Elfogadta az Európai Parlament az EU hétéves költségvetését

Elfogadta az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra vonatkozó keretköltségvetését kedden délben az Európai Parlament (EP).

Az állam- és kormányfők által februárban jóváhagyott keretköltségvetés (multi-annual financial framework – MFF) részleteiről hónapokon át tartó egyeztetés folyt az EP és a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács képviselői között.

A 2011-es árakon hét év alatt 960 milliárd euró uniós kötelezettségvállalást és 908 milliárd euró kifizetést lehetővé tevő keretköltségvetést 537 EP-képviselő támogatta, 126-an szavaztak ellene és 19-en tartózkodtak.

A végső szavazás azért húzódott el az év utolsó előtti hónapjáig, mert bár az Európai Bizottság, a tanács és az EP között még a nyáron megszületett a politikai megállapodás, az EP által megfogalmazott feltételek csak mostanra teljesültek – derül ki a parlament sajtószolgálata által kiadott közleményből.

Az EP a közlemény szerint biztosítani akarta, hogy a 2014-es évet ne mínuszban kezdje az Európai Unió. Ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a tagállamok fizessenek be 3,9 milliárd eurót az uniós kasszába annak érdekében, hogy az Európai Bizottság eleget tudjon tenni 2013-ra felhalmozódott fizetési kötelezettségeinek.

Az uniós parlament ahhoz is ragaszkodott, hogy jöjjön létre egy magas szintű csoport az uniós költségvetés bevételi oldalának felülvizsgálatára. Erre az EP közleménye szerint azért van szükség, mert a jelenlegi – kivételekkel, visszatérítésekkel bonyolított, különböző bevételi forrásokra és a nemzeti költségvetésekre támaszkodó – rendszer áttekinthetetlenné vált. A tagállamok hozzájárultak a csoport létrehozásához, amely hamarosan megkezdi munkáját, és jövő év végéig előáll javaslataival.

Az EP már februárban közölte, feltétlenül lehetőséget kell teremteni arra, hogy ha egyes években esetleg felhasználatlan pénz marad az uniós büdzsében, akkor azt évek és egyes költségvetési fejezetek között is át lehessen csoportosítani.

“Így a költségvetés minden egyes euróját ott használhatják fel, ahol arra leginkább szükség van. Különösen fontos ez most, hogy az éves költségvetések folyamatosan csökkennek” – véli közleményében az Európai Parlament.

Az EP abból sem engedett, hogy bekerüljön az MFF-be egy úgynevezett felülvizsgálati záradék, amely lefekteti, hogy az Európai Bizottság 2016-ban a gazdasági folyamatokra reagálva javaslatot terjeszthessen elő az MFF felülvizsgálatára.

A parlamenti elfogadás után az MFF-et formálisan még a tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A szavazás után nem sokkal közleményben üdvözölte a büdzsé elfogadását José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint ez nagy nap Európa számára. Barroso rámutat, hogy az EU költségvetése “szerény” az unió gazdaságához mérten, ám így is minden egyes év büdzséje nagyobb összeget tesz ki, mint a második világháború után Nyugat-Európa újjáépítését lehetővé tevő teljes Marshall-terv.

“Az Európai Unió 2014 és 2020 között csaknem egybillió eurót fektet a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe” – idézi Barrosót a bizottsági közlemény.

Martin Schulz, az EP elnöke kiemelkedően fontosnak nevezte a keddi szavazást, és rámutatott, hogy így időben, január 1-jén megindulhatnak majd a kifizetések az uniós forrásokból. A német szociáldemokrata politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy az elfogadott MFF “korántsem tökéletes”, az EP ugyanis azt szerette volna, hogy az EU “nagyratörőbb” keretösszegekből gazdálkodhasson.

Surján László, az EP KDNP-s alelnöke szerint az uniós tagállamok óriási feladat előtt állnak, hogy időben be tudják indítani a MFF-re épülő saját fejlesztési programjaikat.

