Kíméletlen, kifigurázó útikönyv Nagy-Britanniáról

Kíméletlen őszinteséggel, szinte kifigurázva mutatja be Nagy-Britanniát egy most megjelent útikönyv, amely még a briteket is megosztja.

A könyv szerint a kaja pocsék, a boltokat elárasztják a nevenincs celebek önéletrajzai és a kormány ördögi megszorító intézkedéseivel megkeseríti az ott lakók életét.

Az útikönyv szerint Shakespeare, Dickens és Jane Austen hazájában ma csak a celebek menők, a boltokat elárasztják a magukat celebnek gondoló senkik önéletrajzai, az angol kaja pedig még mindig pocsék. A szerző azt mondja, nem turistacsalogató propagandát csinálnak, hanem őszintén elmondják véleményüket. Az éles kritika a briteket is megosztja – derült ki az MR1-Kossuth Rádió műsorából.

„Gazdasági élete pocsék, lakóit csak a hírességek érdeklik és betegre zabálják magukat a gyorséttermek egészségtelen készételeivel. Ja, és kormánya ördögi megszorító intézkedésekkel keseríti az ott lakók életét” – ez a meglehetősen kritikus idézet a világhírű és igen népszerű, útkönyvek publikálására szakosodott könyvkiadó legújabb, Nagy-Britanniáról szóló kötetében olvasható, és annyi biztos, hogy szerzői valamiért nem rajonganak az országért. Így aztán az a legalább százezer ember, aki ezeket a köteteket megveszi szerte a világon, igencsak meglepődhet, hogy az eddig kultúrájáról, történelméről, természeti szépségeiről ismert turisztikai célpont mennyire megváltozott.

Celeb-uralom és pocsék kaják
A kötet főszerkesztője, David Else szerint szívfájdító, hogy Shakespeare, Dickens és Jane Austen hazájában ma csak a celebek menők. “Lehetetlen nem észrevenni azt a trendet, hogy a boltokat elárasztják a magukat celebnek gondoló senkik önéletrajzai, legyen szó focistákról vagy futottak még tévés valóságshow-szereplőkről. A modern piactéren az érdem mit sem számít a hírnévvel szemben. Akármilyen gyatrák e könyvek, a britek tonnaszám veszik őket” – mondja a szerkesztő.

Az útikönyv szerint az angol kaja még mindig pocsék. “Szeletelt fehérkenyér, zsíros hús, ízetlen zöldség, mindez agyoncukrozott teával leöblítve. A britek ülnek a heverőn, bámulják a tévét, aztán rohannak és megveszik a műsorban hirdetett szakácskönyvet, hazafelé meg a szupermarketben egy vagon készételt is vesznek. Az angolok több készételt esznek, mint Európa többi országa összesen, és rosszabbul táplálkoznak, mint a háborús jegyrendszer idején” – írja tollát vitriolba mártva a szerző, aki szerint ők nem turistacsalogató propagandát művelnek, hanem őszintén elmondják a véleményüket, ami ráadásul senkit sem fog visszatartani attól, hogy személyesen idelátogasson, ha akar.

Megosztott britek, vegyes vélemények a könyvről
Bár a britek egy kis önkritikáért sosem mentek a szomszédba, és képesek saját magukon is nevetni, az útikalauz sommás ítélete érthetően óriási vitát váltott ki. Azt a brit internetes hírportált, amely beszámolt e könyvről, valósággal elárasztották a hozzászólások, amelyekről egyébként szintén érdekes összeállítást lehetne készíteni. Csak néhány rövid idézet a parázs vitából:
“A fizetésünk csökken, a lengyelek lenyúlják a munkahelyünket, és még csodálják, ha az ember depressziós? Köszönjük meg ennek a haszontalan kormánynak! Ettől persze az önbecsülésünket még nem kéne elveszíteni” – írja Paul Norwichból.

“Éljen a könyvkiadó, amelyik kimondja, hogy mi is a helyzet itt! Én pont ezért hagytam itt Nagy-Britanniát, amelyet valaha imádtam, de amit tönkretett a politikai korrektség, az EU iránti kritikátlan engedelmesség, a multikulturalizmus. Ennek a szánalmas, gyengekezű kormánynak köszönhetően tele vagyunk militáns környezetvédőkkel, dilinyós anarchistákkal és a szociális segélyre utazó bevándorlókkal, valaha tiszteletreméltó országunkon pedig ma már az egész világ csak nevet” – írja Nick, aki Vietnamból követi nyomon a brit nemzet hanyatlását.

“Ó, te jó ég, emberek, térjetek magatokhoz” – igyekszik józanságra inteni Mark Liverpoolból. “Ez még mindig gyönyörű ország, kiváló éttermekkel, remek színházakkal, és történelmi emlékektől roskadozó múzeumokkal. Pár éve néhány Ausztráliában élő rokonom jött hozzánk látogatóba. Érdekes módon a londoni metróban is átadták nekik a helyet, mindenki barátságos volt, a taxis a szállodáig mesélt a látnivalókról. A vidék csodaszép volt. Aki látogatóba jön, az ezt látja, nem pedig azt, ki mit eszik vacsorára”. (hirado.hu, Forrás: MR1-Kossuth Rádió)

facebook:

0 Komment