Május 1-jei ki mit mondott – Országos körkép

Ahányan vagyunk annyiféle módon ünnepelünk úgy általában is, nemhogy május 1-jén. Nem beszélve a különböző szervezetekről, pártokról… A mai ünnepi történésekből készült országos összeállításunkból mindenki olvassa el a neki tetszőt vagy akár mindet!

Mesterházy tolvajnak nevezte az Orbán-kormányt

Tolvajnak nevezte az Orbán-kormányt Mesterházy Attila MSZP-elnök pártja városligeti majálisán. A szocialisták a kisebb baloldali pártokat is bevonnák abba a megállapodásba, amelyet az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetséggel kötöttek a közös egyénijelölt-állításról.

Az MSZP elnöke azt mondta, Orbán Viktor nem a közérdeket szolgálja, hanem a fideszes klientúra mohóságát elégíti ki. “Orbánék minden döntése mögött a pénz, a haszonszerzés, a meggazdagodás vágya áll. Szabad prédának tekintik a gazdaságot, hűbérbirtokuknak az országot” – jelentette ki, utalva a földbérleti és a trafikpályázatokra.

Arról is beszélt, hogy bár a miniszterelnök szavakkal magasztalja, igazából lenézi a munkásokat, az alkalmazottakat, a szegényeket. A kormányfőt okolta azért, hogy nem növekszik a gazdaság, elviselhetetlenül magasak az árak, tömegessé vált a szegénység, csaknem 500 ezer gyerek éhezik, és négymillió magyar él a létminimum alatt.

Mesterházy Attila azt mondta, leváltják “Orbán Viktor hazugságra, megfélemlítésre és korrupcióra épülő rendszerét”, és számon kérik a felelősöket. Hangsúlyozta azonban, hogy a jelenlegi ellenzék előtt álló feladatoknak ezzel nincs vége: “új rendszert kell felépíteni, amely egy új, igazságos Magyarország lesz”. Ehhez világos vízió, megvalósítható program és a tenni akaró emberek mindennapi munkája kell. Az MSZP programja felelős gazdaságpolitikát, igazságos társadalompolitikát és erős demokráciát kínál, több munkahelyet, tudásalapú gazdaságot, a szociális válság enyhítését, a közszolgáltatások fejlesztését – mondta.

Hozzátette, pusztán a kormányváltástól nem lesz egy csapásra nagyobb a jólét, de több lesz a kormányban a tehetség és a szakértelem.

Mesterházy Attila azt is kiemelte, hogy a “rendszerváltozáshoz” erős többség kell, ezért sem politikai, sem technikai akadálya nem lehet annak, hogy az ehhez szükséges ellenzéki egység megszülessen.

Bejelentette, ennek érdekében megküldi a Demokratikus Koalíciónak (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, a Szövetségben Együtt Magyarországért pártnak és a Fodor Gábor vezette Liberálisoknak azt a megállapodást, amelyet a szocialista választmány szombaton Bajnai Gordonnal, az Együtt-PM szövetség vezetőjével kötött. Ebben egyebek mellett arról állapodtak meg, hogy a parlamenti választáson az egyéni körzetekben egy közös jelöltet állítanak a Fidesszel szemben.

Mesterházy Attila felszólította a kormányfőt, kényszerítse Balogh József fideszes képviselőt arra, hogy “tűnjön el a közéletből”, miután kiderült, hogy “több éven át verte a feleségét”.

A pártelnök beszédét Gyurcsány Ferenc DK-elnök is meghallgatta, miután beszédet mondott pártja majálisán, ugyancsak a Városligetben.

Horváth Csaba, a szocialista párt alelnöke és fővárosi frakcióvezetője arról beszélt, kevesebb mint négyszáz nap van a parlamenti választásig, és nem sokkal később lehetőség nyílik arra is, hogy a budapestiek leváltsák Tarlós Istvánt. A főpolgármesterről az MSZP-s politikus azt mondta, nem a budapestiek érdekét képviseli, amit szerinte az is alátámaszt, hogy “átjátszotta” az iskolákat és a kórházakat az államnak.

Az MSZP majálisa már reggel elkezdődött, fellépett mások mellett a 100 Folk Celsius, Harangozó Teri, Dopeman és a Magyar Állami Népi Együttes, délután pedig további koncertekkel készülnek a városligeti Nagyréten.

A szocialista politikusok a párt sátrában vesznek részt pódiumbeszélgetéseken, emellett játszótér és egészségügyi szűrés is várja a majálisozókat az MSZP rendezvényén.

Gyurcsány: a kormány leváltáshoz nem elég egy-két párt paktuma

A kormány leváltásához nem egy-két párt paktumára, hanem széles demokratikus összefogásra van szükség – jelentette ki a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti, a Városligetben tartott május elsejei ünnepségén Gyurcsány Ferenc.

