Közszolgálati televíziók mutatják be a Nagy Imre-per, 1958 című dokumentumfilmet

Közszolgálati televíziók mutatják be a Nagy Imre-per, 1958 című dokumentumfilmet; az Egy propagandafilm titkos története alcímű filmet a Duna TV szerda késő este, az MTV 1-es csatornája és a Duna TV Autonómia csütörtökön sugározza – közölte Hanák Gábor, a film egyik szerkesztője az MTI-vel.

A film másik szerkesztője Szabó Csaba, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, rendezője Nagy Kata, a producer Móczán Péter.

A dokumentumfilm alcíme arra utal, hogy amikor 1958-ban Rajnai Sándor, a Belügyminisztérium főcsoportfőnök-helyettese vezetésével elkészült a Nagy Imre volt miniszterelnök és társai ellen lefolytatott perről szóló propagandafilm, a hatalom saját korábbi szándékát megváltoztatva úgy döntött, mégsem vetítik a filmet.

E mögött az a megfontolás állhatott, hogy a pártállami diktatúra nem merte megkockáztatni a nézők szembesülését egyebek mellett azzal, hogy a korábbi kormányfő a tárgyalás alatt mennyire rossz fizikai állapotban volt – mutatott rá Hanák Gábor.

Mint elmondta, az 1958-as propagandafilm 70 perces volt, ebből 30 percet tettek ki a tárgyalás részleteinek felvételei, 40-et pedig többek között az a kommentár, amellyel Dömök Gábor akkori rádióbemondót bízták meg. A mostani dokumentumfilmhez is felhasznált 1958-as propagandafilmet 1989-ben a Legfelsőbb Bíróság egyik páncélszekrényében, Rajnai Sándor “hagyatékaként” találták meg Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének előkészítésekor.

A Magyar Országos Levéltár iratanyagaiban szerepel, hogy összesen 13 óra film-, és 70 órányi hangfelvétel készült az 1958. februári, áprilisi és júniusi bírósági eljárásról. 1961-ben az akkori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt legfelsőbb vezető szerve, a Politikai Bizottság arról határozott, hogy a Párttörténeti Intézetben őrizzék a per anyagait, így ezeket a felvételeket is – tette hozzá.

A film szerkesztője közölte: az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára, a Magyar Országos Levéltár és az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárának ide vonatkozó anyagait használták fel a most elkészült 54 perces dokumentumfilmhez.

A film bemutatja az 1958-as per egyes szereplőinek tanúvallomásait, azokat összehasonlítja azzal, ahogy a rendszerváltás után nyilatkoznak 1958-beli megszólalásaikról. Ilyen módon szerepel a dokumentumfilmben – mások mellett – két egykori tanú, Bohó Róbert és Regéczy-Nagy László.

Hanák Gábor kiemelte, a szerdai és csütörtöki filmbemutatók alkalmával a nézők láthatják, hogy miként manipulálta a kádári megtorlás gépezete a tanúvallomásokat. Példaként említette, hogy mivel nemigen tudták bebizonyítani az “összeesküvő Nagy Imre-csoport” létezését, ezért a bíró kérdésében hangzott el, hogy kik mentek “a Nagy Imre-csoport tagjaiként” a jugoszláv nagykövetségre. Akkor Fazekas György, Nagy Imre titkára mit sem sejtve válaszolta meg a kérdést, miáltal indirekt módon elismerte a “csoport” összeesküvő tevékenységét – magyarázta Hanák Gábor.

A dokumentumfilm új felvételeit eredeti helyszínen, a Gyorskocsi utcai börtön kultúrtermében forgatták, ahol eredetileg a tárgyalás zajlott.

A Nagy Imre-perben elítélték és 1958. június 16-án kivégezték a néhai miniszterelnökön kívül Gimes Miklós újságírót és Maléter Pál honvédelmi minisztert. A vád egyebek mellett a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés volt. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre miniszterelnöki titkárságvezetőjét egy külön perben ítélték halálra és 1958 áprilisában kivégezték. A perben vádlott volt Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere is, aki a börtönben, miután éhségsztrájkba kezdett, máig tisztázatlan körülmények között halt meg 1957 decemberében.

A Nagy Imre-per áldozatait 1989. június 16-án újratemették, a budapesti Hősök terén tartott megemlékezés után a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában helyezték őket örök nyugalomra.

facebook:

0 Komment