„Eszem ágában nem volt tanárnak lenni” – Árendás Péter a pedagógus hivatásról

(Budaörs  – 2013. november 13., Budaörsi Infó) A Budaörsi Infó Árendás Péterrel, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatójával készített egy három részes interjút, amelynek első részét már olvashatták weboldalunkon. Azt vizsgáltuk, hogy milyen változások történtek a pedagógusok és az iskola életében a 2013-as évi törvényi változások következtében. Riportsorozatunk második állomásához értünk. Ebben a részben megtudhatják, hogy miként lesz egy átmeneti munkahelynek gondolt beosztás hivatássá.  

Árendás Péter 1980-ban végzett az ELTE matematika-fizika szakán. Ekkor még kötelezően jelentkezni kellett mindenkinek a diplomájának megfelelő munkahelyre. Ezt Árendás Péter meg is tette, azonban először matematika- földrajz szakos tanárként, titkon bízva abban, hogy nem fogják felvenni. Így is lett. Azonban a sors közbeszólt, és szeptemberben kapott egy telefonhívást a gimnáziumtól, hogy sürgősen fizika tanárra lenne szükség.

 „Akit a mozdony füstje megcsapott.”

„1980 szeptemberében beléptem az akkori budaörsi Gimnázium tanári körébe, akkor úgy gondoltam, hogy átmenetileg megfelelő munka lesz számomra, de már 34 éve itt vagyok. Nem gondoltam volna. Eszem ágában nem volt ilyen pályára készülni. Eszem ágában nem volt tanárnak lenni.

Amikor az ember bekerül egy közegbe, ahol minden nap kell valami értelmeset mondania. Fiatalok között van, kérdeznek, arra illik valami jót, helyeset, érdekeset válaszolni.

Ez olyan érdekes és inspiráló légkör és közeg lett számomra, hogy mindig azt mondtam magamnak, hogy: „na még egy évet kipróbálok!

Teltek az évek, és én így lettem tanár. Ahogy Moldova György mondja: „Akit a mozdony füstje megcsapott”. Úgy csapott meg engem is a tanítás füstje.  

A mai napig nem bánom, hogy itt ragadtam ezen a pályán. Rengeteg előnyét élvezem. Ez tényleg egy olyan foglalkozás, ami nem is feltétlenül fizikálisan, de mentálisan, szellemileg, pszichésen nagyon-nagyon megújítja és fiatalon tartja az embert.”

Mi volt a legkedvesebb és legrosszabb élménye az elmúlt 34 év során?

„Miénk a város”

 „Ami engem a legjobban meghatott és megérintett az elmúlt 34 évben, az az volt, amikor a harmadik osztályom, a bolondballagás végén, egy olyan dalt énekelt el, amire én is gondoltam.

Bolondballagáskor a gyerekek mindig elszoktak énekelni búcsúzásképpen egy dalt, és kigondoltam, hogy ha én lennék a helyükben, akkor mit énekelnék, de erről nem beszéltünk.

Úgy hogy nem beszéltünk róla, ők azt a számot énekelték el, amire én gondoltam, ez volt az LGT-től a Miénk ez a város.

Ezt én nagyon-nagyon szépnek éltem meg, hogy egy osztály, ami félig-meddig az én nevelésem is, magukon hordozzák valamennyire az én hatásomat is. Ez nagyon-nagyon beletalált az én pedagógusi lelkembe.

 Nagyon kevés rossz volt, igazán rosszat nem tudok. Voltak diákbalhék, de nem volt semmi komoly következménye.”

 Ön szerint jó pedagógusnak lenni?

„Nagyon jó pedagógusnak lenni”

„Rengeteget lehet köszönni ennek a pályának. Biztosan mindenki így érzi a maga pályáján. Lehet valaki ügyvéd, vagy mérnök, akármilyen zseniális jogász, de azzal a mindennapos fiatalsággal, mindennapos lendülettel nem találkozik. Én az  ELTE-n is tanítok 12 évestől egyetemistákig. A gimnazistákat lehet még formálni, még nagyon kíváncsiak és nyitottak. Az egyetemisták már félig felnőttek, már félig-meddig kész emberek. A kicsikhez én nem értek. A kicsiktől  félek. Én be nem tudnék menni egy 6-8 éves nyüzsgő áradat közé, mert nem tudnék velük mit kezdeni.

 Az egy külön szerencse, hogy a legnyitottabb, legalakíthatóbb ugyanakkor a legkritikusabb korosztállyal találkozom nap mint nap. Ezért nagyon jó pedagógusnak lenni.

 Arra törekszem, hogy adjak szakmailag valami nagyon pontos, nagyon helyes választ a diákok kérdéseire.

 Az ember a viselkedésével nagyon komoly mintát ad. A gyerek öt vagy hat évig itt vannak ebben az iskolában. Ebben a hat évben életre szóló mintákat kell adnunk a gyerekeknek.

Ha minden huszadik, századik megmarad mintaként a gyerek fejében akkor az tényleg nagy dolog.”

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment