Megkezdte az egyeztetést az EP frakcióival Jean-Claude Juncker

Megkezdte az egyeztetést kedden az Európai Parlament frakcióival Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács jelöltje az Európai Bizottság élére. A luxemburgi politikus a szociáldemokrata, a különutas jobboldali, majd a liberális képviselőcsoporttal találkozott.

A szociáldemokratáknak Juncker azt ígérte, hogy az általa vezetett Európai Bizottságban szocialista biztos kapja majd a növekedési és stabilitási paktumért felelős biztosi tárcát. Arra is ígéretet tett, hogy a kiküldött, kölcsönzött munkavállalók munkakörülményeit szabályozó uniós irányelv módosításával elejét veszi az úgynevezett szociális dömpingnek.

Az egyeztetésen az is kiderült, hogy Juncker támogatja a bankokra kivetendő, egyelőre csak az uniós tagállamok kisebb hányada által, úgynevezett megerősített együttműködés keretében megvalósítani tervezett pénzügyi tranzakciós adót, a kiküldött munkavállalók egyenlő bérezését és az egységes minimálbér gondolatát. A politikus úgy véli: Európa “megbukott” a gazdasági kiigazítás szociális következményeinek kezelésében, és a kiigazító programokat felügyelő, az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló trojkát “le kell cserélni”.

A legnagyobb részt brit konzervatív és lengyel különutas jobboldali pártok politikusaiból álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójával tartott találkozón a bizottsági elnökjelölt gyakorlatilag kikérte magának, hogy föderalista volna. Mint mondta, nem hisz az Európai Egyesült Államokban.

A frakció beszámolója szerint Juncker szerint is szükségesek bizonyos uniós reformok, de a luxemburgi politikus nem óhajt “egy ellenforradalom élére állni”. Juncker emellett az energiaunió megteremtésére törekszik majd, és azt szeretné, hogy Európa nagyobb súllyal jelenjen meg a globális színtéren, továbbá el tud képzelni egy olyan “praktikus megállapodást”, amelyet London is méltányosnak találhat.

Fontos, hogy a szubszidiaritás elvét tiszteletben kell tartani – vélekedett az egykori luxemburgi miniszterelnök.

Gazdasági kérdésekről szólva Juncker elmondta: sem a takarékosság ellenzőjének, sem támogatójának nem tartja magát, ugyanakkor a költségvetési fegyelem híve. Határozottan kiállt az euró mellett, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egységes pénz nélkül Európa országai monetáris háborúban állnának egymással. Arról is beszélt, hogy támogatja a Római Szerződés alapelveit, köztük a munkavállalók szabad áramlásának elvét is, és mint mondta, ez továbbra is “alulfejlett”, és fokozni kell a mobilitást. Hangsúlyozta: a tagállamok minden szükséges jogi eszközzel rendelkeznek, hogy kiküszöböljék a visszaélést szociális rendszereikkel.

A megbeszélést követően pár órával az ECR-frakció közleményben tudatta, hogy több területen együtt tud majd működni Junckerrel, ha megválasztják, de a frakció nem fogja támogatni őt a jövő keddi szavazáson.
A liberálisokkal folytatott megbeszélésen Jean-Claude Juncker azt hangsúlyozta: ő nem a status quo híve, azért lett jelölt, hogy Európa a megfelelő irányba fejlődhessen. Úgy fogalmazott: az unión a tagállami politikák csődjét kérik számon, de Európát nem lehet a tagállamok rovására felépíteni.

“Fel kell hagyni azzal, hogy Brüsszelben megállapodunk valamiben, majd hazamegyünk, és világgá kürtöljük, hogy mekkora győzelmet arattunk. Együtt győzünk, vagy együtt veszítünk” – jelentette ki Jean-Claude Juncker az ALDE-frakció Twitter-falán olvasható üzenetek tanúsága szerint.

Az uniós államháztartási szabályokról a politikus a liberális frakció előtt úgy nyilatkozott: kitart a válság tetőfokán elfogadott, szigorú költségvetési politikát előíró stabilitási és növekedési paktum mellett, de a túlzott megszorítást ellenzi. Mindazonáltal azt is közölte, hogy a célszámoknál előrébb valónak tartja a strukturális reformokat.

Sophie in ‘t Veld holland képviselő arról kérdezte Junckert, hogy mit fog tenni bizottsági elnökként az alapvető jogok érvényesítéséért. Juncker úgy válaszolt, hogy az alapjogok, az emberi jogok, a jogállamiság kérdésében hajthatatlan lesz, de nem fog folyamatosan az uniós szerződés hetes cikkével fenyegetőzni.

Több képviselő is kérdezte Junckert arról, hogyan látja Nagy-Britannia jövőjét az EU-ban, amire ő úgy felelt, hogy méltányos alkut akar kötni Londonnal, ám más tagállamok érdekeit, követeléseit is figyelembe kell venni. Az egykori luxemburgi miniszterelnök Magyarországot megemlítette, mondván, David Cameron brit kormányfőt mindenki arról faggatta, hogy miért nem támogatta a jelölését, de Orbán Viktor magyar kormányfőtől ezt senki sem kérdezte meg.

A luxemburgi politikust június végén nevezte meg jelöltként az EU állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, és akkor válhat a bizottság elnökévé, ha az Európai Parlament képviselőinek többsége támogatásáról biztosítja az egy hét múlva esedékes strasbourgi szavazáson. Ha ez nem sikerül, az Európai Tanácsnak új jelöltet kell állítania.

Juncker szerdán a többi négy képviselőcsoporttal, az őt csúcsjelöltként elindító Európai Néppárt, a radikális baloldal és a zöldpártiak frakciójával és az euroszkeptikus, Nigel Farage vezette képviselőcsoporttal is találkozik majd.

facebook:

0 Komment