A közjegyző segít – Különböző igények a hagyatékkal szemben I.

(Budaörs, 2022. augusztus 8. – Budaörsi Infó) A hagyatéki eljárás kapcsán számos olyan kérdés merül fel, amely nem az örökösöknek a jogait érinti, hanem az ő kötelezettségeiket. Hogy velük szemben ki milyen igénynyel tud fellépni, az a hagyatéki eljárás során derül ki.

 

 

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy ezt két csoportba lehet sorolni. Vannak a hitelezői és a tulajdoni igények.

„A hitelezői igények: Ez tipikusan akkor fordul elő, hogyha az örökhagyónak valamilyen tartozása maradt. Rezsi szolgáltatóval vagy a bankkal, akár magánszeméllyel szemben is. Ezekkel kapcsolatban az a legfontosabb tudnivaló, hogy a törvény szerint ezeket a tartozásokat is megöröklik az örökösök, de csak a hagyaték vagyontárgyaival felelnek értük.

Ha a vagyontárgyakat időközben elidegenítik, például elajándékozzák az örökösök, akkor már a saját vagyonukkal fognak felelni a hitelező felé, de csak annak az összegnek az erejéig, amilyen értékű volt a megszerzett hagyatéki vagyon. Így annál többel nem tartozhatnak, mint amennyi az örökség volt. Ez egy örökösöket védő szabály.”

 

 

penz (3) forint gazdasag fizetes

 

Van olyan eset, amikor az örökös felel a saját vagyonával is?

„Ha az örökösök megsértik a hagyatéki hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályokat és valamelyik hitelező elesik az őt illető összegtől, akkor saját teljes vagyonával felel az örökös.”

 

Milyen tartozásokat különböztethetünk meg?

„A hagyatéki tartozásokat alapvetően öt csoportba sorolja a törvény. Az első az örökhagyó eltemettetésének a költsége. Ez mindennel szemben elsőbbséget élvez. Ha túlterhelt a vagyon, akkor is elsősorban ezt a költséget kell kifizetni. A következő a hagyaték megszerzésével, biztosításával, kezelésével kapcsolatos költségek, például ha van egy állatállomány a hagyatékban, amit etetni kell, akkor annak a költsége tipikusan ide tartozik.

Vagy ha valamilyen biztosítási intézkedést kell foganatosítani. Ha az örökhagyónak volt egy cége és ott ki kell rendelni egy ügygondnokot, akkor az ő költsége is ide tartozik, de a közjegyző költsége (a hagyatéki eljárás költsége) és az öröklési illeték is. A közjegyző költségénél az a szabály, hogy ezt a díjat akkor is ki kell fizetnie az örökösnek, ha semmit nem örökölt. Itt tehát nem érvényesül az, hogy csak az örökség értékéig felel az örökös. A harmadik osztályba tartoznak az örökhagyó tartozásai.

Ebbe a bankhiteltől kezdve a rezsiszámlákon át nagyon sok minden tartozik. Fontos kiemelni, hogyha az örökhagyó valahol kezes volt, akkor a kezesi felelősség is öröklődik. Ezután jön a kötelesrész iránti igény, amely mint látható, csak akkor releváns, ha a hitelezők kifizetése után még maradt valami, azaz nettó pozitív a hagyaték. Végül jönnek a hagyományból és meghagyásból fakadó követelések. Ha volt például végrendelete az örökhagyónak és abban arról rendelkezett, hogy az állatvédő egyesületnek ajánljanak fel valamekkora összeget a hagyatékból az örökhagyók, akkor ez is ide tartozik. De ezt csak az összes többi igény kifizetése után lehet teljesíteni.”

 

 

penz_forint_mukaber_fizetes_penzszamolas

 

Van esetleg bármi sorrend arra vonatkozólag, hogy kit kell először kifizetni az örökségből?

„A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés során megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat. Abban a csoportban, amelyben valamennyi tartozás teljes kielégítésére nincs lehetőség, kielégítésnek a követelések arányában van helye.

Ha tehát van az örökhagyónak egy 10 millió forintos háza, és hátrahagyott két db 10 millió forintos hitelt, és más tartozás nincs, akkor 5-5 milliót kap a két hitelező, mivel ők egy csoportba tartoznak, és közöttük arányosan kell kielégíteni a követeléseket. Ha az egyik hitel 5 millió, a másik 15 millió lenne, akkor az első 2,5 milliót, a második 7,5 milliót kapna.

Ez az ún. követelésarányos kielégítés. Ha azonban az örökhagyó után felmerült egy 200 ezer forintos temetési költség is, valamint egy ugyanekkora hagyatéki eljárási költség, akkor aki intézte a temetést, az megkapja ezt az összeget, teljes összeget, mert az ő követelése az 1. csoportba tartozik, míg a bankoké a 3.-ba, és az 1. csoportba eső tartozások kifizetésére teljes egészében van fedezet. Ezt követően kerül levonásra a hagyatéki eljárási költség (2. csoport), így a bankoknak 9,6 millió forint jut, azaz fejenként 4,8 millió (2*10 millió Ft hitel esetén), illetve a második példa szerint 2,4 millió és 7,2 millió.

Ha valaki megsérti akár gondatlanul ezt a kielégítési sorrendet, tehát például kifizeti az örökös a 10 milliót az egyik banknak, akkor a többi hitelezővel szemben már a saját vagyonával felel. Fontos tudni, hogy ez a sorrend nem időbeliséget jelent: időben a hátul álló hagyatéki hitelező is kifizethető, de azt, hogy mennyit kap, a fenti sorrend szerint kell kiszámítani, így ha a temetést fizető ember jelentkezik utoljára, neki akkor is jár a temetési költség, feltéve ha egyébként a megörökölt vagyon a többi hitelezőt nem tekintve egyébként fedezetet nyújtott rá (ha nem a teljes összegre, akkor annyira, amekkora a hagyaték értéke volt).”

 

 

kozjegyzo

 

Cikkünk augusztusban nyomtatásban megjelenő második részében arról lesz szó, hogy mi a helyzet az örökös által nem ismert hitelezőkkel, illetve mit kell tenni, ha magunk is hitelezőként szeretnénk fellépni egy hagyatéki eljárásban. Hamarosan a Budaörsi Infó Online-on is olvashatják! 

 

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.