Budaörs: Rendkívüli testületi ülés – Ezúttal sem sikerült alpolgármestert választani

A rendkívüli ülés egyik kezdeményezője a Pest Megyei Kormányhivatal volt, amely már többször kifogásolta, hogy mulasztásos törvénysértésben van az önkormányzat, mert nem választottak alpolgármestert tavaly október óta. Ezúttal sem sikerült. A március 17-én tartott ülésen ismét napirenden szerepelt a tervezett Városmarketing Kft. ügye is.

Sánta Áron (Fidesz-KDNP) hiányolta, hogy nem szerepel a napirendek között az az előterjesztés, amely megnyugtatná a helyi közalkalmazottakat, hogy az intézményrendszert semmiképpen nem alakítják át olyan módon, ami veszélyeztetné közalkalmazotti státuszukat.

Wittinghoff Tamás polgármester játszmának nevezte a felvetést, hiszen ilyen kérés nem érkezett hozzá Sánta Árontól. Ő maga pedig nem érezte olyan sürgősnek az ügyet, hiszen a közalkalmazottak helyzetét veszélyeztető lépésre senki nem készül, néhány nap múlva pedig úgyis lesz rendes ülés. Úgy vélte, Sánta Áronnak van lelkifurdalása, ő próbálja meg elterelni a figyelmet arról, hogy maga készített korábban olyan előterjesztést, ami veszélyeztette volna a közalkalmazotti státuszokat. Szerencsére ez lekerült a napirendről.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik) sajnálatát fejezte ki, hogy a Pest Megyei Kormányhivatalt nem annak vezetője, Tarnai Richárd képviseli, mert szerette volna tőle megtudni, mi a véleménye arról, hogy március 15-én feloszlatták a Magyar Nemzeti Gárda avatási ünnepségét a Hősök terén, pedig azt korábban hivatalosan engedélyezték. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a rendőrök egy idős asszonyt még a Himnusz befejezése előtt kísértek el.

A polgármester szerint ebben az ügyben semmiféle illetékessége nincsen sem a budaörsi önkormányzatnak, a de a kormányhivatalnak sem.

Sánta Áron (Fidesz-KDNP) a Tűzkőhegyi árok környékén zajló beruházás minőségét kifogásolta. Magyarázatot kért arra is, hogy a Budapesti út 71. szám alatti ház felújítása miért nem fejeződik be immár két év óta.

A városépítési Iroda Út és Mélyépítési csoportjának vezetője, Zolnai Márton megnyugtatta a képviselőt, hogy a beruházást még nem vették át, a hibákat ki fogják javíttatni. A felújítással kapcsolatos kérdést a jegyző fogja megvizsgálni és megválaszolni.

Stift Nándor (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) azt kifogásolta, hogy a Kenyérgyár utca környékén hatalmas tehergépjárművek közlekednek. A jegyző válaszában megnyugtatta őt, hogy nem indult semmiféle nagyobb beruházás a környéken, csupán deponálás folyik.

A napirend előtti felszólalások után Wittinghoff Tamás polgármester áttekintette, hogy mi is történt alpolgármester választás ügyben tavaly október óta. Emlékeztetett rá, hogy már az alakuló ülés előtt egyeztetett valamennyi, az önkormányzatba bejutott szervet képviselőivel. Az alpolgármester választás nem csupán törvényi kötelezettség volt – mondta, hanem szükséges lépés is. Hiszen, ha bármilyen okból – szabadság, betegség – nem tud a polgármester intézkedni, akkor akár meg is bénulhatna a város, hiszen senki nem helyettesítheti őt. Akkor azt javasolta, hogy a Fidesz-KDNP és a Budaörs Fejlődéséért Egyesület is ajánljon egy-egy jelöltet. A jelölés joga azonban kizárólag a polgármesteré. A Fidesz-KDNP nem nevezett meg senkit, de nem fogadta el a polgármester jelöltjét, Bíró Gyulát (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) sem. (Bíró Gyula kapta a választásokon az egész testületből a legtöbb szavazatot.) Egy idő után a polgármester azt is felajánlotta, hogy a jobboldal két jelöltet is javasolhat. De így sem sikerült a választás. Bár a Fidesz-KDNP frakció többször ígéretet tett arra, hogy nem húzzák tovább az időt, mégsem változott a helyzet. A mulasztásos törvénysértés miatt a kormányhivatal írásban szólította fel a képviselő-testületet az állapot megszüntetésére, majd március 17-ére rendkívüli ülést kezdeményezett.

