Jogász: a jogegységi döntés gyorsíthatja a devizahiteles pereket

A Kúria devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntése gyorsíthatja és valamelyest egységesebbé teheti majd az egyes eljárásokat – mondta Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje hétfőn annak kapcsán, hogy a Kúria közzétette a jogegységi indítványt.

A Kúria döntése abban is segíthet majd, hogy egyértelműbb legyen, mely esetekben érdemes bírósághoz fordulni, hogy valaki jogos követeléseit érvényesítse, és mikor nincs értelme pereskedni, így talán kevesebb indokolatlan per lesz – tette hozzá a szakember, aki ugyanakkor megjegyezte azt is, nehéz helyzetben van Kúria, hiszen óriási a közvélemény várakozása, de nem biztos, hogy ennek eleget lehet tenni.

Ez a jogegységi eljárás sajátos annyiban, hogy nem egymásnak ellentmondó felsőbírósági döntések miatt kell a Kúriának fellépnie, mint inkább az igazságszolgáltatásra nehezedő nyomás miatt, hiszen rengeteg ügyről, ügyfélről és pénzről van szó – mondta az ügyvéd.

Az eddigi bírói gyakorlat rendkívül szerteágazó, hiszen szerteágazó az a jogterület is, amelyben az egyes konkrét ügyeket el kell dönteni. A 43 magyarországi bank több százféle devizahiteles szerződéssel dolgozott, melyek között jelentős eltérések vannak, nehéz lesz azokra egyetemes megoldásokat találni figyelmeztetett Kelemen Dániel.

Hozzátette, a Kúria már többször foglalkozott a kölcsönszerződések problémájával, kérdés, hogy most korábbi döntéseit konkretizálja tovább, vagy változtat eddigi gyakorlatán. Ráadásul e gyakorlatot befolyásolhatja az Európai Bíróság döntése is abban az ügyben, amelyben ez év elején kezdeményezte az uniós bírói fórum jogértelmezési eljárását a Kúria (az ügyben a luxemburgi székhelyű uniós bíróság első ülése várhatóan december 5-én lesz).

A jogegységi indítványban felvetett első és második kérdés arra irányul, hogy mi a devizaalapú kölcsön tartalma – azaz, hogy egyáltalán deviza-, vagy forinthitel-e -, továbbá, hogy általában érvényesek-e az ilyen hitelek. Ez utóbbi körben többek között azt kell vizsgálni, hogy felmerül-e nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközés, tisztességtelenség, illetve színlelt, megtévesztő, vagy tévedésen alapuló-e a szerződés.

Az ügyvéd szerint ezek nagyon általános felvetések, melyek a közvéleményben, például az adósok körében megfogalmazódott “önmagában érvényes-e a devizahitel” kérdésre felelhetnek. Az ügyvéd előtt egyébként nem ismert olyan bírói döntés, mely szerint egy hitelszerződést önmagában azért lenne érvénytelen, mert az elszámolás devizaalapú, a folyósítás és a törlesztés viszont forintban történik.

Az indítvány harmadik kérdése a szerződő pénzintézet tájékoztatási kötelezettségére, illetve annak elmulasztása esetén a következményekre irányul.

Ennek kapcsán a szakember arra mutatott rá, hogy e tekintetben is rendkívül nagyok lehetnek a különbségek az egyes pénzintézetek egyes szerződései között. Ezért is lehet nagy jelentősége annak, ha a Kúria kidolgozza, mely szempontok alapján ítélhetik meg egyértelműen az alsóbb fokú bíróságok, hogy az egyes eléjük kerülő ügyekben milyen mértékben tett eleget tájékoztatási kötelezettségének az adott pénzintézet, például mennyire részletes és közérthető információkat adott a hitelért folyamodóknak, és e vonatkozásban hol húzódnak a szerződés érvényességének a határai.

A negyedik kérdés arra irányul, hogy milyen lehetősége van a bíróságoknak módosítani a szerződéseket a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások okán.

Az ügyvéd ennek kapcsán elmondta, hogy a bírói szerződésmódosítással kapcsolatban a kúriai gyakorlat eddig úgy foglalt állást, hogy nem kérhető a szerződés bírósági módosítása, ha a szerződő fél előre láthatta a körülmények potenciális megváltozását, vagy ha annak a kockázatával számolnia kellett. Kérdés, hogy például az árfolyamváltozás tekintetében milyen irányt fog venni a kúriai jogértelmezés.

Az ötödik és a hatodik kérdés a szerződés érvénytelenné nyilvánításának jogkövetkezményeire vonatkozik.

A Kúria polgári kollégiuma 2010-ben hozott egy elvi állásfoglalást arról, hogy a három lehetőség – a szerződés bíróság általi korrekciója és érvényessé nyilvánítása, a szerződéskötést megelőző úgynevezett eredeti állapot helyreállítása, és a hatályossá nyilvánítás – közül a bíróság, amennyiben lehetséges, az érvényessé nyilvánítást alkalmazza.

Ezt történt például az idén júliusban egy OTP ellen, az árfolyamrés változtatása miatt indított perben is, ahol a Kúria megállapította: a bank mulasztásai miatt érvénytelen ugyan a szerződés, ám azt a Kúria kiegészítette és érvényessé nyilvánította, többek között azzal az indokkal, hogy az árfolyamrés csak elenyészően kis része az egész hitelszerződésnek és emiatt nem lehet az egész ügyletet megsemmisíteni, továbbá a szerződéskötéskori árfolyamrés a THM részét is képezte.

Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban a szakember megjegyezte, hogy ha például a jogegységi eljárásban a Kúria az érvénytelenség jogkövetkezményeként a korábbi gyakorlattól eltérően főszabályként az eredeti állapot helyreállítását írná elő, akkor az adósok számára nyomban esedékessé válna a kölcsön egyösszegű törlesztése, ugyanakkor a devizahitel egy meglehetősen jutányos – lényegében csupán a jegybanki alapkamattal növelt – forinthitellé válna a devizaátváltás árfolyamkockázatai nélkül. Mi több, az eredeti állapot helyreállítása esetén megszűnnének a szerződéses biztosítékok, így például az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog.

A hetedik kérdés kapcsán, mely az egyoldalú szerződésmódosítás követelményeivel foglalkozik, a szakember azt emelte ki, hogy e körben is született már a Kúria jogelődjén, a Legfelsőbb Bíróságon egy éve döntés, amely részletes útmutatást adott a tekintetben, hogy elsősorban a jogszabályi követelmények, valamint az átláthatóság és az előreláthatóság elveinek betartásával lehet egyoldalúan fogyasztói hitelszerződést módosítani. A jogegységi döntésben a Kúria feltehetőleg a korábbi iránymutatását fogja kiegészíteni, tovább pontosítani.

Arra a felvetésre, hogy a jogalkotónak lehet-e feladata az élő szerződésekkel kapcsolatban, a szakember annyit mondott, az Alkotmánybíróság korábbi döntése alapján ez egészen kivételes eszköz, alkalmazásának komoly alkotmányossági korlátai vannak. Magyarországon utoljára a rendszerváltás hajnalán az OTP lakáshitelei kapcsán volt példa jogalkotói szerződésmódosításra.

facebook:

0 Komment