Tájékoztató a szabadtéri tüzek megelőzéséről és a tűzvédelmi szabályok változásairól

Belterületen az erdős részek 200 méteres körzetében mindennemű tűzgyújtás és égetés tilos – derül ki többek között a Budakeszi Járás Helyi Védelmi Bizottság katasztrófavédelmi elnökhelyettese, Illés Péter tájékoztatójából, amely az Országos Tűzvédelmi Szabályzat változásait foglalja össze. 

 

 

Tájékoztató a szabadtéri tüzek megelőzéséről és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: OTSZ) 54/2014. BM rendelet változásairól



Belterület: A belterületeken növényi hulladékokat égetni az önkormányzat égetésre vonatkozó rendeletében foglaltak szerint lehet végezni.

Az ételkészítés céljára gyújtott tűz nem tartozik az önkormányzati rendelet, valamint az OTSZ hatálya alá.

Azon belterületi részeken, melyek erdőterületek 200 méteres körzetében találhatóak, az országos tűzgyújtási tilalom kihirdetése idején mindennemű égetés tilos.

Attól függetlenül, hogy mely rendelkezés alapján végeznek tüzelést, a tűzoltáshoz szükséges eszközöket a helyszínen kell tartani. Csak akkora tűz gyújtható, melynek oltására elegendő erő és eszköz áll rendelkezésre a helyszínen.

Abban az esetben, ha gondatlanság következtében a tűz átterjed a környezetére, esetleg a szomszédos ingatlanra, akkor a katasztrófavédelem jogosult a bírságolási eljárás lefolytatására.

Abban az esetben, ha a tűzoltás feltételei adottak, de az önkormányzati rendelet valamely pontjával ellentétes a gyújtott tűz, akkor a bírságolási eljárás lefolytatására az önkormányzat jogosult.

Külterület: Országos tűzgyújtási tilalom idején a külterületi égetés tilos, az nem engedélyezhető. Ez alól az ételkészítés céljára gyújtott tűz sem jelent kivételt.

Az égetés maximum 10 ha egybefüggő területig végezhető az OTSZ 111. fejezetében foglalt feltételek alapján. Az égetésre vonatkozóan kérelmet kell beadni az OTSZ 226.§-ában meghatározott adattartalommal a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre. A kérelmet az általános eljárási illeték összegével egyenértékű illetékbélyeggel kell ellátni.

A települések határain belül, de külterületen végzett égés eljárásjogilag egyenértékű a nagy kiterjedésű tarlóégetéssel, így ott is az OTSZ külterületi égetésre vonatkozó szabályait kell megtartani. Ez alól kivételt az ételkészítés céljára gyújtott tűz jelent, de csak olyan időpontban, amikor országos tűzgyújtási tilalom nincsen kihirdetve.

A külterületi égetésre vonatkozó OTSZ-ben szereplő rendelkezéseket a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása alapján értelemszerűen kell alkalmazni (pl. erőgép, védőszántás).

111. fejezet: A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai 225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

(2) Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

(4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

(2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét és címét,

b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

d) az irányított égetés indokát,

e) az égetéssel érintett terület nagyságát,

f) az égetés folyamatának pontos leírását,

g) az égetést végző személyek nevét, címét,

h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

(3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.

(4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

(5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

(6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
228. § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.

(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.

(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

(forrás: budaors.hu)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.