“Ez hét évvel ezelőtt a felelőtlen és elhibázott gazdaságpolitikát folytató Gyurcsány-Bajnai párosnak nem sikerült, a mai kormányzati intézményrendszer azonban felkészült a programok elindítására és a források eredményes lehívására” – fogalmaz közleményében a kereszténydemokrata politikus.

Surján arra is kitér, hogy hét év alatt előreláthatólag 35,5 milliárd euró regionális fejlesztési és agrárforrás érkezhet majd Magyarországra, “nettó pozíciónkat tekintve pedig egy főre vetítve az egész unióban a második legnagyobb támogatás jut Magyarországnak” – állapítja meg a kormánypárti politikus, aki szerint a jelenlegi kabinet a “kisebb uniós tortából is nagyobb részt tudott elhozni”, mint annak idején a Gyurcsány-kormány.

A szocialista Herczog Edit szerint az EU új keretköltségvetése ugyanakkor “létra helyett ásó a gödörben”. Az MSZP-s EP-képviselő szerint óriási visszalépés, hogy a közösségi büdzsét a tagállamok teljes bruttó nemzeti jövedelmének 1,1 százalékáról 0,9 százalékára csökkentették, valamint a politikus azzal sem elégedett, hogy az innovációs, tudományos kutatásokra szánt források csökkennek, ami szerinte évtizedekre visszafoghatja a kontinens növekedését.

“A tagállamok vezetői így végül épp azon a területen okoznak visszalépést, amelyen deklarált céljaik szerint a legsürgetőbb feladatokat irányozták elő” – nyomatékosítja közleményében Herczog Edit, aki szerint az EP ebben a helyzetben a kompromisszumos MFF elfogadásával a “legkisebb rosszat” választotta.

Külügyminisztérium: Magyarország az egyik fő nyertese lesz az EU új költségvetésének

Magyarország lesz az egyik legnagyobb nyertese az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakra szóló költségvetésének, amelyet kedden fogadott el az Európai Parlament (EP) – közölte a Külügyminisztérium az MTI-vel.

A tárcánál kiemelték: azzal, hogy az EP elfogadta az EU 2014-2020 közötti időszakra szóló költségvetési keretét, közel hároméves, nehéz és bonyolult tárgyalássorozat végére került pont. Az EP-képviselők “kisebb módosításokkal lényegében azt az egyezséget erősítették meg, amelyet a tagállamok állam- és kormányfői kötöttek idén februárban” – tették hozzá.

A közleményben hangsúlyozták: a megállapodás egyik legnagyobb nyertese Magyarország, a következő hétéves időszak alatt ugyanis több mint 35 milliárd euró (10 395 milliárd forint) fejlesztési és mezőgazdasági támogatás érkezik az országba.

Az egy főre eső nettó költségvetési pozíciót, vagyis a közös költségvetésbe való tagállami befizetés és az uniótól kapott támogatás egy állampolgárra jutó egyenlegét tekintve pedig Magyarország az EU huszonnyolc tagállama közül a második legkedvezőbb helyzetben van – tájékoztatott a tárca.

Az EP kedd délben fogadta el az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra vonatkozó keretköltségvetését. Az állam- és kormányfők által februárban jóváhagyott keretköltségvetés részleteiről hónapokon át egyeztettek az EP és a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács képviselői.

A 2011-es árakon hét év alatt 960 milliárd euró uniós kötelezettségvállalást és 908 milliárd euró kifizetést lehetővé tevő keretköltségvetést 537 EP-képviselő támogatta, 126-an szavaztak ellene és 19-en tartózkodtak. Az EP sajtószolgálatának közlése szerint a végső szavazás azért húzódott el az év utolsó előtti hónapjáig, mert bár az Európai Bizottság, a tanács és az EP között még a nyáron megszületett a politikai megállapodás, az EP által megfogalmazott feltételek csak mostanra teljesültek.

facebook:

0 Komment