Piros-fehér-zöld, vagy zöld-fehér-piros? Tanácsok kokárdaviselőknek

Mit kell tundunk nemzeti jelképünk, a kokárda helyes viseléséről, annak megfelelő hajtogatásáról? Heraldikai szabályok.

Nemzeti ünnepünk alkalmából Mit kínál a közmédia címmel műsorajánlót közöl a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió. A kép jobb felső sarkában ott a kokárda… Többen értetlenkedve telefonáltak a hirado.hu szerkesztőségébe és jelezték: ez a kokárda nem a magyar, hanem az olasz nemzeti színekből áll, hiszen zöld-fehér-piros. Dúl a vita kokárda-ügyben.

A kokárda (szalagcsillag) kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára, a nők esetleg a hajukba tűztek. Franciaországból terjedt el a 18.-19. századi forradalmak idején egész Európában és Amerikában.

A magyar kokárdát március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei, Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától, illetve Laborfalvi Rózától kaptak kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.

Heraldika: a színek belülről kifelé olvasandók!
A színeket rendszerint a nemzeti zászlóról veszik, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot meghajlítanak. Szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók: a zászló fölső (függőleges csíkozásnál a bal oldali) része kerül a kokárda belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére.

A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták, de Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. Téves viszont Szendrey Júlia kokárdája, amit Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindenki tudhatta hogyan kell helyesen hajtani.

Téves beidegződés, hagyomány
Manapság téves történelmi berögződések, és a hagyomány miatt legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül.

“Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb” – mondta erről Katona Tamás történész.

Az Urbanlegens a kokárdáról
Az urbanlegends.hu Hermann Róbert történészt idézi: ő viszont, ami kokárdát a korszakból ismer, ott mindenhol kívül van a piros, belül a zöld. Zászlótörténész kolléganője szerint még az is bonyolítja a kérdést, hogy ha van farka a kokárdának, akkor szabályos a kívül piros – belül zöld; ha nincs, akkor viszont a heraldikai szabályok szerint kívül kellene lennie a zöldnek, belül a pirosnak.

Mi a helyzet a francia trikolorral?
Ismereteink szerint eredetileg Franciaországból terjedt el a viselet. Ha pedig megnézzük az ő kokárdájukat, azt láthatjuk, valóban belülről kifelé szerepelnek rajta a nemzeti trikolor (kék-fehér-piros) színei: piros-fehér-kék.

Így lehet, hogy mindenki helytelenül viseli nemzeti színű jelvényünket? (hirado.hu)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.