A polgármester kérte, hogy fogadják el érvelését, miszerint mindenképpen szüksége van egy olyan alpolgármesterre, aki feltétlenül élvezi a bizalmát, hiszen az előző ciklusban nagyon rossz tapasztalatai voltak a jobboldali alpolgármesterrel. Gyakran több gondot okozott, mint amennyit segített. Ezért ebben a ciklusban nem szeretne kockáztatni – fogalmazott.

Kálóczi Imre (Fidesz-KDNP) elismerte, hogy nagyon veszélyes helyzet ez, hiszen bármikor történhet valami a polgármesterrel, a város biztonságos üzemeltetése valóban megkívánná, hogy legyen alpolgármester. Frakciójuk álláspontja szerint elegendő lenne egy alpolgármester, és azt ők kívánják megnevezni, hiszen a választásokon 10 egyéni körzetből 8-at ők nyertek el. Nem tartják helyesnek, hogy Wittinghoff Tamás eleve kijelenti, nem bízik az ő jelöltjükben. Miközben az új törvényi szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy ha megrendül benne a bizalma, akkor elvonhatja tőle a hatásköröket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az előző ciklusban nem az ő frakciójuk adta az alpolgármestert. Végül Török Istvánt javasolta a posztra.

Wittinghoff Tamás a választási eredmények említése kapcsán megjegyezte, hogy éppen a Fidesz volt az, amelyik antidemokratikus módon, az arányossági szempontokat figyelmen kívül hagyva változtatta meg a választási törvényt. Jellemző, hogy miközben a Fidesz 33 százalékot, míg a Budaörs Fejlődéséért Egyesület 31 százalékot ért el listán, ez a szoros arány egyáltalán nem jelenik meg a testület összetételében.

Arra is emlékeztetett, hogy Fidesz csupán a felét kapta annak a szavazatmennyiségnek, mint ahányan a polgármesterre voksoltak. A szavazók több mint 60 százaléka bizalmat adott neki a folytatásra. Ezért érzi feljogosítva magát, hogy a munkája támogatásához legalább egy alpolgármestert ő maga javasolhasson.

Laczik Zoltán (MSZP) azt említette meg, hogy pártja a választásokon a megyei listákra leadott szavazatok 30 százalékát kapta meg Budaörsön.

Dr. Danka Ferenc, a Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályának vezetője elmondta, hogy ritkán kezdeményezik rendkívüli ülés összehívását, de ezzel is szerették volna segíteni a helyzet megoldását. Megerősítette, hogy a jelölés joga kizárólag a polgármestert illeti meg, és ennek jó oka van. Ez a feladatkör bizalmi viszonyt feltételez, és a polgármester szabja meg az alpolgármester teendőit és hatásköreit is.

Kálóczi Imre a szankciókról érdeklődött.

Dr. Danka Ferenc elmondta, hogy az uralkodó szakmai álláspont szerint a testület feloszlatását önmagában nem alapozza meg az a tény, hogy nincsen alpolgármester. Ehhez az is kell, hogy tartósan működési zavarok legyenek, például a költségvetés hiánya, az elmaradó testületi ülések, az intézményrendszer működtetésének hiányosságai.

Wittinghoff Tamás szerint jellemző a jelenlegi közállapotokra, hogy egy önkormányzat tartósan és minden következmény nélkül működhet mulasztásos törvénysértés mellett is. Pedig, ha egy ilyen egyszerű kérdésben sem tudnak megállapodásra jutni, a város érdekében még a feloszlatás, és az új választások kiírása is jobb, mint egy kompromisszumokra képtelen testület működése.

A polgármester javasolta, hogy először Bíró Gyula személyéről döntsenek, és ha őt megszavazták, akkor jelölni fogja Török Istvánt is.

A titkos szavazáson Bíró Gyula hat voksot kapott, ami nem volt elegendő a megválasztásához.

A polgármester, a számára biztosított jogával élve a Budaörsi Városmarketing Kft létrehozásának előkészítésével foglalkozó előterjesztés újratárgyalását kérte, egyúttal javasolta, hogy vonják vissza az erre vonatkozó korábbi határozatot.

Wittinghoff Tamás emlékeztetett rá, hogy az előző ülésen igyekezett szó szerinti idézetekkel alátámasztani alkotmányos és jogi aggályait. Mint mondta, a törvények világosan kimondják, hogy az önkormányzatoknak is tartózkodniuk kell média- és véleménymonopóliumok létrehozásától. Márpedig ez a Kft. egy kézbe venné a helyi média irányítását. Biztosra vehető, hogy azok az újságírók, akiknek a feladata a helyi hatalom ellenőrzése lenne, óvatosabbakká válnak, ha közvetlen függésbe kerülnek azoktól, akiket időnként akár bírálniuk is kellene.

