Győri Enikő: súlyosan elfogult a Tavares-jelentés

Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint súlyosan elfogult a szerdán elfogadott Tavares-jelentés szövege, de ez várható is volt, hiszen politikai kampány folyik az unióban, mert kevesebb mint egy év múlva európai parlamenti (EP-) választások lesznek.

A külügyi államtitkár azzal kapcsolatban nyilatkozott szerdán az MTI-nek, hogy az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága elfogadta az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló jelentéstervezetet, amelyet a portugál zöldpárti EP-képviselő, Rui Tavares készített.

Győri Enikő kifejtette: a jelentés nem felel meg a tényeknek, komoly csúsztatásokat tartalmaz, és azokat a tényszerű javításokat, módosításokat sem vették figyelembe, amelyeket néppárti képviselők terjesztettek be. Ezért a kormány továbbra sem ért egyet a dokumentumban foglaltakkal – közölte.

Az államtitkár kiemelte: jövőre EP-választások lesznek, és az egész jelentés sorsát, az eddigi vitát, valamint majd a júliusi plenáris vitát is ennek fényében kell értelmezni. Ezt mutatja az is, hogy a jelentésről “a pártpolitikai törésvonalak mentén” szavaztak a képviselők – mutatott rá. Kifejtette: a dokumentum mellett voksoltak a baloldali és liberális képviselők, továbbá Bokros Lajos, ellene szavaztak a néppárti tagok, a konzervatívok pedig tartózkodtak. “Meglepetések nincsenek” – mondta, hozzátéve: hasonló helyzetet vár a plenáris ülésen is.

Győri Enikő úgy fogalmazott, kérdéses volt, hogy az állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság tagjai fenntartják-e javaslatukat, hogy Magyarország ellen eljárást indítsanak az európai értékek megsértésének veszélye miatt. Úgy tűnik, ezt más megfogalmazásban ugyan, de továbbra is fenntartják – mondta.

Közölte, ez az eljárás először csak kimondaná: egy tagállamban olyan helyzet állt elő, hogy fennáll a veszélye az uniós alapértékek megsértésének, de a folyamat elvezethet a tagállam szavazási jogának felfüggesztéséhez is.

Magyarország határozottan elutasítja, hogy ilyen helyzet állt volna elő – hangsúlyozta.

A politikus kiemelte: abban bízott, hogy az EP-képviselők figyelembe veszik a tényeket, továbbá azt, hogy Magyarország konstruktív párbeszédet folytat az Európai Bizottsággal, és a Velencei Bizottság korábbi véleménye tükröződik több törvényben is. Arra is kitért, hogy a jelentésben olyan jogszabályokat kifogásolnak Magyarországgal kapcsolatban, amelyekhez hasonlók más uniós tagállamokban is léteznek, azaz meglátása szerint kettős mércét alkalmaznak.

Győri Enikő úgy látja, az EP bizottsága “egyértelműen túlterjeszkedik a hatáskörén”, olyan intézményi megoldásokat javasol, amelyek eddig nem léteztek, és nincs jogi alapjuk. Így Magyarország állandó ellenőrzését ajánlja, amire korábban még nem volt példa – mutatott rá.

Az államtitkár szerint az EP-választásokig hátralévő egy év “most már így fog eltelni, de mi nem fogjuk feladni”. Mindenkitől elvárják, hogy vegye figyelembe a tényeket, ne csúsztasson. Emlékeztetett arra, hogy szerdán a liberális képviselőcsoport Morvai Krisztinának, a Jobbik színeiben politizáló független EP-képviselőnek a “kirohanását” a Fidesznek tulajdonította, “tehát tudatosan félrevezetik” az európai közvéleményt. Megjegyezte: nem számít arra, hogy “a kampány hevületében csökkennének a Magyarország elleni támadások”.

A bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságban a Magyarországot értékelő Tavares-jelentésről tartott szavazás előtt éles szóváltás volt Juan Fernando López szocialista bizottsági elnök és Morvai Krisztina között. A képviselő transzparenst bontott ki az ülésteremben, amelyre az volt írva, hogy “EU diktatúra”. Ezt követően jelent meg az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége európai parlamenti frakciójának Twitter-oldalán az a bejegyzés, hogy “hihetetlen, de egyúttal nem meglepő, a Fidesz egyik EP-képviselője azzal vádolja az EU-t, hogy diktatúra”.

A bejegyzést később törölték.

Tavares: az alapvető jogoknak a valóságban is érvényesülniük kell

Az európai alapvető jogok nem csak papíron léteznek, hanem a valóságban is érvényesülniük kell – ekként értékelte Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselő magyar újságíróknak szerdán azt, hogy az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) elfogadta az általa készített jelentés módosított változatát az alapjogok magyarországi helyzetéről.

