Új közjegyző Budaörsön

(Budaörs, 2015. február 17. – Budaörsi Infó) Budaörsön immár két közjegyző áll az ügyintézők rendelkezésére. Papné Dr. Csóka Anna mellett, most már Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf is kiveszi a részét a helyi ügyintézésben.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf 35 éves, az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott 5 éven keresztül, majd pedig 2008-ban ment át a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához. 2009-óta  közjegyzőhelyettes. Emellett az ELTE-n oktat polgári eljárásjogot.

Az illetékességi területe Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Herceghalom. Az okiratok és a ténytanúsítványok tekintetében azonban az ország bármely területéről érkező felkéréseket teljesíti.

A közjegyzők számát a lakosság számhoz szokták igazítani. Átlagosan 30 000 emberre jut egy közjegyző. Ez a négy település majdnem 60 000 főt számlál, ezért döntött a minisztérium arról, hogy Budaörsön legyen egy második székhely is.

Az új közjegyző a Budaörsi Infónak elmondta, hogyha a történelemben tekintünk vissza, és a közjegyzőt úgy nézzük, mint intézményt, akkor Itáliában és Franciaországban jött létre  megközelítőleg 1000 éve.

“Azok a személyek, akik a középkorban úgymond elkezdtek közjegyzőként működni, eredetileg bírósági írnokok voltak. A bíróság volt az írásbeliségnek az egyház melletti központja. A szerződések okiratba foglalását a bíróságon végezték, mert itt volt meg a szükséges jogi szakértelem és az írástudás. A közjegyzők ebből a bírósági szervezetből váltak ki az idők folyamán, megtartották azonban állami felhatalmazásukat.

Az intézménynek a lényege abból ered, hogy a kontinentális jogrendszerek nem bíznak az emberekben: abból indulnak ki, hogy az emberek nem tartják be a szabályokat. Ez egy reális tapasztalás. Ez a rómaiaknál is így volt, az itáliaiak, a franciák és a poroszok is ugyanígy gondolták, és itt Közép-Európában az állam is így áll hozzá mindenkihez, de az emberek is így állnak hozzá társaikhoz.

Ezért kellett egy szereplő a jogéletben, akinek a szavát feltétel nélkül el lehet hinni. Ez a közjegyző. Az állam pedig felhatalmazza úgynevezett közhitelességgel ezt a személyt.”

Mit jelent az, hogy közhitelesség?

“Ez azt jelenti, hogy amit a közjegyző mond vagy ír, azt el kell hinni. Lehet, hogy tévedés, hiszen a közjegyző is csak egy ember, de a jogbiztonság szempontjából fontosabb, hogy valami biztos legyen, és ne vitatkozzanak a kérdésről.

Csak nagyon nehéz ellenbizonyítással lehet egy perben bizonyítani, hogy az nem úgy volt, mint ahogy a közjegyző az okiratban leírta. Ez nagyon leegyszerűsíti a jogéletet. Például, egy másolathitelesítésnél, ha nem lenne közjegyzői másolathitelesítés, akkor senki nem lenne köteles elhinni azt, hogy az a diploma másolat, amit készítettünk az valóban megegyezik az eredetivel, és nem egy átszerkesztett, hamis dokumentum.”

Milyen feladatokat lát el egy közjegyező, és miért van rá szükség?

“A közjegyzőt van, hogy kihívják egy helyszínre tényt tanúsítani, például hogy a markoló átment a szomszédba és kidöntötte a cseresznyefát. Ennél az esetnél, ha meg kellene várni, hogy a bíróság eldöntse, hogy fel lett e döntve a cseresznyefa, az két-három év lenne. Addigra már lehet, hogy cseresznyefa elkorhad, már azt sem lehet  bizonyítani, hogy volt ott egyáltalán valaha fa.

A közjegyző feladata, hogy a jogvitákat minimalizálja. Vitákat nem dönthetünk el, viszont két dolgot csinálhatunk; rögzíthetjük az adott tényállapotot, vagy megkísérelhetjük azt, hogy a felek megegyezzenek. Egyrészt az ügyfél, aki követel, kedvezőbb helyzetbe kerülhet ezáltal, másrészt nyugvópontra kerül a helyzet. Elsimul az ügyfelek közötti vita, és nem pereskedni fognak a következő években, hanem üzletelni, és ez a gazdaságnak is jobb.

A közjegyzőre  azért van szükség, hogy biztosan pártatlan legyen az eljárás. Az ügyvéd mindig az adott ügyfél érdekében jár el. A közjegyző középen van, feladata a bírói szerephez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy jogvitákat nem döntünk el. Addig járhatunk el, amíg nincs jogvita a felek között.”

Miért jobb, ha előbb kirendeltetjük az igazságügyi szakértőt a közjegyező segítségével, és nem várjuk meg a pert?