A DK elnöke, aki a kormányt botrányosnak, az ellenzéket pedig teszetoszának nevezte, hangsúlyozta: nem elég megállapodni az egyéni képviselőjelöltekről, közös demokratikus ellenzéki lista kell. A politikus világossá tette, hogy nem aspirál a kormányfői posztra. Kijelentette: függetlenül attól, hogy ki kit szeret, annak kell a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltjévé válnia, akinek a pártját a legtöbben támogatják.”A legrosszabb Mesterházy, a legrosszabb Bajnai is jobb, mint a legjobb Orbán” – mondta.

“Én rohadtul utálom a pávatáncot. Akkor is utálom, hogyha ezt a kormány járja, akkor is utálom, hogyha ezt az ellenzék járja” – jelentette ki a DK vezetője néhány száz hallgatója előtt. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az ellenzéki összefogás során “nem finnyáskodunk”, mert az Orbán Viktorral szemben álló demokratikus sokaságban szükség van mindenkire.

Szavai szerint “nem nyaralni megyünk a Balatonra, és ehhez keresünk családi társakat”. Az ellenzékben szükség van Bokrosra, Kunczéra, Fodorra, a szociáldemokratákra, Schmuckra, a DK-ra, a Szemára, a szakszervezetekre és a civilek sokaságára – mondta.

A szabad Magyarország ellenfelei nem Brüsszelben vannak, hanem a Lendvai utcában és a kormányban – folytatta. Akik szabad Magyarországot akarnak, azoknak szembe kell fordulniuk mindazzal, amit ma Orbán Viktor jelent – hangsúlyozta. A jelenlegi miniszterelnök ugyanis szembefordult a magyar történelem évszázados, haladó örökségével – tette hozzá.

A közélet botrányok sorozatából áll – folytatta Gyurcsány Ferenc. Emlékeztetett arra, hogy a Laborc-Portik-üggyel kapcsolatban a kormánypárti politikusok azt mondják, ők soha nem találkoznának bűnözőkkel. “Őszintén szólva nem tudom, hogy akkor hogyan tartanak frakcióülést” – közölte.

Oly áhítatosan tudnak beszélni a család szentségéről és hogy ezt nyomatékosítsák, “egy-két pofonnal megtoldják” – mondta a politikus, aki szerint a regnáló hatalom velejéig romlott és erkölcstelen. Mindig voltak romlott politikusok – közölte, de véleménye szerint akik ma hatalmon vannak, azok privatizálják a törvényhozást, és azért alakítják át az alkotmányos rendet, hogy ők, rokonaik és szomszédjaik gazdagodjanak.

A volt kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy nem kérnek a “szenteskedő” államhatalomból, mert a “magyar alkotmány” szerint az állam és az egyház különváltan végzi a dolgát.

Azt is leszögezte, hogy az ellenzéki pártoknak nincs okuk egyetérteni a határon túli magyarok szavazati jogával. “Ne szavazzon, ne döntsön az, aki nem visel felelősséget döntésért” – érvelt. Szavai szerint nem kell bocsánatot kérni a 2004-es népszavazásért, és nem kell bocsánatot kérni 2006 őszéért sem. 2006-ban a rendőrség – ha nem is hiba nélkül – az alkotmányos rendet védte – jelentette ki. Voltak a rend őrei, voltak tudatos bajkeverők és a bajkeverésbe véletlenül vagy szándékosan belekeveredő békés emberek – mondta.

“Nem hátrálni, nem elnézést kérni, hanem beleállni” – összegezte Gyurcsány Ferenc.

 
Emmi: a kormányzat nagy figyelmet fordít a rehabilitációs foglalkoztatásra

A kormányzat különösen nagy figyelmet fordít a rehabilitációs foglalkoztatás előmozdítására, és célja ezt mind magasabb szintre emelni – írta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyi államtitkársága szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben május elseje alkalmából köszönti a megváltozott munkaképességű dolgozókat.

A kormányzat “ennek érdekében már számos lépést tett a támogatások és a fogyatékos személyek integrációja területén – ez utóbbival is közelebb hozva a fogyatékossággal élőket a társadalmi befogadásához” – írták.

Közölték, több mint ötvenezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását támogatja évente a kormány.

Az újonnan bevezetett átlátható és azonos feltételeket kínáló szabályozás utat adhat minél nagyobb arányú foglalkoztatásra a nyílt munkaerőpiacon, valamint a védett foglalkoztatóknál.

A rehabilitációs kártya segíti a megváltozott munkaképességűek munkába állását, valamint erre ösztönzi a munkáltatókat is. A kedvezményt idén februárban már majdnem tizennégyezer munkavállaló után vették igénybe a munkáltatók – olvasható.

