MEÚSZ-konferencia: szükség van a közszolgálati hírekre

A tavalyi iszapkatasztrófa esete újra megmutatta, hogy az emberek még mindig a közszolgálati médiához fordulnak, ha hiteles információkat akarnak beszerezni – mondta Kakuk L. Tamás, a Duna Televízió hírháttérműsorainak főszerkesztője szerdán a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEÚSZ) által rendezett konferencián.

A kerekasztal résztvevői úgy vélekedtek: a bulvárhíreket tényhírekkel egy szinten kezelő online világban a közszolgálati híreknek továbbra is gyorsan, pontosan, kiegyensúlyozottan kell beszámolniuk az eseményekről.

Kakuk L. Tamás az “Ahol a szabadság a rend – Médiaátalakulás Magyarországon” című konferencián kiemelte: szükség van a szerkesztett közszolgálati tartalmakra, hiszen az internet hírgyűjtő oldalai – amellett, hogy a tájékozódás szabadságát jelentik mindenkinek – egy szintre helyezik a celebvilág híreit a közéleti hírekkel.

Erre reagálva Dévényi István, az MTI Új Média főszerkesztő-helyettese azt mondta: a magyar online hírfolyam állapota sokkal rosszabb képet mutat, mint a hagyományos médiáé, mivel a közszolgálati híreknek állandóan a bulvárral kell versenyezniük. Az MTI-nél éppen ezért egy versenyképes közszolgálati online felület megteremtése a feladat – jegyezte meg. Mint hozzátette, a hirado.hu ilyen értelemben egy “online közszolgálati csatahajó”, amellyel a hírpiacot szeretnék javítani. A legnagyobb kihívás az, hogy az elkészülő közszolgálati tartalmak el is jussanak a fogyasztókhoz.

Dévényi István a West Balkánban történt tragédiára kitérve a média felelősségét említette, mondván, az eseménysor résztvevői időközben kezdték visszahallani a média által gerjesztett rémhíreket, és beindult egy öngerjesztő folyamat. A végén már meg nem történt eseményekről kezdtek beszámolni maguk a résztvevők is.

Nagy György András, a Magyar Rádió programszerkesztője a beszélgetésen azt mondta: a hír célja a valóság közvetítése. A gyorsaság, a pontosság, a kiegyensúlyozottság továbbra is fontos kell, hogy legyen a közszolgálat számára, különösen, hogy a tény és a vélemény ma már összekeveredik. Hozzátette azonban: a magyarországi közéleti vitakultúra sokszor csak a vitapartnerek minősítésére szorítkozik.

A konferencián felszólalt Koltay András, a médiatanács tagja, aki előadásában a kontinentális és az angolszász médiaszabályozás közötti különbségeket, illetve az új médiatörvénnyel kapcsolatos hazai és nemzetközi kritikákat vizsgálta. Mint mondta, az európai felfogás úgy tartja, hogy a médiapiac egészének – az amerikai hagyományokkal ellentétben – van kötelezettsége a demokrácia működtetésével, az alapvető tájékoztatással, tájékozódással kapcsolatosan. A média egyben “kulturális jegyekkel bíró szolgáltatás”, ami egyfajta felelősséget ró a szolgáltatásra.

A médiajogász szerint ma a szabályozás legfontosabb kérdése, hogy átengedhető-e a kereskedelmi szemléletnek a médiaszektor egésze. Mint mondta, a törvény sem tud teljes egészében választ adni a kérdésre, ám a közszolgálati médiarendszer “felemelésével, megjavításával, népszerűvé tételével” tenni lehet a tájékozódás igényének kielégítése érdekében. Ilyen értelemben az Európai Uniónak is nagy kihívást jelentett a magyar médiatörvény.

Hozzátette: nem igaz, hogy Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekért felelős biztosa csak jogtechnikai szemszögből nézte a kifogásolt szabályozást, hanem a sajtószabadság egészét értékelte a törvény tükrében, mikor megfogalmazta levelét a magyar kormánynak. Koltay András közlése szerint a négy módosított törvényhely nem érintette a jogszabály szellemiségét, értékrendjét.

Az EP liberális és szocialista frakcióinak múlt heti elítélő politikai határozatáról azt mondta, hogy az nem tért ki arra, pontosan melyik rész kifogásolható a törvényben. Közölte, nehéz normális párbeszédet folytatni a jogszabályról akkor, ha a vitapartnerek a szabályozásban meg nem lévő pontokra hivatkoznak.

facebook:

0 Komment