A közjegyző segít – Új öröklési szabályok lépnek életbe július 1-től

(Budaörs, 2023. május 2. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ebben a részben a 2023. július 1-én hatályba lépő új öröklési szabályokról beszélgettünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.

 

 

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy az öröklési jog változása nem állt meg az év elején.

„Mindenki azt gondolja, hogy az öröklési jog az egyik legkonzervatívabb területe a jognak, mert évszázadok alatt alig változott. Az utóbbi évtizedben viszont felgyorsultak az események. Olyan eddig vitathatatlannak látszó tételek dőlnek meg, mint hogy az állam az egyetlen szükségképpeni örökös. Abban az esetben, ha egy örökhagyó 2023. július 1-én vagy azt követően hal meg, akkor ha nincs természetes személy törvényes örököse – nem élnek vagy nem ismertek a rokonai –, akkor nem automatikusan az állam örököl utána. A jelenlegi szabályozás szerint, hogyha valakinek nincs más örököse, akkor a Magyar Állam örököl utána.”

 

 

jog_jogi_torveny_igazsagszolgaltatas_paragrafus

 

Ez a gyakorlatban hogyan értelmezhető?

„A szükségképpeni törvényes öröklés kétféleképpen tud bekövetkezni. Vagy úgy, hogy az örökhagyó után nem találnak örököst, a szomszédok sem jelentkeznek, hogy igényük lenne, és nem tud senki olyan emberről, aki az örökhagyónak a rokona lenne.

Ebben az esetben a hagyatéki eljárás során a közjegyző közzétesz egy hirdetményt, amelyben felhív mindenkit arra, hogy akinek igénye van a hagyatékkal szemben, az jelentse be a megszabott határidőn belül. Ha nem történik meg a bejelentés, akkor a Magyar Állam kapja a hagyatékot.

A másik eset, amikor még jobban megnyilvánul az állam örökösi minőségének szükségképpenisége. Ami azt jelenti, hogy nem utasíthatja vissza a hagyatékot. Ha az örökséget az arra jogosult örökösök visszautasítják – az egész családból másodunokatestvéri körig –, akkor ebben az esetben az állam lesz a szükségképpeni örökös, mert őt a visszautasítás joga nem illeti meg. Ebben az esetben köteles azt a hagyatékot is megörökölni, ami el van adósodva. Ez a két eset, amikor az állam örököl. Van egy harmadik eset is, de ez nem tartozik szorosan ide. Előfordul ugyanis, hogy valaki végrendeleti örökössé nevezi a Magyar Államot. Már többször találkoztam ilyen esettel is a praxisom során.”

 

 

jog_paragrafus_torveny_012

 

Miről szól az új szabályozás?

„Ha július 1-én vagy azt követően hal meg valaki, akkor a rokonai után már nem automatikusan az állam lesz az örökösök sorában a következő, hanem a helyi önkormányzat is örökös lehet. A helyi önkormányzat csak az első estben előzi meg a magyar államot, abban az esetben, ha az örökös után nincs ismert örökös, és eleve a hagyatéki leltárfelvétel során nem találnak örököst az örökhagyó után.

Hogyha az örökhagyó után vannak természetes személy örökösök, csak ők viszszautasítják a hagyatékot, akkor az önkormányzat nem jogosult öröklésre, akkor továbbra is a Magyar Állam örököl. Ha az örökhagyó meghal, és nincs ismert rokonsága, akkor az a területileg illetékes önkormányzat szerzi meg az örökhagyó ingatlanát, illetve az abban lévő ingóságokat, amelyiknek a területén az ingatlan fekszik.

Ha egy örökhagyónak van egy budaörsi lakása, és egy balatonfűzfői nyaralója, és nincs rokonsága, akkor a budaörsi lakást a Budaörsi Önkormányzat a balatonfűzfői nyaralót a Balatonfűzfői Önkormányzat fogja megörökölni. Ez okozhat problémákat, mert általában a hagyatékban tartozások is vannak, és ezekért a tartozásokért az önkormányzatok az állammal együtt fognak felelni. Számítunk jogvitákra, hogy melyik önkormányzat akarja vagy tudja majd kifizetni a hitelezőt. Elsőre az öröklés mindig egy olyan dolog, amire úgy gondol az ember, hogy ott csak kapni lehet valamit, de itt komoly terheket is lehet örökölni.”

 

 

internet_e_birosag_billenttyuzet_jog

 

Ez az új öröklési szabály mindenre vonatkozik?

„Ez csak az ingatlanokra és az abban levő vagyontárgyakra vonatkozik. Az utcán álló autóra, a cégre, a bankszámlára nem. Szintén nem vonatkozik a szabály a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földekre, eszközökre, állatállományra stb., ezeket az állam örökli. Itt egy érdekes szituáció lesz. Látunk okot némi aggodalomra. Mondok egy példát: egy autó a halál pillanatában bent parkolt-e az udvaron vagy kint az utcán, az fogja eldönteni az autó jogi sorsát. Illetve ismert olyan bírói gyakorlat, ami az ingatlanban lévő vagyontárgynak tekinti a bankbetétet, ha a betétkönyv bent van az örökhagyó lakásában. Azt látjuk, hogy számos jogvita alakulhat ki az állam és az önkormányzatok között. A jogszabály érdemi indokát viszont még nem látjuk.”

 

Ha valaki el akarja kerülni ezt a vagyonjogi káoszt maga után és nincs rokonsága, tegyen végrendeletet. Akinek nincsen közeli rokona, neki is biztosan van keresztgyermeke, barátja, ismerőse, szomszédja vagy számára szimpatikus célt megvalósító alapítvány, egyház. Rájuk mind lehet végrendelkezni, és akkor ezek a problémák elkerülhetőek lesznek, az egész élete során összegyűjtött vagyona nem lesz jogviták tárgya.

(Írják meg nekünk, milyen témákról olvasnának még szívesen ebben a rovatban?)

 

(Budaörsi Infó

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.