Politikai vihar Amerikában Obama és Castro kézfogása miatt

Az amerikai kongresszus kubai származású tagjai kedden felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy Barack Obama amerikai elnök Nelson Mandela búcsúztatásán kezet fogott Raúl Castro kubai államfővel.

Ileana Ros-Lehtinen republikánus képviselő “gyomorforgatónak” nevezte, hogy Obama üdvözölte Castrót.

“Egy gyilkossal, egy gonosztevővel rázott kezet, akinek véres a keze” – mondta a Fox News tévécsatornának a politikus asszony.

Marco Rubio republikánus szenátor – és potenciális elnökjelölt-aspiráns – közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy az elnöknek a kézfogás előtt kérdőre kellett volna vonnia Castrót azokkal az alapvető szabadságjogokkal kapcsolatban, amelyek összefonódtak Mandela nevével, de amelyeket a kubaiaktól megtagadtak.

Ben Rhodes helyettes amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az elnöki különgép fedélzetén kijelentette, hogy a kézfogás nem volt előre tervezett, és az elnök nem tett mást, mint üdvözölte azokat a vezetőket, akik a közelében álltak, amikor a szónoki emelvény felé tartott. Rhodes hangsúlyozta, hogy lényegi megbeszélés nem történt.

Amerikai és kubai elnök először és utoljára 2000-ben fogott kezet a karibi szigetországban 1959-ben győztes forradalom óta: Bill Clinton és Fidel Castro üdvözölte így egymást, amikor – szinten minden előkészület nélkül – találkozott egy ebéd alkalmából, az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán. Az eseményről nem készült fotó és a Fehér Ház eleinte tagadta, hogy az megtörtént.

Barack Obama a Raúl Castróval történt kézfogása után mintegy 100 állam magas rangú képviselői előtt Mandelát a 20. század utolsó nagy felszabadítójaként méltatva ostorozta azokat a vezetőket, akik a politikus örökségéből csak a rasszizmus elleni harcot tették magukévá, az emberi jogok kiterjesztését nem.

Egyelőre nem világos, hogy az amerikai-kubai elnöki kézfogás kezdete lehet-e felmelegedésnek a fagyos amerikai-kubai kapcsolatokban. Az Egyesült Államok által több mint fél évszázada fenntartott gazdasági embargó Havanna szerint 1100 milliárd dollár kárt okozott a szigetország gazdaságának.

Washington és Havanna között 1961-ben szakadtak meg diplomáciai kapcsolatok. Obama elnök megválasztása óta a két ország között egy sor bizalomerősítő megállapodás született, egyebek között a tengeri és a légi mentésről, valamint a migrációról. Az amerikai kormány 2011-ben enyhített a vízumkiadásra, az átutalásokra és az utazásra vonatkozó rendelkezéseken. A felek között tárgyalások folynak a közvetlen postai kapcsolat helyreállításáról.

Az Egyesült Államokban, különösen a Floridában élő kubaiak, akiknek többsége a Castro-rendszer elől menekülve kényszerült elhagyni hazáját, túlnyomórészt ellenségesen viszonyulnak a havannai kommunista kormányhoz.

Florida úgynevezett “billegő állam”, amelyben a többség az elnökválasztások során hol a demokratákra, hol a republikánusokra szavaz. A félszigeten a kubai származású adományozók és szavazók jelentős befolyással bírnak, ezért politikai szimpátiáik alakulása 2016-ban döntő hatással lehet a Fehér Ház sorsára.

facebook:

0 Komment