A politikus szerint most már a LIBE hivatalos álláspontjának tekinthető, hogy a magyarországi változások rendszerszintűek, és azok trendje összeegyeztethetetlen az uniós szerződés kettes cikkében foglalt értékekkel. A politikus arra is kitért, hogy ennek a cikknek a megszövegezésében anno Magyarország is aktívan részt vállalt.

A magyar demokrácia fontos Európa számára, és az európai demokrácia is fontos kell legyen Magyarország számára – hangoztatta Rui Tavares, aki hangsúlyozta, hogy mind a Magyarország, mind az Európai Bizottság számára megfogalmazott ajánlások benne maradtak a dokumentumban.

A politikus azt javasolta, hogy kezdődjön háromoldalú párbeszéd az Európai Bizottság, az EP és a tanács között arról, hogyan ellenőrizzék az ajánlások teljesülését, és jöjjön létre egy úgynevezett “koppenhágai bizottság”, amely az alapjogok érvényesülését vizsgálná a tagállamokban.

“Nem gondolhatjuk naivan azt, hogy aki egyszer belép az unióba, akkor minden oké, örökre szóló bizonyítványa van a jó magaviseletről. Aki bizonyítványt akar, hogy jól viselkedik, annak jól is kell viselkednie, hogy megkapja, ez a lényeg” – emelte ki a portugál politikus.

Azzal kapcsolatban egyelőre nem tudott egyértelműen állást foglalni, hogy felpuhult-e a tervezet. Úgy vélte, hogy egyes bekezdései sokkal erősebb elvárásokat fogalmaznak meg, keményebbek lettek, máshol viszont finomodtak a megfogalmazások, enyhébb lett a szöveg, de ennek mérlegét csak a módosítások alapos tanulmányozásával lehet megvonni.

“Az elv az, hogy minden egyes európai állampolgár alapvető jogai az összes uniós polgár alapvető jogait érintik, a jogállamiság helyzete egy adott tagállamban minden tagállam számára fontos, mert például egy magyar bíró európai bíró is egyben, nem csak magyar emberek vagy cégek, hanem európai polgárok és vállalatok ügyében is ítélkezhet” – mutatott rá Tavares.

A lisszaboni szerződés életbe lépése óta új jogi architektúrája van az alapvető értékeknek, és ezt komolyan kell venni – mondta a zöldpárti EP-képviselő, aki úgy vélekedett, hogy a tagállamok azokon a területeken sem távolodhatnak el az unió vagy az alapjogi charta alapértékeitől, amelyekben kizárólagos kompetenciájuk van, megőrizték szuverenitásukat, mert akkor akár meg is sérthetnék ezeket az értékeket. Ha engedjük, hogy Magyarországon romoljon a helyzet, akkor mit kezdhetünk Romániával, vagy Szlovákiával, ha például az ott élő magyarok alapvető jogai sérülnek – vetette fel a kérdést Tavares. A képviselő szerint minden európai polgár közös érdeke és egyben közös célja is kellene, hogy legyen, hogy tudassa a maga kormányával és a többi uniós intézménnyel, hogy komolyan veszik jogaikat és értékeiket, és érvényesítésükért komoly lépéseket várnak el.

“Számunkra ez az Európai Unió lényege, ezt az ígéretet kaptuk 1989-ben, és amikor Magyarország belépett az unióba. Nem azt mondták a politikusok, hogy az EU az alapjogok, a demokrácia és az igazságosság uniója? Hogy a magyarok számára jó lesz? Az Önök érdeke is, hogy ezt az ígéretet betartassák” – jelentette ki a képviselő, aki az ülésteremben korábban magyar nyelven köszönte meg képviselőtársainak a közös munkát a jelentéstervezet elkészítésében.

Martin Schulz, az EP szociáldemokrata elnöke közleményben üdvözölte a határozati javaslat bizottsági elfogadását.

Az EP-elnök azt emelte ki, hogy szerinte ez előrelépés az alapjogok érvényesülésének ellenőrzése irányába az Európai Unión belül, egyúttal rámutatott, hogy ebben a többi uniós intézmény aktív szerepvállalására is számít.

“Az uniónak szüksége van olyan eszközökre, amelyekkel függetlenül képes vizsgálni az alapjogi deficiteket, ahogy a költségvetési deficiteket is figyelemmel kíséri” – fogalmaz Schulz.

A német politikus úgy véli, hogy a Tavares-jelentés egyéves előkészítő munka és pártok közötti együttműködés eredménye, egyúttal megköszönte, hogy a munkához a magyar hatóságok is hozzájárultak, és kifejtették véleményüket. A szociáldemokrata politikus mindazonáltal utal a Velencei Bizottság múlt héten elfogadott állásfoglalására az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban, és csalódottságának ad hangot, hogy Magyarország nem kérte ki már korábban az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes javaslattevő testületének véleményét.

facebook:

0 Komment