Mesterházy Attila: illegitim és ideiglenes lesz az új alaptörvény

Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, s azt a következő választások után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni.

Az MSZP elnöke pártja budapesti részországgyűlésén azt mondta: a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete “perverz társadalompolitikát és kalandor gazdaságpolitikát” rögzít, riasztó demokráciafelfogást tükröz, lehetőséget ad a szólásszabadság, a szociális és munkavállalói jogok korlátozására, valamint arra, hogy az állam beavatkozzon a polgárok magánéletébe.

Az MSZP elnöke pártja budapesti részországgyűlésén, amelyet az Országgyűlés plenáris ülsésével egy időben tartottak, közölte: a szocialisták politikai nyilatkozattervezetet nyújtanak be az Országgyűlésnek, azt kezdeményezve, hogy a parlament tegyen hitet a köztársaság értékrendje mellett.

Mesterházy Attila elmondta: azt javasolják, hogy legyen április 18. a Magyar Köztársaság védelmének napja. A nyilatkozat kimondja, hogy a köztársaság nem átmeneti politikai berendezkedés, hanem a nemzetet összetartó erő, a demokrácia szervező elve, a magukat egyenlőnek valló magyar polgárok közösségének kifejezője – tette hozzá.

Az MSZP elnöke hétfőn pártja budapesti részországgyűlésén előzőleg kijelentette: a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete “perverz társadalompolitikát és kalandor gazdaságpolitikát” rögzít, riasztó demokrácia felfogást tükröz, a múltból táplálkozik, szimbólumaiban és tartalmában a Horthy-korszakot idézi, lehetőséget ad a szólásszabadság, a szociális és munkavállalói jogok korlátozására, valamint arra, hogy az állam beavatkozzon a polgárok magánéletébe.

Kifejtette: a demokraták feladata az, hogy egy asztalhoz üljenek, és megtervezzék “a visszautat a jogállamhoz”. Mesterházy Attila szerint nem az alkotmány elfogadásának napja történelmi, hanem a következő országgyűlési választásoké lesz az, amely után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni az alaptörvényt, és “újra kell alapítani a köztársaságot”.

A pártelnök kijelentette: Orbán Viktor úgy akarja vezetni az országot, ahogy a Fideszt, “autoriter módon és antidemokratikusan”. Hozzátette, hogy bár a kormánypártban vannak demokraták – ide sorolta Navracsics Tibort, Lázár Jánost, Rogán Antalt és Pokorni Zoltánt -, véleménye szerint ők is “gyáván és megalkuvón” asszisztálnak a miniszterelnök hatalmi törekvéseihez. Mesterházy Attila szerint ez történelmi bűn.

A Szikra Kulturális Központban rendezett részországgyűlésen – amelyen az MSZP parlamenti frakciójának tagjai és meghívottak vettek részt – Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke arról beszélt: a Fidesz-KDNP az alkotmányba akarja foglalni az ország megosztottságát. Kifejtette: a szocialistáknak a “szabadság ellenségeivel” szemben új társadalmi koalíciót kell életre hívniuk, hogy a “fideszes pártállamot” együttműködésen alapuló demokrácia váltsa fel.

Kovács László, az MSZP alelnöke arról beszélt: noha a magyar uniós elnökség szakmai programjának teljesítése rendben halad, Magyarország megítélésében kedvezőtlen fordulat állt be, az alkotmányozás folyamata és az új alaptörvény egyes megfogalmazásai pedig a médiatörvény körülihez hasonló nemzetközi botrányhoz vezethetnek.

A volt uniós biztos azt mondta: az Európai Unió történetében először fordul elő, hogy a soros elnökséget olyan ország tölti be, amely lépten-nyomon megsérti az unió értékrendjét és annak számos konkrét szabályát. Félő, hogy a magyar elnökségre ezért, és nem szakmai programjának teljesítése miatt fognak emlékezni – tette hozzá, megjegyezve: Európában aggodalommal figyelik a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását, a pártkáderek kinevezését a független intézmények élére, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, a bíróságok elleni támadást és a visszamenőleges hatályú jogalkotást.

Hangsúlyozta: az alkotmányozás tagállami hatáskör, de egyetlen uniós állam alaptörvénye sem lehet ellentétes az EU értékrendjével. Márpedig – folytatta – az új magyar alkotmány aligha felel meg annak a követelménynek, hogy az állampolgárok jogait védje az állammal szemben. Beszélt arról is, hogy noha a soros elnökség korlátozott védelmet nyújt Magyarországnak az uniós felelősségre vonástól, annak lejárta után az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásokat indíthat az ágazati különadók, a jövedékiadó-fizetés nélküli pálinkafőzés és a kedvezményes áfakulccsal történő zeneszolgáltatás miatt.

Józsa István országgyűlési képviselő kijelentette: az új alaptörvény kizárja az igazságos közteherviselést azzal, hogy bebetonozza a jómódúaknak kedvező családtámogatást és nem ad lehetőséget a vagyonadóra. Fleck Zoltán jogszociológus azt mondta: az MSZP régen hozott olyan jó döntést, mint amikor távolmaradt az alkotmányozástól. Szerinte az új alaptörvény a jogkiterjesztés helyett a szabadságjogok korlátozására ad lehetőséget, ezért “civilizációs visszalépés”. Boros László szociológus arról beszélt, hogy az államhatalom monopolizálása ellen ezután alkotmányos módszerekkel szinte lehetetlen lesz hatékonyan fellépni, az ebből fakadó társadalmi elégedetlenség pedig a szélsőjobboldalt erősítheti.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az alkotmányozáskor döntően nem jogi, hanem aktuálpolitikai szempontok érvényesültek. Példaként hozta, hogy egyetlen más uniós állam alaptörvényében sem szerepel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és hangot adott annak a véleményének is, hogy az önvédelemhez fűződő jog beemelése az alkotmányba több problémát fog okozni, mint ahányra megoldást kínál.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.