Mint írták, a kormánynak e területen célja továbbá a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának a növelése is.

Többek között ezért indult a Segítő vásár, mely az elmúlt decemberben már harmadszor adott lehetőséges a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató cégek bemutatkozására. Az ezzel a névvel és logóval ellátott áruk azt jelzik a vásárlónak, hogy a termékeket megváltozott munkaképességű ember készítette, és megvásárlásukkal rajtuk segít.

A Fogyatékosságbarát munkahely-díjjal az államtitkárság azon cégeket díjazza, amelyek a legtöbbet teszik a megváltozott munkaképességű alkalmazottak foglalkoztatása érdekében – olvasható a közleményben.

A kormányt bírálták a munkáspártok Pécsen és Budapesten

A Thürmer Gyula vezette Munkáspárt szimpatizánsai vörös zászlók és pártlogók alatt a Városligeti majálisra vonulva a szocializmust éltették, és a kapitalizmust bírálták. A Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Zöld Baloldal pedig Pécsen vonult fel a kormányzat szerintük megszorításokon alapuló politikáját bírálva.

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke arról beszélt, május 1-je a munkásszolidaritás ünnepe, amit megpróbálnak tőlük elvenni, meghamisítani, és úgy beállítani, mintha semmi másról nem lenne szó, mint sörivásról és virslievésről.

Közölte, ahhoz hogy ma meg tudjanak élni a munkások, nem 8, hanem 12-16 órát kell dolgozniuk, és ma rosszabbul élnek, mint a szocializmus idején, amikor szavai szerint nem voltak hajléktalanok. Azt mondta, lehet szidni a szocializmust, de az a rendszer munkát, megélhetést adott az embereknek, szemben a mostanival.

Úgy látja, ma a kapitalizmus válságban van, és ezt az Európai Unió sem tudja megoldani. Szerinte a válságot a tőke korlátozásával lehetne megoldani, ám Magyarországon olyan kormány van, amelyik ezt nem akarja.

A pártelnök szerint a kizsákmányoló multinacionális bevásárlóközpontokat haza kellene küldeni, saját kézbe kellene venni a mezőgazdaságot, az ipart, megadóztatni a gazdagokat, államosítani kellene az energiaellátást, a vízellátást és a közlekedést; ezek szavai szerint a dolgozó embereket kell hogy szolgálják, nem pedig a multinacionális tőke érdekeit.

“A Magyar Nemzeti Bankot rendeljük alá az Országgyűlésnek, a kormánynak, hogy ne a külföldi vagyonosokat szolgálja, hanem a magyar embereket, társadalmat” – mondta.

Thürmer Gyula újságírói kérdésekre az MSZP és az Együtt 2014 összefogásáról azt mondta, a kapitalisták fogtak össze egymással. Úgy fogalmazott, baloldalinak lenni nem egyszerűen jelszó, a baloldaliság azt jelenti, hogy elveszünk a gazdagoktól, és odaadjuk a szegényeknek; az MSZP és “az összes többi társulás” ezzel szemben nem ezt akarja, ezért ma egy baloldali párt van, a Munkáspárt.

A pártelnök mögött állók közül többen is az egykori munkásőrség ruhájához hasonló öltözetet viseltek. Újságírói kérdésekre Thürmer Gyula azt mondta, az “egyszerűen szürke ruha”, és azért hordják, mert “ez a legegyszerűbb és legolcsóbb”. Hozzátette ugyanakkor, “lehetne ezt a ruhát hordani, akár emlékezve a múltra, akár emlékezve a jelenre”.

Vajnai Attila, a Munkáspárt 2006 elnöke a pécsi majálist megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a párt szórólapakcióba kezdett, hogy tájékoztassa a lakosságot legfőbb követeléseikről.

Legyen szolidaritáson alapuló közteherviselés, többkulcsos adórendszer, a tehetős vállalatok, köztük a bankok fizessenek több adót, és történjen meg az európai szociális charta ratifikációja – sorolta. Hozzátette, szükség van a gyermekéhezés felszámolására, az alapvető élelmiszerek esetében hatósági maximált árak bevezetésére, az áfa jelenlegi 27-ről 5 százalékra csökkentésére, továbbá a víz, a gáz és a villany tekintetében szociális tarifára.

Vajnai Attila pártja nevében sürgette a devizahitelesek megsegítését, egy új állami bank létrehozását, “amelynek célja nem a profit, hanem a hitelezés”. Kitért rá, hogy a lakhatáshoz és a társadalombiztosításhoz való jogot alkotmányos alapjoggá kellene nyilvánítani, vissza kell adni az elvett nyugdíjakat, köztük a rokkant bányászok járandóságait, a demokratikus ellenzéki összefogásnak pedig azonnali, “a jóléti államot védő szociális válságkezelő programot” szükséges meghirdetnie.

