Líbia: Több várost visszafoglaltak Kadhafi erői

Több települést is visszafoglaltak szerdán Moammer Kadhafi líbiai vezető erői a felkelőktől. Szerda délelőtt Rász-el-Unúf, a líbiai kőolajexportban is jelentős szerepet játszó, stratégiai fontosságú kikötőváros került újból a birtokukba.

Később a tőle keletre lévő Bregát is visszavették, majd újabb támadást intéztek a Tripolitól 210 kilométerre keletre lévő Miszráta ellen. Eközben folynak a nemzetközi egyeztetések Líbia ügyében, de eltér a szövetségesek álláspontja arról, hogy a Líbia ellen elfogadott ENSZ-határozat keretein belül lehetséges-e a Kadhafi-ellenes felkelők felfegyverzése.

Kadhafi csapatai a nemzetközi jog által tiltott taposóaknákat is bevetnek a felkelők ellen vívott harcokban – állította a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet. A közlés szerint a HRW szakértői kéttucat harckocsik elleni és három tucatnyi gyalogsági aknát találtak a kelet-líbiai Adzsdábíja térségében. A robbanószerkezeteket, amelyek minden kétséget kizáróan a várost március 17-27. között birtokló Kadhafihoz hű erőktől származnak, lakónegyedek közelében rejtették el – áll a New York-i központú szervezet nyilatkozatában.

Barack Obama amerikai elnök kedd este az NBC televíziónak nyilatkozva megerősítette, hogy nem zárja ki a líbiai felkelők felfegyverzését. David Cameron brit kormányfő az angol parlamentben szerdán kijelentette: London szerint a BT 1973. számú határozata “nem szükségszerűen zárja ki a segítségnyújtást azoknak, akik védelmezik a polgári lakosságot Líbiában… Ezért mi nem zárjuk azt ki, de még nem döntöttük el, hogy megtegyük” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Rómában Maurizio Massari olasz külügyi szóvivő egy rádióinterjúban elmondta, hogy a felkelők felfegyverzése olyan intézkedés, amely “bizonyosan megosztaná a nemzetközi közösséget”. Ráadásul közel sem biztos, hogy ez ideális ötlet lenne a polgári lakosság mészárlásának megállítására. Massari leszögezte: Olaszország álláspontja az, hogy a “rendelkezésre álló eszközöket kell használni, vagyis a repüléstilalmi zónát és a humanitárius folyosót”.

Steven Vanackere belga külügyminiszter is kizárta, hogy Brüsszel fegyverrel lássa el a felkelőket. “Nem cél katonai erőszakot használni Kadhafi eltávolítására” – mondta továbbá a miniszter szerdán, és hangsúlyozta, hogy egy ilyen hadművelet nem hozható összhangba a BT határozatával. Úgy vélte, ha katonai eszközökkel hatalomra segítenék a felkelőket, azzal elveszítenék az arab világ támogatását.

A dán külügyminiszter kedden este leszögezte, hogy “Koppenhága nem akar aktívan részt venni a polgárháborúban”. Norvégia is úgy látja Grete Faremo védelmi miniszter szavai szerint , hogy “a felkelők fegyverekkel való ellátása még nem időszerű”.

Moszkva a békés rendezést, a problémák megoldását és a reformokat célzó párbeszédre szólítja fel a Líbiában szembenálló feleket – jelentette ki szerdán az orosz külügyminiszter. Mint Horváth Júlia, az MTI moszkvai tudósítója jelentette, Szergej Lavrov újra aggodalmának adott hangot a Líbia körüli helyzet alakulása miatt. Hangsúlyozta: a közös cél annak megakadályozása, hogy az események áldozatokat szedjenek a civil lakosság körében. Lavrov leszögezte: Moszkva ellenzi, hogy a líbiai ellenzéki erőket felfegyverezzék. Emlékeztetett arra, hogy ezt Franciaország vetette fel, de Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is megállapította, hogy a líbiai hadművelet célja a lakosság védelme és nem az ellenzék felfegyverzése. Ezzel Oroszország teljes mértékben egyetért – hangoztatta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője szerint világos, hogy a rendezés nyomán új, demokratikus rezsim jön majd létre Líbiában, amelyet azonban maguknak a líbiaiaknak kell megválasztani, a rendezést pedig a legjobban egy tűszünet és a tárgyalások haladéktalan megkezdése szolgálná. Végül Lavrov elmondta: aggasztó hírek érkeznek arról, hogy a líbiai ellenzéki erők soraiban jelen vannak az al-Kaida terrorszervezet elemei. “Mindannyian tudjuk, mennyire el tud terjedni ez a fertőzés a régióban, és nemcsak ott” – tette hozzá.

A londoni Líbia-konferencián részt vett arab országoknak “nincs ellenvetésük” azzal szemben, hogy a NATO átvegye a líbiai hadműveletek koordinálását az amerikaiaktól – közölte szerdán a francia külügyminiszter, Venczel Katalin, az MTI párizsi tudósítója jelentése szerint. “Több arab delegációval is volt alkalmam tegnap megbeszélést folytatni: a jordániaiakkal, a katariakkal, az Egyesült Arab Emirátusok képviselőivel, és nem tapasztaltam semmilyen ellenvetést az átvétellel kapcsolatban” – hangsúlyozta Alain Juppé marokkói kollegájával folytatott megbeszélését követően Párizsban. Március elején a francia diplomácia még úgy vélte, “érdemes kétszer is átgondolni”, hogy a NATO szerepet kaphat-e a líbiai katonai beavatkozásában, mert az az arab közvéleményben visszatetszést váltana ki.

A katonai erő alkalmazását kifogásolta a líbiai konfliktusban Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök szerdán Pekingben Nicolas Sarkozy francia államfővel megtartott találkozóján – jelentette az MTI pekingi tudósítója. A történelemben visszatérően bebizonyosodott, hogy az erő alkalmazása nem lehet válasz a problémákra, az csupán bonyolultabbá teszi a jövőbeli helyzetet – jelentette ki Hu, és hozzátette, hogy “amennyiben a katonai beavatkozás a polgárok számára katasztrófához vezet és humanitárius válságot idéz elő, akkor ellentétes az ENSZ-határozat eredeti céljával”.

A szófiai kormány bejelentette szerdán, hogy Bulgária egy fregattal csatlakozna a fegyverembargót betartató NATO-művelethez. A 160 fős személyzettel ellátott Drazki fregatt április 15-től, legfeljebb három hónapos időtartamra csatlakozna a Líbia partjainál állomásozó NATO-erőkhöz.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.