Nagy Sándor András: Ez a gödör nem egy baloldali gödör vagy jobboldali gödör, ez egy budaörsi gödör

(Budaörs, 2015. május 18. – Budaörsi Infó) 2015. május 13-án olvashattak hírportálunkon arról, hogy 2015. május 11-én egy olvasói levél érkezett szerkesztőségünkbe, amiben a budaörsi lakosok egy csoportja felhívta a figyelmünket a „Budaörsi gödör” néven elhíresült befejezetlen építkezés miatti problémájukra és kérték, hogy levelüket hozzuk nyilvánosságra. A levél kapcsán megkerestük Budaörs Önkormányzatát, hogy reagáljanak a felvetésekre. Az Önkormányzat válaszolt. Ezt követően Nagy Sándor András a helyi Fidesz elnöke arról írt szerkesztőségünknek a cikkünkben megjelentek kapcsán, hogy közérdekű bejelentést tett a katasztrófavédelemnél, amely szervezet „kellően megalapozottnak találta a helyzetet ahhoz, hogy hatósági eljárást indítson, és a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes szerveihez utalja az ügy kivizsgálását”. A leveléhez csatolta az ügyről szóló Kormányhivatali levelet, amelyet Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott írt neki.

 

 

A helyi lakók azt nehezményezték, hogy a „a gödör miatt folyamatosan erodálódik és tűnik el a talaj a környező kertekből és itt-ott már a házak falain is repedések jelennek meg. Nem kellene megvárni, amíg a károk fokozódnak és átterjednek a környék távolabbi épületeire, s indokolatlan lenne azt gondolni, hogy ez nem következik be. A házak családok magántulajdonai, amelyek védelme érdekében mielőbbi (azonnali) megoldás szükséges az arra illetékes szervezetek (tulajdonos, önkormányzat) részéről. Meggyőződésünk, hogy konkrét lépesekre van szükség haladéktalanul.”

Az Önkormányzat erre válaszként úgy reagált, hogy a Solaris néven ismertté vált terület magántulajdonban van, ezért az önkormányzatnak közvetlen ráhatása nincsen az ingatlan sorsára.

A tulajdonosok néhány évvel ezelőtt jogerős építési engedély alapján kezdték el itt az építkezést, ami később sajnálatos módon félbeszakadt a gazdasági válság miatt. Az építésfelügyeleti jogkör egyébként azóta elkerült a várostól, a járási rendszer kialakításával egy időben.

Az önkormányzat szerencsére olyan szerződést kötött a beruházóval, hogy először a járulékos, a város érdekeit is szolgáló létesítményeket – szervizút, vízelvezetés, átemelő – kellett elkészíteniük. Ezek a műtárgyak még azelőtt elkészültek, hogy leálltak volna a munkálatok.

A terület tulajdonosai, ismereteink szerint, folyamatosan keresik a megoldást az ingatlan hasznosítására, melynek nem igazán kedvez a jelenlegi gazdasági környezet.

Korábban már készült egy hidrogeológia vizsgálat, mely a környezetben lévő épületek és a gödör „kapcsolatát” vizsgálta. Ez az anyag nem igazolt semmiféle összefüggést a környező területek némely épületén tapasztalt repedésekkel kapcsolatban. A lesüllyedt talajvízszint egy megfelelően alapozott ház esetében nem okozhat ilyen problémát. Sokkal inkább volt gond a korábbi magas szint, mivel az agresszív talajvíz nem tesz jót az épületeknek, s korábban sok helyen a vízóra aknákban is állt a víz.

Jelenleg egyébként hatósági eljárás van folyamatban az illetékes építés felügyeletnél, melynek részleteit a döntés után fogjuk megismerni, s melynek célja az eredeti állapot helyreállítása, azaz a gödör eltüntetése.”

 

 

Nagy Sándor András  levele:

 

„A Budaörs gödre című írásukra szeretnék reagálni. Fodros utcai lakosok a szervezetünknek is elküldték a panaszukat még április elején, mert azt tapasztalták, az önkormányzat részéről nem akarnak foglalkozni a gödör okozta problémákkal.

Megvitattuk, hogy mit lehetne tenni az érdekükben, majd további tájékozódás után április 15-én közérdekű bejelentést tettem a katasztrófavédelemnél, amely szervezet kellően megalapozottnak találta a helyzetet ahhoz, hogy hatósági eljárást indítson, és a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes szerveihez utalja az ügy kivizsgálását. A Bányafelügyelet szakemberei helyszíni szemléjük során megállapították, hogy a gödör hosszú távon veszélyezteti a környező házakat és épületeket. Éppen ezért az építésügyi hatóság további eljárást kezdett az ügyben.

Mindezek a Pest Megyei Kormányhivatal mellékelt válaszából kiderülnek, valamint további olyan információk is, amelyek ellentmondani látszanak az önkormányzat kommunikációjának.

A városvezetés elutasította márciusi előterjesztésünket, hogy foglalkozzon a testület a gödörrel, és áprilisban azt a javaslatunkat utasította el, hogy a polgármester úr egy lakossági fórumon hallgassa  meg az ott lakók panaszait. Sőt, a mostani legfrissebb nyilatkozatában az önkormányzat –egy hidrogeológiai felmérésre hivatkozva- azt a benyomást próbálja kelteni, hogy bizonyos szempontból még hasznos is a környéknek a gödör a talajvíz szintje miatt. A most megindult hatósági vizsgálat viszont azt bizonyítja, hogy a lakosok aggodalma megalapozott volt, a gödör hosszú távon veszélyt jelent, ezért szabályellenes.

Hogy a polgármesternek van-e közvetlen ráhatása egy magánkézben lévő ingatlan sorsára, azt a Kőhegy-ügy szépen példázza. Persze az ő szempontjából viszonylag kevés szavazót érint a gödör közvetlenül, és fontos a befektetőbarát, innovatív politika is, de az ott élő embereknek is van családja, vannak gyermekeik, és nem tehetnek róla, hogy nem országos jelentőségű a gondjuk.

Haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy a jogszabály milyen mozgásteret biztosít Budaörsnek ebben a kérdésben. A 314/2012-es kormányrendelet szerint ugyanis „a polgármester az ingatlan tulajdonosát – a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében – az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.”

Ez a gödör nem egy baloldali gödör vagy jobboldali gödör, ez egy budaörsi gödör. Az ott élő emberek mindennapjait érintő probléma nem kisebb, mint a Kőhegyen esett tájseb ügye.”

 

 

A Pest Megyei Kormányhivatal levele: 

 

nagy_sandor_andras_levele

 

 

(Budaörsi Infó)

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.