Nagy a tétje Sarkozy ügyének – Őrizetbe vették a volt francia államfőt

Nagy a tét Nicolas Sarkozy korábbi francia államfő őrizetbe vétele és az ellene indított eljárás ügyében, hiszen ezzel eldőlhet, ki lesz a jobboldal jelöltje a következő elnökválasztáson – mondta Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa az MTI-nek.

Nicolas Sarkozy volt francia államfőt kedden vették őrizetbe Párizsban, és szerda hajnalban, csaknem 15 órás kihallgatását követően hivatalos eljárást indítottak ellene. A volt francia köztársasági elnök ügyében korrupció, befolyással üzérkedés, valamint nyomozási titok megsértése miatt folyik vizsgálat. Sarkozyt egy februárban indított nyomozás keretében vették őrizetbe. A volt elnök egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből az derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója, Gilbert Azibert egy folyamatban lévő nyomozás részleteiről rendszeresen tájékoztatja a volt államfő ügyvédjét. Kedden az ügyvéd és a bíró ellen vádat emeltek.

Fejérdy Gergely mindezzel kapcsolatban kifejtette: Sarkozyt illetően öt komolyabb ügyben is folyik eljárás, a legtöbb pénzügyi jellegű, és leginkább a választási kampány anyagi fedezetének nem törvényes úton történő biztosításáról szól. A keddi kihallgatáshoz vezető ügy is a 2007-es választási kampányhoz kapcsolódik, állítólag 2007-ben a Líbiában még hatalmon lévő Moammer Kadhafihoz és családjához köthető pénzekből finanszírozták a kampány egy részét – magyarázta.

A szakértő szerint nagyobb gondot jelent, hogy az esettel kapcsolatban telefonlehallgatások alapján kiderült: Sarkozy, korábbi hatalmával visszaélve, információkat szerzett az ügyeiről. Ez a legsúlyosabb szempontja az esetnek, miszerint Sarkozy igyekezett befolyásolni az ügyét – mutatott rá. Hozzátette: világossá vált, hogy Sarkozy elnöksége után is kiterjedt hálózatot tart fenn, amelyen keresztül – elsősorban a rendőrség és az igazságügyi szervek körében – információkat gyűjthet be, hogy megfelelően védekezhessen a folyamatban lévő eljárásokban.

A kutató hangsúlyozta: a történtek politikai súlya nemcsak azért óriási, mert először fordul elő az V. köztársaság történetében, hogy egy volt államfőt telefonon lehallgatnak, majd őrizetbe vesznek, hanem azért is, mert az európai parlamenti és korábban a helyhatósági választáson a francia politikai életet felborítva előretört a Nemzeti Front (FN). Ezek után nagyon fontos, ki nyerheti meg a következő elnökválasztást, ki állíthatja meg az FN erősödését – mondta.

Fejérdy Gergely emlékeztetett: bár Sarkozy 2012-ben kijelentette, hogy visszavonul a politikai élettől, Francois Hollande jelenlegi elnök népszerűségének csökkenésével párhuzamosan jelentősen emelkedett a népszerűsége, ezért valószínűnek tűnt, hogy a közeljövőben mégis visszatér a politikába. A mostani ügynek az a tétje, hogy Sarkozynek van-e egyáltalán esélye erre – emelte ki.

Véleménye szerint ha a volt államfőt bűnösnek találják, vagy más ügyben “előveszik”, akkor nem sok esélye lesz arra, hogy 2017-ben újra elnöki pozícióba kerüljön.

Mindez felveti azt a kérdést is, hogy akkor ki lehet a jobboldal elnökjelöltje. Jelenleg Alain Juppé korábbi kormányfő az egyik legnagyobb esélyes – mondta.

Az elemző kitért arra is, hogy többen sürgetik a jobbközép Népi Mozgalom Uniójában (UMP), legyen végre elnökjelöltje a pártnak, hiszen a FN a nagy pártok megosztottságából kifejezetten sokat profitálhat.

