Teljesítménytúra Budaörsön – Találkozzunk a kopárok szépséges bércein!

(Budaörs, 2015. március 24. – Budaörsi Infó) Március 29-én a Budaörsi Diák Sportegyesület által megrendezésre kerül városunkban ismét a Budaörsi Kopárok teljesítménytúra. Aki gyönyörködött már a környékbeli hegyek pazar látványában, képzelje csak el, milyen páratlan kilátás nyílik róluk! Különleges sziklaalakzatok és növényritkaságok (pl. fekete kökörcsin, leánykökörcsin, árvalányhaj) tovább növelik a túra értékét. De mi is az a teljesítménytúra? Szerény írásunk e témát szeretné kibontani, hogy segítségével sokan leljenek erre a csodálatos sportra, amely egyszerre vegyíti a természetjárást és az erőfeszítést.

 

A teljesítménytúrázás a természetjárás egyik ága, de ellentétben a hegyekben csavargással, amelynek fő indítéka önmaga, vagyis a természetben tartózkodás, a teljesítménytúra fizikailag és lelkileg felkészültebb, sportosabb életvitelű túrázók tevékenysége. A kötetlen kirándulással ellentétben itt megadott útirány van, és a teljesítéshez szükséges bizonyos kiemelt helyeken igazolást – legtöbbször pecsétet – szereznie a kezdéskor kapott segéd- és térképlapra (itiner), amelyek igazolják a helyes útvonal bejárását. A pecsétlelőhelyek száma függ a túra hosszától, de gyakorlatilag 5-8 kilométerenként szokott lenni egy szervezőkből álló pecsétőr poszt, ahol frissítőket, gyümölcsöt, és szénhidrát dús csemegéket is osztogatnak segítve ezzel pótolni az elhasznált folyadékot és energiát. A pecsétőrök olyan szakaszokra kerülnek kihelyezésre, amellyel ellehetetlenítik az útvonal lerövidítését, tehát minimalizálják a kanyarlevágó surranók esélyeit.

Utóbbinak egyik oka a restségen túl az a másodlagos tény, hogy a teljesítménytúrák teljesítése bizony időhosszra van szabva, tehát nem csupán akkor kerülhet diszkvalifikálásra a résztvevő, ha pecsétből hiányt szenved, hanem akkor is, ha a megadott időn kívül ér be a célba. Ez az idő optimalizálva van, tehát egy átlagos sétatempóval, beiktatott pár perces pihenőkkel könnyen teljesíthetőek.

Nem tévesztendő össze a teljesítménytúrázás a terepfutással! Ez a sportoló gyakran vegyül a teljesítménytúrákba, néha pedig e két hasonló szakági megmérettetés egyszerre kerül megrendezésre. Nekik hivatalosan is rövidebb időt adnak meg, tehát nem is árt felhúzniuk a nyúlcipőt. A terhelt szervezetük folyadék- és hőháztartása folytán a terepfutónak az a káros, ha megtorpan, a teljesítménytúrázónak, ha nekilódul, ugyanis az előbbinek a szervezete kiesve az ’üzemi hőmérsékletből’ azonnal sanyargatással reagál, utóbbinál pedig a beosztott erő elvész, nem beszélve a megerőltetéstől származó sérülések kockázatáról.

Ennek ellenére ajánlott a sétánál valamivel gyorsabb, ún. erőltetett menetet felvenni, mert a táv hosszával arányosan fogy az erő és a sebesség, tehát idővel lelassulunk és elfáradunk, és jobb, ha ez a végén következik be. A teljesítménytúrázás egyik kiemelkedő hozadéka az, hogy csupán néhány esemény teljesítése után látványosan megnő az erőnlétünk és a kitartásunk, vagyis egy azonos táv, közel azonos szintemelkedéssel (erre is figyelnek a szervezők, hogy kiegyensúlyozott legyen a hosszal) másodszorra már gyorsabban és könnyebben végrehajtható.

 

Fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans

Fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans)

 

A Budaörsi Kopárok két, rövidtávú körtúrát tartalmaz, 10 és 20 km-es hosszal. Akiknek ez sem elég, megtehetik a kettőt egymás után, hogy 30 km-hez jussanak. Ugyan ez is rövidtáv (az ország legnagyobb presztízzsel rendelkező túrája a Kinizsi 100 etalon a maga hosszú távjával), de tökéletesen alkalmas a kezdőknek, illetve azoknak, akik nem a testük tűréshatárát kísértik, hanem csak gyönyörködni akarnak a tájban és a szabadban eltölteni a nap első felét.

Kiknek való tehát a teljesítménytúrázás? Azoknak, akiknek mozgáskényszerük van, szeretik a természetet és rendelkeznek olyan teljesítményorientáltsággal, hogy nem elégszenek meg a sikeres teljesítés tudatával, hanem kézzelfogható elismeréseket, oklevelet és kitűzőt, esetleg csinos tűzzománc jelvényt is szeretnének kapni, amelyekre tekintve felelevenedik a verejtékben párolt siker múlhatatlan öröme. A nagyon komoly túrázók különböző egyesületekbe tagozódhatnak, hogy nyakba akasztható medálokra, aranyló kupákra váltsák a mennyiségi teljesítéseiket. Illetve azoknak is való, akik növelni szeretnék a testi erejüket és kitartásukat, akik unják a monoton erőkifejtéseket, vagy társaságot keresnek, ahová jó érzés tartozni, vagy ennek éppen az ellenkezőjét, a magány nyugalmát, amely az önismeret nagy tanítója. A teljesítménytúrázás kiváló lehetőség a fitten tartás és a hétköznapok stresszének oldására, levezetésére.

Lehet, hogy elsőre sokallónak tűnik az Illyés Gyula Gimnáziumból induló túra hossza, de ilyenkor csak egy pillantást kell vetni a sporttársakra, akik gyakorlottabbak. Ők is kezdték ezt valamikor, nem azonnal mentek neki az 50 km vagy annál nagyobb távoknak. A terepfutók közül is csupán kevesekről lehet civil ruhában felismerni az acélosságot. Mindannyian emberből vagyunk, a testi különbségek is elhanyagolhatóak. Futás esetében viszont a nagyobb testtömeg hátrányt is jelent, mert azt is cipelni kell. A szellemi erőfeszítés és főleg az akaraterő az elsődleges, amelyre a teljesítménytúrázónak szüksége van, nem a testi adottságokra. Utóbbit pár rövid túra alatt úgyis megszerzi.

Találkozzunk a budaörsi kopárok szépséges bércein!

 

http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/tura?id=5792

 

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.