Mol-INA-ügy – Vecernji List: mennyit érnek az INA részvényei?

A tíz évvel ezelőtti ár mintegy két és félszereséért vásárolhatná vissza a horvát állam a Mol INA-részesedését, a horvát olajipari vállalat részvényeinek értéke ugyanis ennyit változott 2003 óta – írta a Vecernji List című zágrábi napilap szombati számában.

 

 

 

Nem olcsó mulatság a horvát nemzet becsületének megőrzése a magyarokkal való jogi-pénzügyi vitában – fogalmazott a Vecernji List. A brókerek szerint a mostani tőzsdei érték alapján az INA-részvények visszavásárlása legalább 3 milliárd euróba kerülne. Ez két és félszerese annak az összegnek, a valamivel több mint 1,2 milliárd eurónak, amelyet a Mol összesen fizetett az INA-részvényekért.

A horvát állam először 2003-ban adott el részvényeket annak érdekében, hogy a költségvetésben keletkezett lyukakat betömje. Akkor 505 millió dollárért került a Mol tulajdonába az INA részvényeinek 25 százaléka plusz egy részvény. Öt évvel később egy újabb 22 százalékos pakettért 720 millió eurót fizetett a magyar olajvállalat.

A 2008 óta eltelt időszakban az INA tőzsdei árfolyamának mélypontja 1400 kuna, a maximuma pedig 4400 kuna volt. Az utóbbi néhány hónapban 4000 kunán stagnált az árfolyam. Amennyiben ezen az áron adnák el a részvényeket, az mindenkinek megfelelne a Vecernji List szerint, még a Molnak is, mert ez az ár nem a jó üzleti lépéseknek és az új tulajdonos befektetéseinek az eredménye, hanem főleg a politikai játékoknak és azoknak a próbálkozásoknak a következménye, amelyek arra irányultak, hogy a Mol megszerezze a többségi csomagot.

(Az INA-részvények árfolyama jelentősen, 7,27 százalékkal esett a zágrábi értéktőzsdén pénteken, záráskor 3820,28 kunán jegyezték. Az INA már a harmadik egymást követő napon zárt csökkenéssel, vesztesége a héten 9,69 százalék volt.)

Annak ellenére, hogy az INA-részvények első csomagjának eladása óta az állami költségvetés keretösszege megháromszorozódott, a horvát államnak nincs annyi tartaléka, amennyiből megvásárolhatná a részvényeket a magyar partnertől, és ezzel az INA-t újra a szárnyai alá venné.

Ha a Molnak csak a részvények megszerzésére fordított 1,2 milliárd eurót adná vissza Horvátország, és nem 3 milliárdot, amennyit most a részvények a tőzsdén érnek, még akkor sem lehetne komolyabb hitelezők – például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vagy az Európai Beruházási Bank (EIB) – nélkül megszerezni a szükséges pénzt. Nem hivatalosan éppen az EBRD-t és az EIB-et emlegeti a horvát kormány is lehetséges hitelezőként. A másik lehetőség, hogy a lakosságnak ajánlják fel különleges kötvények formájában, ez viszont kockázattal jár.

A Vecernji List felsorol hat lehetséges vásárlót is, azaz ha a Mol harmadik félnek adná el részvénycsomagját, legalább hat potenciális vevője lenne.

Az orosz Rosneft (Rosznyefty) az Európai Unió piacán terjeszkedik, a brit BP is egyik részvényesüknek számít, úgyhogy sem a pénz, sem a politika nem okozna nehézséget – írta a horvát lap.

A másik jelentős orosz olajvállalat, a Gazprom neft (Gazprom nyefty) már jelen van a térségben, Szerbiában jelentős befektetései vannak, és Horvátország is érdekli, viszont a szerb befektetések miatt nem biztos, hogy az INA-t a horvát állam kívánalmainak megfelelően fejlesztené.