FRISS:

Francia kormányfő: súlyosak a vádak, az igazságszolgáltatás független

Manuel Valls francia miniszterelnök szerint “súlyosak a tények”, amelyek alapján korrupció miatt szerda hajnalban eljárás indult Nicolas Sarkozy volt államfő ellen. Azt is jelezte, hogy az igazságszolgáltatás független, és az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.

“Súlyos helyzet alakult ki, a tények súlyosak. És ez bírákat, egy ügyvédet és egy volt köztársasági elnököt érint” – mondta szerdán a kormányfő a BFM hírtelevízióban. “Nekem kormányfőként viszont ügyelnem kell arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének és az ártatlanság vélelmének elveit tiszteletben tartsuk” – hangsúlyozta.

Az exelnököt egy nyomozás keretében lehallgatta a rendőrség, s annak alapján kiderült, hogy információs hálózatot tartott fenn az igazságügyi szervek körében, amely részletesen tájékoztatta az őt esetleg érintő ügyészségi eljárásokról.

Arra a kérdésre, hogy a vizsgálóbírók hajtóvadászatot indítottak-e az őket elnöksége idején többször is bíráló Sarkozy ellen, Valls azt mondta: “A vizsgálóbírók függetlenek. Nem a hatalom utasítja a vizsgálóbírókat a nyomozásra, független módon látják el feladatukat.” A kormányfő szerint “ha minden ügyben, amely politikusokat érint, felmerül ez a kérdés, akkor a jogállam alapjait ássuk alá”.

A volt államfő ellen szerda hajnalban, csaknem 15 órás kihallgatását követően korrupció, befolyással üzérkedés, valamint nyomozási titok megsértése miatt indult hivatalos eljárás. Sarkozyt egy februárban indított nyomozás keretében vették őrizetbe. A volt elnök egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből az derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója egy folyamatban lévő nyomozás részleteiről rendszeresen tájékoztatja a volt államfő ügyvédjét. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. Kedden az ügyvéd és a bíró ellen vádat emeltek.

A francia lapok szerdán arra keresték a választ, hogy a két éve visszavonult politikus ezek után vissza tud-e majd térni a politikai életbe. Emlékeztettek arra, hogy Sarkozy ellen nem először indult eljárás.

A baloldali Libération szerint ezért “ha még vissza akar térni a politikába, s a hatalmat is vissza akarja szerezni, Nicolas Sarkozynek vállalnia kell a franciák előtt azt, amire a nyomozás fényt derített”. A lap úgy véli, bármi is lesz az ügy jogi kimenetele, a volt államfő a sajátos viselkedésért fizet most. “Természetesen a bíróknak az a dolguk, hogy megállapítsák a büntetőjogi felelősséget ebben a visszaélési ügyben, de az eljárásokon túl egy politikai gyakorlatra is rávilágítottak a sorozatos ügyek az elmúlt években. Olyan gyakorlatra, amely a manipulációkon, a szabályok megkerülésén és időnként a törvény semmibe vételén alapult” – hangsúlyozta a Libération.

A Le Figaro “a politikai reagálások hiányára” hívta fel a figyelmet. A konzervatív lap szerint a Sarkozy elleni jogi eljárások indítása “nem csak a kormánytöbbség vezetőinek titkos vágya volt, hanem főleg az UMP-é (Sarkozy pártjáé)”. A volt elnök párton belüli “minden riválisának célja elkerülni, hogy a vita akörül a kérdés körül folyjon, Sarkozyval vagy ellene” van.

A lap szerkesztőségi írása ugyanakkor azt sugallta, hogy az igazságszolgáltatás részéről hajtóvadászat folyik az exelnök ellen. “Az az érzésünk, hogy nagyon különleges igazságügyi rendszert tartanak fenn Nicolas Sarkozynek. Ez több, mint benyomás (…) gyűlnek az olyan dossziék, amelyekben megemlítik a nevét, néha csak mellékesen. A médiában viszont azonnal kiteregetik a legkisebb jogi ügyet is. Az ártatlanság vélelmének semmibevételével. És főleg a nyomozási titok semmibevételével, amelynek megsértésével őt is vádolják. (…) Sarkozy tényleg ugyanolyan állampolgár az igazságszolgáltatás előtt, mint a többiek?” – írta a Le Figaro.

facebook:

0 Komment