Nyári Zsolt, a Zöld Baloldal szóvivője azt hangoztatta: “elég volt négymillió koldus országának” lenni, elég volt abból, hogy nyugdíjasok fagynak meg a saját lakásukban, és 300 ezer gyermek éhezik Magyarországon. “Munkát, kenyeret, fedelet és európai demokráciát követelünk mindenkinek” – mondta.

A Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Zöld Baloldal szervezésében a Széchenyi tértől a Domus parkoló melletti parkig több mint hatvanan vonultak fel vörös és munkát, kenyeret! feliratú zászlókkal. Vajnai Attila és több társa egy szakaszon ötágú vörös csillagos pólót viselt. A rendőrség nem avatkozott közbe.

Ezzel kapcsolatban a pártelnök újságíróknak azt mondta: a nemzetközi joggal összhangban demonstráltak, ezért nem tartja törvénysértőnek azt, hogy a felvonulás egy szakaszán látható volt ruházatukon a munkásmozgalom egyik jelképe, a vörös csillag.

Nyári Zsolt úgy fogalmazott: vannak olyan önkényuralmi diktatúrák, amelyek kisajátították a vörös csillagot, és szörnyű, emberiségellenes tetteket követtek el a nevében, de ahogy a kereszt sem tiltott a jelenlegi Európában, úgy a vörös csillag sem lehet az.

A felvonulást egy kisebb csoport zavarta meg azzal, hogy elvették egy demonstráló zászlaját. Amikor a férfi utánuk akart menni, hogy azt visszavegye, lökdösték és szidalmazták. A pécsi rendőrkapitányság arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a az esettel összefüggésben öt embert a helyszínen elfogott és garázdaság gyanújával előállított.

Vona Gábor: a “nemzeti radikális oldalt” nem a gyűlölet, hanem a szeretet tartja össze

A Jobbikot és a „nemzeti radikális oldalt” nem a mások gyűlölete, hanem Magyarország, a magyar nemzet és az egymás iránt érzett szeretet tartja össze – mondta Vona Gábor szerdán, a Jobbik központi majálisán tartott előadásán. Az ellenzéki párt elnöke a több száz fős hallgatósága előtt a Fekete bárány, fehér holló című új könyvét mutatta be és ennek kapcsán beszélt a Jobbik és saját maga céljairól, gondolatairól.

Beszédében úgy fogalmazott, hogy Jobbikot nagyon egyszerűen meg lehet szüntetni: azokat a problémákat, amelyek a Jobbikot életre hívták, „mint egy társadalmi immunreakció”, meg kell szüntetni és akkor a Jobbik meg fog szűnni. Ilyen problémának nevezte, hogy adjanak munkát és megélhetést a magyar embereknek, teremtsenek biztonságot és adják vissza a nemzet büszkeségét. „Ha ezeket megteszik, akkor a Jobbik el fog tűnni, de ha nem akkor el kell viselni azt is, hogy meg fog erősödni” – tette hozzá.

Elmondta azt is: aki baloldaliként ma Magyarországon úgy érzi, hogy ő áll a jó oldalon, az „nem igazán nézett a dolgok mélyére”.

Vona Gábor szerint biztosan lesz a baloldalon összefogás, mert megvan a centruma: a pénz. Ezzel szemben a „nemzeti radikális oldal” értékek mentén egyesül éppen ezért a választások kapcsán sem koalícióban gondolkodnak, hanem értékrendekben.

Pártja politikájáról szólva elmondta: nem azt nézik, hogy hogyan lehet minél több embernek a kedvében járni, hanem az általuk választott értékrendhez kívánnak minél több támogatót találni.

A Magyar Gárda kapcsán leszögezte: a Jobbik és a Magyar Gárda történetét nem lehet szétválasztani egymástól. „A Jobbik és a gárda ugyanazon érzésnek, értékeknek a különféle megnyilvánulásai, amellyel a többi politikai párt és a hatalom nem tud mit kezdeni” – fogalmazott a pártelnök.

A Békemenetről szólva Vona Gábor elmondta: a magyar nemzet egy szabadságharcos nép, Orbán Viktor pedig jól érzi ezt és ügyesen kampányol ezzel, „de az nem szabadságharc, hogy a Fidesz a saját hatalmáért konfrontálódik az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutalappal (IMF), nem pedig a magyar nemzet érdekeiért”.

Elmondta azt is, hogy szerinte a cigányságnak két választása van: vagy épít, vagy rombol és „aki épít azt segítjük, aki rombol azt üldözzük”. Vona Gábor úgy véli, hogy a „cigánykérdést” a Jobbik tette a politikai közbeszéd részévé és ha a Jobbik nem lenne a parlamentben, akkor nem beszélnének erről a problémáról.