Az azerbajdzsáni állami olajvállalat (SOCAR) a volt Jugoszlávia országaiban érdekelt, habár eddigi legnagyobb befektetésüknek a térségben a montenegrói turisztikai központ építése számít. A Vecernji List szerint viszont nagyon is érdekelhetné az INA, s van saját olajuk és pénzük, valamint fontos szövetségesük az Egyesült Államok, ami nem elhanyagolható.

Az olasz ENI régóta partnere az INA-nak az adriai gázkitermelésben, elsősorban emiatt érdekelhetné a horvát olajvállalat részvénycsomagja.

A Mollal párhuzamosan 2003-ban az osztrák OMV is pályázott az INA-ra, így az is előfordulhat, hogy újra vevőként jelentkezne. Ebben az esetleg csak a Mollal való nem túl barátságos viszonyuk okozhatna problémát a Vecernji List szerint.

A Lukoil orosz olaj- és földgáztermelő és -feldolgozó magánvállalat az utóbbi években lassított európai terjeszkedésén, de az INA megvásárlása újabb lendületet adhatna a cégnek. Jelen van Romániában, Bulgáriában, Szerbiában és Horvátországban is, az INA-részesedés megszerzésével pedig a térség vezető olajipari vállalatává válhatna.

 

 

 

KÜM: eredménytelen párbeszéd esetén a Mol dönti el, értékesíti-e INA részesedését

 

Martonyi János magyar és Vesna Pusić horvát külügyminiszter megállapodott abban, hogy a Mol-INA ügy megoldása érdekében párbeszéd útján igyekeznek rendezi a helyzetet. Amennyiben a tárgyalások mégsem vezetnének eredményre, akkor a Mol dönt arról, értékesíti-e az INA részesedését – közölte a Külügyminisztérium szombaton az MTI-vel.

A közlemény szerint Martonyi János külügyminiszter péntek este a montenegrói Budvában megbeszélést folytatott Vesna Pusić horvát miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel. Martonyi János ismertette a magyar kormány egyértelmű álláspontját, hogy nem kívánnak a magyar-horvát kapcsolatokban feszültségforrást, így – ha a Mol INA részesedése ennek akadályát képezné – akkor a legjobb megoldás a két gazdasági partner civilizált módon történő különválása.

Martonyi János kiemelte: ez a kérdés kizárólag a Mol, mint gazdasági társaság hatáskörébe tartozik – írták.
A magyar külügyminiszter leszögezte továbbá, hogy az európai gyakorlatnak megfelelően a magyar kormány az európai elfogatási parancs végrehajtásába nem szólhat bele, hiszen az a bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A külügyi közleményben arra is kitértek, hogy a magyar és a horvát diplomácia vezetői megerősítették elkötelezettségüket abban: “a szomszédos országok együttműködését minden területen erősíteni kell”, különös tekintettel az energetikai kérdésekre, így a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításra, a szénhidrogén szállítóeszközök összeköttetésére, valamint a tervezett horvát–magyar–ukrán energetikai együttműködésre.

A horvát rendőrség kedden adott ki európai elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen, majd szerda délután Horvátország kérésére neve felkerült az Interpol vörös, vagyis legmagasabb fokozatú körözési listájára. Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Facebook-oldalán péntek délután jelentette be, hogy megérkezett a tárcához az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, immár az előírt formában, nem úgy mint előző nap.

Pénteken a magyar és a horvát miniszterelnök is megszólalt a Mol-INA-ügyben: Orbán Viktor azt javasolta a horvátoknak, fontolják meg, hogy állami kézbe veszik az INA olajtársaság részvényeit, ugyanakkor ezt korrekt módon tegyék, “ehhez nem kell senkit letartóztatni. Horvát kollégája, Zoran Milanovic szerint nem zsarolásként kell felfogni Orbán Viktor nyilatkozatát. Hozzátette ugyanakkor: ez nem reális, ugyanis “vádemelésekről nem lehet tárgyalni”.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.