Az iskolai szegregáció ellen tüntettek Budapesten

“Az alkotmány nem játék!” csoport által szervezett tüntetés résztvevői félig töltötték meg a minisztérium épülete előtti útszakaszt.  Dinók Henriett, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora beszédében úgy fogalmazott, hogy a kormányzat legalizálni akarja a szegregációt. Álláspontja szerint az elkülönítést tiltó bírósági ítéletek ellenére továbbra is elkülönítve oktatják a roma diákokat.

Kormányzati kutatásokra hivatkozva Dinók Henriett azt mondta, hogy Magyarországon körülbelül 200 homogén cigány iskola működik, további 700 intézményben pedig külön osztályokban tanítják a roma diákokat. A felszólaló követelte, hogy Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter intézkedjen a roma gyerekeket elkülönítő intézmények bezárása ügyében. A demonstrálók többször is az emberierőforrás-miniszter lemondását követelték. “Nem hagyjuk!”, “Elég volt!” – fejezték ki nemtetszésüket a demonstrálók, a táblákon egyebek mellett a “Közös ország, közös iskola” felirat volt olvasható.

A megmozduláshoz mások mellett az Amnesty International Magyarország, a Cigány Hallgatók Hálózata, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Hallgatói Hálózat, a Középiskolai Hálózat, a Magyartanárok Egyesülete és a Társaság a Szabadságjogokért is csatlakozott.

A résztvevők között ott volt Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja, Varju László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója, Juhász Péter, a Milla Egyesület vezetője és Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista is.

A civil megmozdulás résztvevői a demonstráció után a tervek szerint átvonulnak a VIII. kerületi Wesley János Főiskolára, ahol fórumot tartanak.

Emmi: a kormány fellép a szegregáció ellen

Az Emmi köznevelésért felelős államtitkársága az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta, a kormány sokat tett az integrált oktatásért, és fellép a szegregáció ellen. Ezen szándék kereteit és eszközeit a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia, az oktatás világában a nemzeti köznevelésről szóló törvény jelöli ki – tették hozzá.

Kifejtették: a nehéz körülmények között élő gyermekek integrált nevelését-oktatását hatékonyan segíti a minőségi kisgyermekkori nevelés kiterjesztése, megerősítése. Ezért a kormány 2014 szeptemberétől 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodába járást.

Ugyanez a törekvés jelenik meg az iskolák fenntartói feladatainak átvételével a nagyobb állami szerepvállalásban, a tananyagot tartalmában egységesen szabályozó Nemzeti alaptantervben, a Híd-programokban – írta a tárca, hozzátéve: a felsorolt intézkedések mindegyike valódi esélyegyenlőséget kínál, a gyermek képességei kibontakoztatásának, beilleszkedésének eszköze.

Az Emmi közölte azt is, hogy a legsérülékenyebb társadalmi csoportokhoz tartozó, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű – köztük roma -, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulóknak a kormány pedagógiai és szociális, kulturális jellegű támogatást nyújt. Az Arany János-programokban mintegy 4500-zan, az Útravaló ösztöndíjprogramban évente átlagosan 20 ezer tanuló vesz részt.

A közlemény szerint a kötelező erkölcstanoktatás bevezetése, az érettségi feltételéül szabott kötelező közösségi munka várhatóan meghozza azt a szemléletmódbeli változást, amely “elfogadóbbá, érzékenyebbé, szeretetteljesebbé teszi a felnövekvő nemzedéket”.

A tárca rámutatott arra: a kormány kimutatható eredménye, hogy tíz százalékkal növelte a sajátos nevelési igényű gyermekek normál iskolában történő nevelését-oktatását. A statisztikai adatok szerint míg a 2010/2011-es tanévben 502, sajátos nevelési igényű gyermekeket elkülönítve ellátó iskola működött Magyarországon, addig a 2011/2012-es tanévben már csak 452.

Kiemelték, a kormány elkötelezett a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű – köztük roma – gyermekek korai iskolaelhagyásának megelőzésében, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javításában, a képzettségi szint emelésében.

facebook:

0 Komment