’48-tól máig: A függetlenségi harctól a forradalomig

A forradalom időszakát a mai napig nem lehet teljességgel lezártnak tekintheti, hiszen a saját életünket is a különböző események hatására újra és újra értelmezzük – fogalmazott Gerő András történész a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában.

Ennek a napnak századokon átnyúló energiája van. Egyrészt azért, mert csak az államalapításhoz hasonlítható, de emellett 1848 egy polgári állam alapítását jelentette, új társadalmat akartak létrehozni, olyan követeléseket fogalmaztak meg, melyek nem lezártak a mai napig – jelentette ki Gerő András.

Az ünnep színezetét tekintve mindig ellenzéki karakterrel bíró ünnep volt, mert lényegében a Horthy korszakig nem lehetett megünnepelni, a szocializmus évtizedei alatt elvileg hivatalos ünnep lett, de lényegében nem hagyták, hogy az legyen. Az ötvenes években a „dolgozók kérésére” eltörölték az ünnepet, 1989-től lett államilag kanonizált ünnep – idézte fel a történész a mindenkori politika hivatalos álláspontjait.

Önvédelem vagy szabadságharc?
Manapság forradalomként, szabadságharcként aposztrofáljuk az eseményeket, Kossuth ezt önvédelmi háborúnak nevezte. Horváth Mihály – aki először írt összefoglalót erről – függetlenségi harcnak nevezte. A történész szerint a radikális eszmetörténetbe illeszkedik a szabadságharc megnevezés. A magyarok nem a Petőfi által világforradalomnak nevezett eszméért nyúltak fegyverhez, nem akarták exportálni a forradalmat, csupán az önvédelem vezérelte őket. Céljuk volt az önrendelkezés és a függetlenség kivívása.

A polgári Magyarország megalapozása
Az áprilisi törvények egy polgári Magyarország alapjait fektették le. A reformkori liberális magyar elit, amely törtvényesítette a polgári átalakulást, azzal érvelt, hogy a rendi – történeti alkotmányt – kitágítja és beemeli a népet. Formailag ez jogegyenlősítés– mondta Gerő András.
A mai alkotmányozás kapcsán Gerő András azt hangsúlyozta, hogy a tervezet első részében, a Nemzeti hitvallásban sok mindent említenek az előkészítők, de ’48-ról egy fél mondat nincs, miközben az alkotmánytervezet a jogegyenlőségre épül. Ezzel szemben felemlítik a történeti alkotmányt, ami a jogegyenlőtlenségek alkotmánya volt, ami az előjogokat rögzítette, ezt számolták fel ’48-49-ben. (hirado.hu)

facebook:

0 Komment