Soros György: az EU-nak segítenie kell az új Ukrajnát az új Oroszországgal szemben

Az Európai Uniónak segítenie kell a tavaly ősszel a kijevi Majdanon megszületett új Ukrajnát az egyre inkább az erő alkalmazására támaszkodó új Oroszországgal szemben – mondta Soros György magyar származású amerikai pénzügyi befektető hétfőn Brüsszelben egy pódiumbeszélgetésen.

Soros a Bozar rendezvénycsarnokban a Bertelsmann nemzetközi médiavállalkozás által szervezett rendezvényen Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének, valamint Pierre Moscovici volt francia gazdasági és pénzügyminiszternek a társaságában fejtette ki gondolatait Európa jövőjéről – részben annak kapcsán, hogy Brüsszelben most mutatták be friss könyvét,  amely Az Európai Unió tragédiája címet viseli. A könyv alcíme azt a kérdést teszi fel, hogy vajon a dezintegráció vagy az újjáéledés lesz-e az EU jövője.

A kérdésre a pénzmágnás ezúttal azt a választ adta, hogy most bizakodóbb az unió jövőjét illetően, mint korábban, és ennek oka részben a növekedés ösztönzése melletti, megnövekedett fokú német elkötelezettségben, illetve Matteo Renzi olasz miniszterelnök ezt szorgalmazó erőteljes fellépésében keresendő.

Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy az EU működőképessége továbbra sem kielégítő, pedig arra nagy szükség lenne, például olyan európai gondok megoldása érdekében, mint amilyen a romakérdés, a migrációs nyomás, illetve az ukrán helyzet.

Soros szerint Európa számára hatalmas kihívást jelent, hogy Ukrajnában olyan fellelkesült várakozások fogalmazódnak meg Európa iránt, amelyeknek nagyon nehéz lesz eleget tenni. Úgy látja, hogy Oroszország, feltörekvő hatalomként az etnikai és – az orosz ortodox egyház által támogatott – vallási nacionalizmus jegyében igyekszik kiterjeszteni a hatalmát. Ezzel a törekvéssel szemben az EU-nak támogatást kell nyújtania Ukrajna számára – hangsúlyozta. A segítségnyújtás formái közt – tette hozzá – kitüntetett szerepet kell játszania a pénzügyi támogatásnak, egyebek közt a konkrét projektekre kibocsátandó eurókötvények formájában.

A pódiumbeszélgetésen a belga kereszténydemokrata Herman Van Rompuy – az európai föderalizmus gondolatához való viszonyát firtató kérdésre adott válaszában – azt emelte ki, hogy meggyőződése szerint az euróövezetnek az eddiginél szorosabb integrációra van szüksége. Ugyanakkor – utalt a múlt heti EU-csúcs kimenetelére – az EU-nak szüksége van az Egyesült Királyságra is.

Moscovici egyebek közt arról beszélt, hogy az uniónak hasznos, ha egy erős Németország és egy erős Franciaország együttműködik egymással. A francia szocialista párti politikus úgy vélekedett, hogy a most létrehozandó Európai Bizottságban az egyes biztosi tárcákat úgynevezett klaszterekbe kellene szervezni, vagyis egyes nagy területeken egy-egy bizottsági alelnöki jogállású biztos felügyelete alatt több, nem alelnöki jogállású biztos által irányított részterületet kellene összefogni.

Putyin és Porosenko megállapodott, hogy közösen munkálkodnak a tűzszünet érdekében

Az orosz és az ukrán elnök hétfőn megállapodott, hogy közösen fognak munkálkodni a kijevi hatóságok és a délkelet-ukrajnai szakadárok közötti tűzszüneti megállapodás és egy hatékony határellenőrzés kialakítása érdekében – közölte a Kreml sajtószolgálata.

A megállapodás azon a telefonos konzultáción jött létre, amely az orosz, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár között hétfő délután zajlott le.

Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán és Francois Hollande francia államfő, valamint Angela Merkel német kancellár vasárnap egyeztetett legutóbb az ukrán helyzetről. Ahogyan akkor, most is hangsúlyozták, hogy meg kell hosszabbítani a tűzszünetet Délkelet-Ukrajnában – tájékoztatott az orosz elnök sajtószolgálata.

A térségben közép-európai idő szerint 21 órakor jár le a Porosenko által június 20-án kihirdetett, majd a szombatra virradóan három nappal meghosszabbított tűzszünet.

A Kreml közlése szerint az orosz államfő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) aktív szerepet szán abban az általa szorgalmazott megbízható ellenőrző mechanizmusban, amely a tűzszünet betartása felett őrködne. A telefonos egyeztetés során az állami vezetők megegyeztek abban, utasítják országaik külügyi vezetőit a kapcsolatfelvételre annak érdekében, hogy dolgozzák ki a beszélgetésben érintett kérdések megvalósítását.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a négyes megbeszélést követően bejelentette, hogy Moszkva az orosz és ukrán határőrség képviselőinek mihamarabbi, közvetlen egyeztetését szorgalmazza annak érdekében, hogy meghatározzák azoknak az ukrán megfigyelőknek a létszámát, akik az orosz határátkelőkön megjelennek majd.

Porosenko az előző, vasárnapi négyoldalú egyeztetés során azt követelte, hogy az ukrán határőrség minden egyes határátkelő ellenőrzését visszakaphassa az Oroszországgal közös határon, és felszólította Putyint, hogy az orosz hatóságok erősítsék meg saját oldalukon a határőrizetet. Ennek érdekében Porosenko utasította az ukrán határőrség vezetőjét, hogy egyeztessen orosz kollégájával.

Az EU tagállamainak vezetői pénteken felszólították Oroszországot, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy szűnjön meg a fegyverek és fegyveresek Ukrajnába áramlása a közös határon át.

A francia elnöki hivatal közlése szerint a hétfői beszélgetés során Putyin és Porosenko egy ötpontos megállapodásban egyezett meg. Ezek közül a legelső a kijevi hatóságok és a szakadárok közötti tűzszüneti megállapodás kidolgozása. Arról is megegyeztek, hogy az EBESZ közreműködésével sürgősen létrehozzák a fegyverszünet ellenőrzését szolgáló mechanizmust, és az ukrán hatóságok és a délkelet-ukrajnai szakadárok egyaránt elengedik foglyaikat egy általuk összeállított lista alapján.

Párizsban azt is közölték, hogy a Leonyid Kucsma volt ukrán államfőből, a kijevi orosz nagykövetből és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport még hétfőn összeül a rendezési megállapodás pontjainak gyakorlatba átültetése végett.

Andrij Purgin, az úgynevezett “donyecki népköztársaság” első miniszterelnök-helyettese az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy már kedden újra leülhetnek a tárgyalóasztalhoz a kijevi hatalom képviselőivel.

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság tájékoztatási központjának munkatársa közölte, hogy a délkelet-ukrajnai tűzszünet meghosszabbításáról közép-európai idő szerint 21 óráig döntést hoznak Kijevben.

facebook:

0 Komment