Pünkösd a néphagyományban

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.  A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

Áldozócsütörtök

Krisztus mennybe menetelének ünnepe, a Húsvét utáni negyvenedik nap. Nevét onnan kapta, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek első áldozásának napja is, sok templom búcsúnapja.

 

Pünkösd

A keresztény egyház egyik fő ünnepe, az egyház születésnapja. Húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, mozgó ünnep. Neve a görög pentekosztész ‘ötvenedik’ szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe.
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték meg pünkösdöt:

„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak” (Ap.Csel. 2. 1-7)

A Jeruzsálemben tartózkodók meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Előállott Péter és prédikálni kezdett. Beszédének hatására sokan megtértek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
A középkorban kürtökkel, harsonával utánozták a szél zúgását, a tüzes nyelvet kanócok magasból való dobálásával. Erdélyben, Csík vármegyében fehér galambot engedtek szabadon a mise alatt.

Szentháromság vasárnapja

Pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. kultusza a barokk korból ered és főleg a pestisjárványok idején teljesedett ki. Sok templom búcsúnapja, számos helyen szobrokat, oszlopokat emeltek tiszteletére. Egyházi ábrázolásban a legjellemzőbb motívumok a sugárzó nap vagy istenszemmel betöltött háromszög. A parasztházak homlokzatán is megjelentek a szentháromság-szimbólumok, néhol napsugaras, háromszög alakú homlokzatokkal találkozhatunk.

 

Úrnapja

Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. Körmeneteket tartanak e napon, a templomkertben ún. úrnapi sátrakat készítenek. Az úrnapi sátrakat zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, megszentelt növényekkel díszítették, melyeknek rontást űző, gyógyító hatást tulajdonítottak.

 

(forrás: Kucsera Klára/wikipédia)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.