Kiemelte azt is: amíg az ügynöklisták és minden titkosított adat nem kerül nyilvánosságra a politikai pártok, az egyházak és minden közszereplő tekintetében, addig a magyar nemzet nem indulhat el a felemelkedés útján.

Szakszerű kormányzást ígért Bajnai Gordon

A gyarapodást, a biztonságot és a nyugalmat hosszú távon visszahozó, szakszerű kormányzást ígért Bajnai Gordon volt miniszterelnök a Magyar Szolidaritás Mozgalom városligeti majálisán.

Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért (PM) Választási Szövetség vezetője a munka világáról szóló fórumon hangsúlyozta, kormányra kerülve úgy változtatnák meg “Európa legigazságtalanabb adórendszerét”, hogy az átlagbér fölött kereső munkavállalókig bezáróan mindenki jövedelme emelkedhessen, és kizárólag a legtehetősebb nyolc százaléknak kelljen többet fizetnie. Terveik szerint a minimálbér nettó értéke 8-10 ezer forinttal emelkedhetne – mondta.

A volt kormányfő kiemelte: az igazságtalan rezsicsökkentés helyett valódi, 30 százalékos fűtéskiadás-megtakarítást eredményező energiakorszerűsítésbe kezdenének, és minden társasház szigetelését felújítanák.

Ezzel összefüggésben megjegyezte, a kormány “nagy rezsiátverése” csak a választásokig tarthat, ráadásul addig is leginkább azokat segíti, akik az úszómedencéjüket fűtik.

Szólt arról is, szükség van a közmunkára, de azt teljesen másképp szerveznék. Bajnai Gordon szerint ugyanis szükség van a szakképzés programba építésére, mert a közmunkások a későbbiekben csak így tudnak majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Kiemelte, kormányzása idején közmunkával a minimálbérrel megegyező jövedelmet lehetett szerezni, ezt szintén visszaállítanának. A közmunkaprogramokon túl létrehoznák az államilag támogatott piaci munkahelyek kategóriáját – folytatta, hozzátéve, hogy az így foglalkoztatottak hajthatnák végre a tervezett állami fűtéskorszerűsítéseket is.

Bajnai Gordon külön kitért a leghátrányosabb helyzetű észak-kelet-magyarországi régióra, hangsúlyozva, hogy 300 milliárd forint összegű európai uniós forrást kizárólag ennek a térségnek különítenének el, amelyet az oktatásra, az egészségügyre és ipari parkok létesítésére fordíthatnának. Élhető helyet akarnak teremteni a térség minden településén – folytatta, aláhúzva, hogy a munkahely-teremtési támogatások mellett, segítenék a térségből származó, de Budapesten diplomát szerző fiatalok visszatelepülését. Gyorsított bírósági felülvizsgálatokat tartanának az állami földbérletpályázatok ügyében, és igazságot szolgáltatnának azoknak a helyi gazdáknak, akik elől elhappolták a földet az új földesurak – fogalmazott.

Kiemelte, programjuk arról szól majd, miként állítanák helyre a társadalmi békét, az összefogást és a szolidaritást. A volt kormányfő szerint a kormány a politikájával azt üzeni az embereknek, hogy vagy megszokják a reménytelenséget, a kiszolgáltatottságot, vagy megszöknek. “Mi nem akarjuk megszokni ezt a rendszert, megszökni sem fogunk” – fogalmazott, hozzátéve: a jövő évi választásokon az emberek arra szavazhatnak, hogy visszavegyék saját sorsuk irányítását.

Bajnai Gordon üdvözölte a három szakszervezeti konföderáció május 1-jén kötött összefogását. Mint mondta, ez logikus lépés volt arra, hogy a kormány “kilóra meg akarja venni” a szakszervezetek egy részét.

Kónya Péter, az Együtt 2014 – PM választási szövetség társelnöke megszólalásában arra emlékeztetett, hogy a Fidesz által megváltoztatott új munka törvénykönyve kiszolgáltatottá tette a munkavállalókat, amin mindenféleképpen változtatnának. Sürgette tovább a sztrájktörvény módosítását is, mivel szerinte az “Orbán-Simicska rezsim” ellehetetlenítette a dolgozók törvényes munkabeszüntetésének lehetőségét.

Jávor Benedek, az Együtt 2014 – PM másik társelnöke arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak nem a munkaerő árában, hanem képzettségében kell felvennie a versenyt a világgal. Olyan megoldásra van szükség, amely növeli a foglalkoztatást, egyben európai színvonalú életminőséget is biztosít, hogy a most külföldre vándorlók is el tudják képzelni jövőjüket Magyarországon – fejtette ki.