Kálóczi Imre közölte, hogy ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találná ennek a Kft-nek a létrehozását, akkor azonnal lépnének az ügyben. Egyébként a jegyző is törvényesnek találta az előterjesztést – mondta. Utánanézett, és számtalan városban – Budapesten, Miskolcon, baján, Szegeden és Debrecenben is hasonló konstrukciók működnek.

A polgármester cinikusnak vélte az érvelést. Egyrészt az Alkotmánybíróság olyan lassan dolgozik, hogy már rég vége lenne ennek a ciklusnak, mire döntést hoznának. Mivel ez nem rendelet, nem is lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, az ügyészség pedig ma nem annyira független, hogy tőlük lehetne várni határozott fellépést. Az pedig nem érv, hogy máshol is törvénytelenül járnak el.

Becz György (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) arról érdeklődött, készültek-e számítások, hogy mennyibe kerülne ennek a Kft-nek a működése, és hol van erre forrás a költségvetésben.

Kálóczi szerint a költségvetésben több olyan sor is van, ami jelenleg is a helyi médiát, illetve a városmarketing tevékenységet finanszírozza. Az uniós projektek kötelezően kommunikációra fordítandó forrásait is fel lehetne használni a Kft. támogatására. Szerinte senki nem látja át ma, hogy mennyi a helyi TV reklámbevétele, és azt mire fordítják. Visszautasította az Alkotmánybíróság és az ügyészség függetlenségét megkérdőjelező megjegyzéseket.

Wittinghoff Tamás leszögezte, hogy az uniós projektek kommunikációra elkülönített forrásai kizárólag arra a célra használhatóak fel. Majd arról beszélt, hogy mindenképpen meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy a Budaörsi Városi Televíziót működtető alapítvány törvénytelenül működik. Ezt az alapítvány még az önkormányzat jogelődje, a tanács hozta létre. Ettől kezdve az alapítónak nem volt beleszólása a működésbe. Mivel a kuratóriumot időnként évekig össze sem hívták, a polgármester már kétszer is az ügyészséghez fordult, amely megállapította ugyan a törvénytelen működést, de nem oszlatta fel azt. Ezért már régóta szorgalmazzák, hogy az elnök és a tagok mondjanak le, és ők maguk kérjék a feloszlatást. Tisztességtelennek tartotta, hogy Bakk István elnök, aki egyébként a Fidesz tagja, ezt nem teszi meg.

Török István (Fidesz-KDNP) úgy vélte, hogy Bakk István párthovatartozása a magánügye. Pártja sincs erre tekintettel, amikor ők is tisztázni akarják az alapítvány ügyeit. Megemlítette, hogy az önkormányzat ma is támogatja például a Klub Rádiót és a 168 óra című lapot. Ezt a pénzt is át lehet csoportosítani a Kft-hez.

A polgármester furcsának találta, hogy a támogatott médiák közül nem említette meg a Helyi Témát, ami nem baloldaliságáról és liberalizmusáról híres. Egyébként idén már egyetlen országos lapot vagy rádiót sem támogat az önkormányzat. Az eddig támogatás is – például a rádió esetében – egy önkormányzati szakmai műsort finanszírozott, amely rendszeresen adott megszólalási lehetőséget Budaörsnek.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik) nem látott kivetni valót a média egészséges felügyeletében. Úgy vélte, rendjén van, ha valakik figyelnek arra, hogy a politikai erők milyen arányban kapnak helyet a helyi médiában. Bár erre eddig Budaörsön nem volt panaszuk. Az iránt érdeklődött, hogy a Kft. ügyvezetője lehet-e párttag.

Laczik Zoltán (MSZP) arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint a településeken dolgozó újságírók a legkiszolgáltatottabbak, a leginkább ők vannak függő viszonyban a helyi hatalomtól. Az önkormányzati lapok szinte kivétel nélkül a többségi politikai erő, vagy a polgármester kritikátlan szócsövei. Maga részéről nincsen kifogása az ellen – közölte, hogy erősödjön a városmarketing tevékenység, de ez nem keverhető össze a helyi sajtó ellenőrzésével.

Végül a többség nem fogadta el a határozat visszavonását.

facebook:

0 Komment