Devizahiteleseket megsegítő program – részletek

A Magyar Bankszövetség elnöke az MTI-nek azt mondta: a svájci frank esetében a 180 forintos árfolyam megfelelő, de felhívta a figyelmet arra, hogy komplex megoldásra van szükség.

Gyuris Dániel szerint segíteni kell azokon is, akik még fizetőképesek, de szeretnének kiszámítható pályára kerülni, azoknak is, akik ingatlaneladással ki tudnak menekülni az adósságcsapdából, és azoknak is, akik számára a bérlakás a megoldás. A lakáshitelesek megsegítésére egy három fő pilléren nyugvó javaslatcsomagot dolgoztak ki a bankok és a kormány szakértői az elmúlt hónapokban.

Ennek legfőbb eleme, hogy meghatározott időre rögzítenék a törlesztő részletek kiszámításánál alkalmazott devizaárfolyamot azok esetében, akik lakóingatlan fedezete mellett devizaalapú hitelt vettek fel. A rögzített árfolyam és az azt meghaladó tényleges törlesztési árfolyam közötti különbségre pedig forint jelzáloghitelt nyújtana az eredeti hitelt folyósító bank az ügyfélnek. A konstrukciót minden törleszteni képes lakásfedezettel bíró devizahiteles igénybe vehetné.

Azok, akiken az „árfolyamkisimítás” nem segít – vagyis az alacsonyabb törlesztő részletet sem tudják fizetni – két megoldás közül választhatnának.

Az egyik megoldás szerint megpróbálhatják a bankkal együttműködve értékesíteni az ingatlanjukat, és egy összegben visszafizetni a hiteltartozást. Megoldanák azt is, hogy az adósnak ne kelljen áron alul eladnia az ingatlanát, a keresletet ezért állami kamattámogatással ösztönöznék, amit a fizetési nehézségekkel küzdő adósok lakásának piaci áron való megvásárlásához adnának.

Akiken ez sem segít – például, mert az ingatlan nem forgalomképes, vagy a hitelfelvevő túlságosan eladósodott -, azok lakását az állam vásárolná meg jelentős diszkonttal, és a rászoruló ügyfelek szociális bérlakásként vehetnék igénybe. Értékesítési kontingenst is bevezetnének, hogy a kilakoltatási és árverezési tilalom – július 1-jétől tervezett – feloldásával ne zuhanjanak az ingatlanárak. Ez negyedévekre bontva korlátozza az értékesíthető lakások arányát. Az ügyfél és a hitelező közösen kezdeményezhetné a Nemzeti Eszközkezelő Társaságnál (NET) a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló, egyben a hitelfelvevő egyedüli lakhatását biztosító ingatlan megvásárlását.

A kkv szektor és a lakáscélú hitelezés ösztönzésére a bankok és a kormány szakértői azt a megoldást dolgozták ki, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak folyósított hitelek 2010. december 31-i értékéhez mért meghatározott hányada, a lakáscélú hitelek esetében pedig a 2011-ben folyósított lakossági jelzáloghitelek meghatározott része levonható a bankadóból.

Matolcsy újabb javaslata késlelteti a megállapodást?
Az MTI információi szerint május 9-re a több hónapos tárgyalás sorozat eredményeként kialakult egy olyan anyag, amely mindkét fél számára elfogadhatónak látszott, a megállapodás már csak a “legfelső szintű” jóváhagyásra várt, május 13-án azonban új javaslatot kaptak a bankok Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, amely “köszönőviszonyban” sem volt a korábbi szakértői anyaggal.

A miniszter azt javasolta, hogy a törlesztő részletek kiszámításánál 160 forinton rögzítsék a svájci frank árfolyamát, az euró árfolyamát pedig 250 forinton, míg a korábbi tárgyalásokon 190, illetve 265 forintos árfolyamról született konszenzus. A lakás-, illetve kkv hitelállomány 2010. december 31-i értékhez mért növekményének meghatározott részét az új javaslat szerint csupán a bankadó alapjából írhatnák le a bankok, nem a bankadóból, mint arról a korábbi tárgyalásokon szó volt.

Az idén negyedévente a bedőlt hitelek ingatlanfedezeteinek 1, jövőre negyedévente 2, az ötödik évben negyedévente 5 százalékát árverezhetnék el a bankok a legújabb javaslat szerint, míg a korábbi tervekben még negyedévente 5 százalék szerepelt.

A kormány új elemmel is kiegészítette a csomagot: azt szeretnék, ha a bankok vállalnák, hogy 2013-ban és 2014-ben is a jelenlegi különadó 50 százalékának megfelelő mértékű különadót fizetnek.

A kormány és a bankszövetség közötti tárgyalások várhatóan kedden lezárulnak, s a felek a tervek szerint kedden délután közös bejelentést tesznek.

Az MSZP szerint a kormány lemondott a devizahitelesekről
A Fidesz-kormány legújabb, a devizahitelesek megsegítését célzó ötletbörzéje már a külföldnek is sok. A forint esik, az állami segítség késik. Az Orbán-kormány kimondva, kimondatlanul, de lemondott a devizahitelesekről – fogalmazott a szocialista párt szóvivője.

Török Zsolt azt mondta: Kósa Lajos és Szijjártó Péter tavaly nyáron bedöntötték, a Fidesz-KDNP-kormány tagjai pedig a jelek szerint eldöntötték: nem akarják megmenteni a forintot, és vele a pocsék politikájuk miatt bajba került másfél millió magyar devizahiteles embert.

Hangsúlyozta: lassan egy éve ígérgeti a kormány egy bizonyos Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítását, amely az önhibájukon kívül bajba került devizahitelesek megmentésére jönne létre, de a mai napig nem született róla döntés.

Az MSZP csaknem egy éve mondja: a kormány azzal tehetne a legtöbbet a kilakoltatás rémétől fenyegetett családokért, ha végre előállna egy tartható, a nemzetközi pénzügyi világ számára is hiteles gazdaságpolitikai csomaggal. Hosszabb távon egyedül ez garantálná a forint árfolyamának stabilitását. Az MSZP ezért azt kéri a kormánytól, fogadja be a parlamentnek benyújtott, bárki számára elérhető ötpontos javaslatcsomagját, amely azonnali és komplex megoldást nyújtana a kialakult problémára. Vagy vegye magának a bátorságot és mondjon le.

facebook:

0 Komment