Bajnai Gordon kora délután tárgyalt a közös szakszervezeti konföderáció létrejöttét bejelentő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonómok és a Szakszervezetek Együttműködési Fórum (SZEF) vezetőivel. A megbeszélés után a volt kormányfő az MTI-nek elmondta, azért jött a szakszervezeti sátorhoz, hogy gratuláljon a konföderációknak a bejelentéshez. Kifejtette: attól függetlenül, hogy éppen ki van kormányon vagy ellenzékben, Magyarországnak érdeke, hogy legyen egy erős, egységes munkavállalói érdekképviselet. Ez érdeke a munkavállalónak, a munka világának is, és segíti, hogy Magyarországon hosszú távon több és jobb munkahely legyen – mondta.

A választási szövetség jelezte az érdekképviseleteknek, hogy az általuk elkészített programot, a munka törvénykönyvének átalakítását és a konkrét foglalkoztatást segítő programokat a rendelkezésükre bocsátják, és egyeztetéseket kezdeményeznek azért, hogy megismerjék a szakszervezetek véleményét.

“Olyan politikai kultúrában gondolkozunk – szemben a mostanival – ahol az érdekeltekkel mindig egyeztetnek minden programról” – fogalmazott Bajnai Gordon.

Kérdésre válaszolva azt is kiemelte: választási együttműködésről nem volt szó, mivel a szakszervezetek nem politikai céllal egyesültek, “nekünk mint szakszervezetekkel van velük feladatunk, hogy a munka világáról egyeztessünk”.

Az LMP elküldte zöldmunkahely-teremtési koncepcióját a szakszervezeteknek

Az LMP május elsején elküldte zöldmunkahely-teremtési, valamint az új munka törvénykönyvére vonatkozó koncepcióját a szakszervezeti konföderációknak – jelentett be Szél Bernadett, az LMP társelnöke a párt budapesti majálisán tartott sajtótájékoztatón.

A párt tárgyalásokat kezdeményez annak érdekében, hogy a választásokra már egy társadalmi egyeztetésen túljutott, valóban a magyar emberek érdekeit tükröző programot tudjanak felmutatni – tette.

Az országgyűlési képviselő azt mondta: ma Magyarországon a munkával kapcsolatban nincs mit ünnepelni. Arra van lehetőség, hogy megnézzük a tényeket, hogy az ország milyen állapotban van, és megkeressük a kitörési lehetőségeket, amelyek segítségével kormányváltás esetén Magyarország előre tud haladni a munka világában – tette hozzá Szél Bernadett.

A független országgyűlési képviselő kiemelte: a Fidesz legfontosabb, az egymillió új munkahely teremtéséről szóló választási ígérete csúfosan megbukott. Nemhogy nem sikerült új munkahelyeket teremteni, hanem “2008 óta nem voltunk olyan rossz helyzetben, mint most”. Ezt az emberek érzik a bőrükön, érzik a mindennapokban, így a “kormányzati sikerpropaganda” ebben a tekintetben teljesen felesleges – tette hozzá.

Szél Bernadett szerint a kormánynak legalább két kézenfekvő lehetősége lenne, hogy viszonylag gyorsan munkahelyeket teremtsenek az országban. Az egyik az energiahatékonysággal van összefüggésben, de ehelyett “egy álságos rezsicsökkentést” kaptak az emberek. A másik lehetőséget a szövetkezetek jelentenék, a kormány viszont jó ideje halogatja, hogy átfogó szövetkezeti törvénymódosítást dolgozzon ki. Pedig az LMP szerint “a zsákutcás közmunkaprogramok” helyett ez valódi lehetőséget jelentene a vidék számára. A világon több mint 3 milliárd ember dolgozik szövetkezeti formában, olyan szinten, hogy el tudja tartani magát és családját – hangsúlyozta a képviselő.

A párt társelnöke elmondta: az LMP zöld majálisára látogatók egy olyan párttal találkozhatnak, amely nem eladó, a kétharmaddal szemben is Magyarország és a magyar családok érdekeit képviseli.

Az LMP városligeti majálisán a gyerekeket ugrálóvárral, arcfestéssel és különböző ügyességi játékokkal várják, a felnőttek számára pedig különböző társadalmi kérdésekről tartanak beszélgetéseket.

KDNP: az ellenzéki felszólalók puszta ígérgetéssel próbálnak szimpatizánsokat szerezni

A Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy trió egyetlen mondanivalója az volt május elsején, hogy a jelenlegi kormányzatot esetenként alpári hangon kritizálja, és a már megbukott, csődöt hozó gazdaságpolitikájuk mellett puszta ígérgetéssel szerezzenek szimpatizánsokat – írta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében.

“Újra a szakértelem és a tehetség hangoztatásával próbálkoznak, s az emberek emlékezetét semmibe véve próbálják megvezetni mindazokat, akik helyettük egy olyan pártszövetségre adták voksukat, amely a kisemberek érdekeit szem előtt tartva kormányozta ki az országot a csőd közeli katasztrófahelyzetből” – olvasható a közleményben.

Mint fogalmaztak, “Zuschlag János, Hagyó Miklós és Wieszt János szocialista elvtársainak szájából igencsak visszásan hatott a korrupció felemlegetése is, amikor a szakdolgozatát még mindig meg nem találó Gyurcsány Ferenc, az Internacionálét korábban bőszen éneklő Bajnai Gordon, vagy a parlamenti munka alatt egy fürdőben lazító Mesterházy Attila most erős, hathatós alternatívát kíván felmutatni az ellenzéki oldalon”.

Gaskó István: újra kell tárgyalni a munka törvénykönyvét

A Liga Szakszervezetek szerint újra kell tárgyalni a tavaly júliusban hatályba lépett új munka törvénykönyvét (Mt.), mert abban mintegy 250 olyan rendelkezés van, amely hátrányos a munkavállalók számára.

Ezt Gaskó István, a konföderáció elnöke jelentette be szerdán Budapesten, a munka ünnepe alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: tárgyalóasztalhoz hívják a kormányt és a munkaadókat, akikkel legkésőbb szeptemberben el akarják kezdeni az egyeztetéseket az Mt.-ről, hogy a módosítások legkésőbb 2014. január elsejétől hatályba léphessenek.

A Liga követeli a sztrájktörvény módosítását is, annak érdekében, hogy az – ellentétben a mostani helyzettel – ne tegye lehetetlenné a sztrájkjog gyakorlását – mondta.

Gaskó István szerint az idei május elsején sincs túl sok ok az ünneplésre, mert a munkavállalók számára az elmúlt év is kedvezőtlenül alakult. Kifejtette: tagszervezeteik összegyűjtötték az Mt.-vel kapcsolatos tapasztalatokat, amelyek “elég keserűek”. Nem teljesült a törvénykönyv tárgyalása során hangoztatott azon alapelv, hogy az új szabályozás nem hozhat keresetcsökkenést, és a foglalkoztatás sem javult. Kifejtette, hogy bár a közfoglalkoztatottak száma jelentősen nőtt, a versenyszférában nem bővült érzékelhetően a foglalkoztatás.

A munka törvénykönyvének újratárgyalásáról hangsúlyozta, hogy a munkavállalók számára hátrányos 250 pontot tárgyalóasztalnál kell megvitatni és megváltoztatni. Az egyeztetéseken Gaskó István szerint erkölcsi felelősségük részt venni azoknak a partnereknek, akik megalkották az új Mt.-t.

A Liga elnöke a 250 pont között példaként említette a kollektív szerződések megkötésének, valamint a szakszervezetek működésének nehézségeit.

A sztrájktörvényről azt mondta, hogy a 2010 decemberi módosítása óta “gyakorlatilag lehetetlenné vált” a sztrájkjog mint alkotmányos jog gyakorlása. Különösen a közszolgáltatások területén sok szakszervezet “kálváriát járt be” a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodások kiküzdése érdekében.

Gaskó István hangsúlyozta, hogy országos bérajánlást szeretnének 2013-ra. Jelezte: a munkavállalóknak “nincsenek túlzott igényeik”, a reálkeresetek legalább öt éve tartó csökkenését szeretnék megállítani, vagyis legalább az infláció mértékével megegyező emelést szeretnének elérni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez ajánlás lenne, vagyis nem garantálja a bérek növelését.

Emlékeztetett arra, hogy a Liga elnöksége múlt héten sztrájkbizottsággá alakult, és egyben megerősítette: ha május 15-éig nem sikerül megegyezni az ajánlásról, akkor országos, általános sztrájkot kezdenek.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) legutóbb április 24-én egyeztettek a bérajánlásról, amikor a munkaadói oldal beterjesztette bérajánlási tervezetét, bár ebben konkrét szám nem szerepelt az ajánlás mértékére. Az érdekképviseleti vezetők akkor úgy nyilatkoztak az MTI-nek, hogy folytatják az egyeztetéseket, és törekednek arra, hogy május közepéig megállapodjanak.

Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy bejelenti egyesülési szándékát a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonómok, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Gaskó István azt mondta: sok sikert kíván az együttműködéshez. Emlékeztetett: a Liga az elmúlt húsz évben kétszer is kezdeményezte, hogy a hat magyar szakszervezeti konföderáció ernyőszervezetbe tömörüljön. Értelmezése szerint az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok integrált konföderációt szeretnének létrehozni, nem pedig ernyőszervezetet. Hozzátette, hogy a Ligát nem kereste meg a három tömörülés, hogy csatlakozzon.

Kiemelte: számukra nem elfogadható a pártkötődés, így valószínűleg nem is lenne helyük a formálódó együttműködésben.

Egységes szakszervezeti konföderációt hoz létre az MSZOSZ, az Autonómok és a SZEF

A munkavállalók érdekvédelmének fejlesztését szolgáló egységes szakszervezeti konföderáció létrehozását jelentette be az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szerdán Budapesten.

A három tömörülés elnöke a közös május elsejei nagygyűlésen olvasta fel az egyesülési nyilatkozatot.

Székely Tamás, az ASZSZ elnöke kiemelte: az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején kialakult szakszervezeti struktúra megújulás nélkül már nem alkalmas a hatékony dolgozói érdekképviseletre.

Varga László, a SZEF elnöke elmondta, hogy az egyesüléssel létrehozzák az egységes szakszervezeti konföderációt a hazai munkavállalók, a versenyszférában, a közüzemekben dolgozók, a közszolgálatban állók jövője érdekében.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: olyan szövetséget szeretnének, amely eredményesen harcol a végzett munka elismeréséért, a nagyobb biztonságért, a méltó életkörülményekért.

A szerdai nagygyűlésén a három konföderáció összesen csaknem 70 tagszakszervezete képviseltette magát, az érdekképviseletek közlése szerint a tömeg betöltötte a Kós Károly sétány Hősök tere és Széchenyi fürdő közötti részét. A színpadon kisfilmeket vetítettek, amelyekben a munkavállalók a tavaly júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyvének rendelkezéseit bírálták.

Pataky Péter, Székely Tamás és Varga László felváltva olvasta fel az egyesülési nyilatkozatot, amely szerint a sokszínű, versengő szakszervezeti szerveződés az első években hozott eredményeket, de a későbbiekben az együttműködés helyett az elkülönülés és az ellenségeskedés vált jellemzővé. “Ezt a pártpolitika mindig kihasználta és saját céljaira használta fel, tovább nehezítve a sikeres munkavállalói érdekvédelmet” – áll a nyilatkozatban.

Az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF szerint a kormányok, együttműködve a tulajdonosokkal és vállalkozókkal a szakszervezetekkel szemben esetenként megosztó, egyoldalú politikát folytattak. “2010 óta különösen jellemző, hogy kizárólagos előnyben részesítenek egyeseket, és semmibe vesznek másokat” – hangsúlyozták.

Az elnökök a nyilatkozatban lefektették, milyen szövetséget képzelnek el. Olyan együttműködést szeretnének, amely határozottan vállalt alapértékeken nyugszik. Ezek a szolidaritás, az esélyegyenlőség, a demokrácia, a hazafiság, az európaiság, a jogállamiság, a pártsemlegesség.

Szeretnék tiszteletben tartani a szerveződés szabadságát, a tagszervezetek, ágazatok önállóságát , és olyan belső együttműködést kialakítani, ami biztosítéka a hatékony érdekérvényesítésnek.

Az új konföderációnak az anyagi és szellemi erőforrások egyesítésével megfelelő képzést, hatékony szakértői hátteret és érzékelhető helyi, területi, és nemzetközi jelenlétet kell biztosítania a tagszakszervezeteknek, ezenkívül összehangoltan kell képviselnie a párbeszédfórumokban a közös érdekeket.

A nyilatkozat szerint az új szervezet nyitott és befogadó minden szakszervezet és szövetség irányában és kész a dolgozók érdekeit szolgáló szakszervezeti együttműködésre.

Az érdekképviseletek vezetői hangsúlyozták, hogy szeretnék a tagság, a dolgozók érdekeit az ország, a társadalom, a gazdaság érdekeivel összhangban képviselni, és szeretnének megkerülhetetlenek lenni a mindenkori kormány és a gazdasági hatalom képviselői számára. Hozzáfűzték: készek és képesek kölcsönösen előnyös megállapodásokat kötni a kormánnyal, a munkáltatókkal. “Nem keressük, de vállaljuk a harcot, ha az általunk képviseltek jogos érdekeiért kell kiállni” – olvasható a nyilatkozatban.

A nagygyűlés után tartott sajtótájékoztatón Székely Tamás elmondta: a szervezett munkavállalók kétharmadát öleli fel az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF; ez legalább 300 ezer szakszervezeti tagot jelent, de rajtuk keresztül több millió munkavállaló érdekeit képviselik. Pataky Péter hangsúlyozta, hogy mér megalakultak azok a munkacsoportok, amelyek dolgoznak a szövetség összehangolásán, így például megvitatják a vagyoni, szervezeti, jogi, infrastrukturális és szakmai részleteket.

Várhatóan az év végéig állapodnak meg a részletekről – fűzte hozzá, kiemelve, hogy egy demokratikus szervezet demokratikus döntéseket hoz. Kérdésre válaszolva elmondta: még nem tudják, hány elnök lesz, valamint azt sem, milyen formában gyakorolják a vezetést.

facebook:

0 Komment