William Kentridge-kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban

A világ egyik legismertebb képzőművészének, William Kentridge-nek nyílik kamarakiállítása a Szépművészeti Múzeumban szeptember 20-án – hangzott el a rendezvényt ismertető csütörtöki háttérbeszélgetésen.

A dél-afrikai művésszel, akit a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolt, október 4-én, egy múzeumi beszélgetés keretében találkozhat a közönség. Az érdeklődők a videómunkák mellett Kentridge színházi munkáiból is ízelítőt kaphatnak, a Trafóban ugyanis a művész Woyzeck a Highvelden című Woyzeck-adaptációja is látható lesz két alkalommal a dél-afrikai The Handspring Puppet Company bábtársulat előadásában október 7-én és 8-án.

A kamarakiállításon William Kentridge legújabb, nyolc filmből álló Itt se vagyok, a ló nem is az enyém – I am not me, the horse is not mine című, Gogol Orr című darabjából készült videóinstallációja, valamint egy portréfilm lesz látható – mondta Iványi-Bitter Brigitta művészettörténész, a Kovásznai Kutatóműhely vezetője. Az október 4-i beszélgetésen a művész emblematikus munkáit is levetítik, például a Dél-Afrikai Köztársaság apartheid utáni világát feldolgozó Soho és Félix című sorozatot, az Árnyfolyam, valamint az Übü és az Igazság Bizottság című animációs filmet. A művésszel Szántó András New Yorkban élő író, művészeti tanácsadó beszélget.

A közönség megtekinthet egy válogatást az 1983-ban elhunyt Kovásznai György képzőművészeti tárgyú filmjeiből. A kurátor elmondta: Kentridge magyarországi látogatása annak köszönhető, hogy művész érdeklődését felkeltette a Kovásznai-életmű. Iványi-Bitter Brigitta kiemelte: a tavalyi nagy Kovásznai-kiállításra készülődve fedezte fel a két művész hasonló szemléletét, társadalomkritikai beállítódását, valamint azt, hogy mindketten szívesen kísérleteztek más művészeti ágakkal is, például a filmmel és a színházzal. Azt a kiállítást megtekintette a művész egyik közeli barátja is, aki szintén felfedezte a rokon vonásokat, majd hazatérve felhívta Kentridge figyelmét Kovásznainak az 1960-as években kezdett animációs filmes munkásságára.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy az intézmény szívesen ad helyet Kentridge rendhagyó kiállításának. Hangsúlyozta: Magyarországnak “elemi érdeke” kihasználni, hogy egy világhírű művész éppen egy magyar alkotóval érez rokonságot. Szerinte William Kentridge bemutatkozása segítheti a hazai művészeti életet bekapcsolni a világ kortárs művészeti diskurzusába.

A két hétig látható kamarakiállítás szakmai konzulense Orosz Márton, a Szépművészeti Múzeum 19. és 20. századi Gyűjteményének fotó- és médiaművészeti kurátora. Ő elmondta, hogy a múzeum legújabb szerzeményei között számos fotó és mozgóképes alkotás van. Mint fogalmazott, reményei szerint néhány éven belül már önálló gyűjteményként emlegetik ezeket a műveket.

William Kentridge 1955-ben született Johannesburgban, Dél-Afrikában. Iskoláit itt végezte, majd 1981-82-ben Jacques Lecoq Nemzetközi Színházművészeti Akadémiájára járt Párizsban. Kentridge világszemléletére, művészetére nagy hatással volt az apartheid elleni küzdelem, apja például ügyvédként számos szabadságjogi harcost védett.

A kurátor elmondta, hogy a művész munkáit, saját személyes tapasztalatait, kétségeit vetíti rá közéleti eseményekre, alkotásaiban a politikai eseményeket alakítja át megrázó költői allegóriákká. William Kentridge ma is analóg módszerekkel dolgozik, legismertebb munkái között azokat tartják számon, amelyekben grafikáit, papírkollázsait kelti életre. Számos nagyszabású kiállítása volt a világban, Magyarországon azonban eddig csak egyetlen munkáját állították ki a Műcsarnok Pillanatgépek című tárlatán.

Híresek Kentridge opera- és színházi rendezései is, a Szépművészetiben látható művet például saját rendezése közben készítette. Az előadás a Gogol Orr című drámájából készült Sosztakovics-operára épült. A művet 2010-ben mutatta be a New York-i Metropolitan Opera. A cím egy orosz közmondásra utal, amelyet a felelősség hárítására szoktak használni. Kentridge szerint a darabban a “leggroteszkebb abszurditás” jelenik meg.