol fontos a védőnők szerepe.
“Magyarországon a legösszefogottabb az anya és a gyermekek védelme, mindezek mellett az egész világon nincs olyan szigorú védő oltási rendszer mint nálunk. Úgy gondolom, hogy ez nagyon jó, hisz ezért nincsenek nagy járványok Magyarországon.”
Mi az amit szeret a védőnői szakmában?
“Egy nagyon szép szakma. A születésről és a fejlődésről szól. Gyerekekről és az örömről. Sajnos néha a bánatról is, de szerencsére az a ritkább.
Nincs még egy olyan szakember, aki olyan sok családhoz elmegy mint a védőnő. Nagyon sokoldalú, a védőnő sok segítséget tud nyújtani a családoknak nem csak az egészségügyi vonatkozásban. Nagyon sok pszichés, nevelési és pedagógiai tanáccsal tud szolgálni a családnak. Mi látjuk a házasságokat az elválásokat, a családok valódi éltét. Tudjuk támogatni őket a problémáikban. Tudunk neki erőt nyújtani.
Egyre több munka hárul ránk, rengeteg az adminisztráció is, viszont a sok pozitív megerősítés nagyon jó és sokat segít. Egy-egy lehetetlen helyzetben, amikor például azt mondják az anyukának, hogy úgyse fognak szoptatni, de aztán mégis sikerül. Vagy az is nagyon jóleső érzés, amikor egy családnál az ötödik gyereknél ugyanúgy várnak, mint az elsőnél, pedig akkor sok új dolgot már nem nagyon tudok mondani. Olyan is volt már, hogy olyan családhoz mentem ki, ahol az apukát vagy az anyát is láttam már a vizsgáló asztalon másfél évesen.”
Tisztelet a múltban és a jelenben dolgozó védőnőknek, akik szakmai munkájukkal, sokszor önfeláldozó magatartásukkal, a hivatásszeretetükkel megteremtették a Védőnői Szolgálat szakmai és társadalmi elismertségét.
(Budaörsi Infó)
facebook:
0 Komment