“Először is kiderül, hogy igazunk van-e vagy sem. Nem kezdünk el feleslegesen pereskedni. Viszont ha kiderül, például egy tetőfelújítás után, hogy az ács volt a hibás, miatta ázik be a tető, akkor oda mehetek az ácshoz, hogy itt a szakértői vélemény, eszerint te voltál a hibás. Vagy elpereskedünk egymással 5 évig, amelynek a végén még a perköltséget is viselned kell, vagy most kijavítod a tetőt és a szakértői költségnek a díját megfizeted. E megállapodásról aztán a közjegyző a későbbi kikényszeríthetőség végett okiratot is tud készíteni a feleknek.

Egy per költsége az ügyérték 20-30%-a, a közjegyzői okirat díja pedig az ügy értékének kb. 1%-a, és sokkal gyorsabb megoldás, mint a pereskedés. A bírósági eljárás ugyanis évekig tud tartani.

Fontos kiemelni továbbá, hogy a közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő véleménye ugyanolyan bizonyítóerejű, mintha a bíróság a perben rendelte volna ki az igazságügyi szakértőt. Tehát ha mégsem tudunk megegyezni, a szakértői vélemény a perben felhasználható, és még illetékkedvezményben is részesülhet a rá hivatkozó fél.”

Milyen területeken járhat el egy közjegyző?

“Gyakorlatilag az élet minden területén eljárhatunk, ahol szerződést kötnek az ügyfelek, vagy tényeket kell tanúsítani.

3 nagy területe van a közjegyzői hatásköröknek: ténytanúsítások, ügyleti okiratok és klasszikus nemperes eljárások.

A ténytanúsítványok esetén azt írjuk le, amit látunk, vagy amit a fél előttünk nyilatkozik.

Az ügyleti okiratokon a szerződéseket (adásvétel, ajándékozás, bérlet, kölcsön stb.) és az egyoldalú jognyilatkozatokat (például végrendelet, meghatalmazás) értjük.

A közjegyzői működés legszélesebb területe az úgynevezett nemperes eljárások: a hagyatéki eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás elrendelése, az igazságügyi szakértő kirendelése, és számtalan nyilvántartás vezetése (például a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásának vagy az élettársi nyilvántartásnak a vezetése).

A ténytanúsítványokra egyszerű példa: ha az interneten megjelenik valamilyen jogsértő tartalom, plágium. Ha az illető beperli a másikat, akkor ez a tartalom el fog tűnni két percen belül, és nem fogja tudni bizonyítani, hogy megsértették a szerzői jogát. De ha először elmegy közjegyzőhöz a sértett, aki készít egy közokiratot arról hogy mi látszik a képernyőn, akkor ez rögzítve van, és nem lehet utólag azt mondani, hogy nem történt meg.

Innentől kezdve a szerző el tud menni a bíróságra perelni, és biztos lehet abban, hogy hiába tünteti el a másik fél a tartalmat, mivel nála van a közokirat, hogy a közjegyző ezt látta, a bíróság neki fog hinni.

 Gépjármű balesetnél nagyon sokszor van olyan eset, hogy a felek kitöltötték a betétlapot, és utána mindenki megy, mert egyértelmű volt hogy ki a hibás. Viszont a biztosító nem akarja kifizetni a kárt.

Ilyenkor mit tudunk tenni? El kell menni a közjegyzőhöz, és kell kérni igazságügyi szakértő kirendelését. A gépjárműszakértő  lemodellezi a balesetet, kimegy a helyszínre, majd lefotózza a sérült autókat,  megvizsgálja, hogy merről jöttek, és összeütközhettek-e úgy, ahogy a felek állítják. A szakértői véleményében pedig leírja, hogy ez a baleset így megtörténhetett. Ezután vissza lehet menni a biztosítóhoz, hogy vagy pereskedünk, vagy megegyezünk, mert a szakértői vélemény alapján én fogok nyerni a perben.

 Vagy építkezik valaki, és miután kész a munka a tető beázik. Lehet kirendeltetni igazságügyi szakértőt, hogy nézze meg hogy mi miatt ázik be a tető, és utána el lehet dönteni, hogy kit kell beperelni: az ácsokat vagy a tervezőt, mert egy ilyen szituációban nem rendelkezik az ember olyan szaktudással, hogy tudja, hogy ki a hibás.”

Egy közjegyző az ingatlan bérleti szerződés megkötése során is fontos szerepet játszhat. Sokszor probléma, hogy a bérlő elfelejt fizetni, és ha nincs közokirat, akkor csak pereskedés útján lehet kirakni az ingatlanból, és az évekig tart, és addig se fizet bérleti díjat. Viszont ha van közokirat, akkor 1 hónapokon belül a végrehajtó kipenderíti a nem fizető bérlőt és megoldódik a probléma.”

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző budaörsi irodája  az Építők útja 2-4 szám alatt található. Ha szeretnék elkerülni a vitás helyzeteket, akkor keressék bizalommal.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment