A közjegyző segít – A rég elfeledett földek öröklése

(Budaörs, 2022. június 7. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ezúttal olyan hagyatéki eljárásokról beszéltünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel, melyek tárgyai az örökösök előtt addig nem ismert ingatlanok.

 

 

Az utóbbi egy évben a földhivatalok elkezdték átvizsgálni a nyilvántartásaikat és kigyűjtötték, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyek elhunytak nevén vannak. Ezekben az ügyekben nagy tömegével indítottak hagyatéki eljárásokat.

Ezek jellemzően olyan ingatlanokat érintenek, amelyek anno nem lettek hagyatékként átadva, mert az örökösök nem tudtak róla. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy itt jellemzően nem nagyértékű házakra kell gondolni.

„Általában valamilyen termőföldre, vagy egy szántóföld melletti kivett útnak a valamekkora tulajdoni hányadáról van szó. Ezek jellemzően jelképes értékkel bírnak. Ugyanakkor az ingatlan tulajdonjogával nem lehet felhagyni. Míg egy ingóságot kidobunk a kukába, ezt nem tehetjük meg egy ingatlannal.”

 

Mit tehetünk ebben az esetben?

„Az ingatlant gyakorlatilag csak átruházni lehet. Illetve el lehet birtokolni. Ez itt a legnagyobb probléma. Ezeket az általában közös tulajdonban álló, minimális értékű ingatlanokat is meg kell örökölni.

Sokakat érint.

A hagyatéki eljárások 20-30%-a ilyen ügy. Érinti az összes többi ügyet is, mert azokat is lassítja.

Sokkal nehezebb felkutatni az örökösöket, mert nem egy éve meghalt örökhagyókról van szó, hanem több 10 éve, vagy akár több mint 100 éve elhunyt emberek hagyatékáról beszélünk. A rokonsági viszonyokat teljeskörűen feltárni szinte lehetetlen.

Ezekben az ügyekben a közjegyző a szabályok szerint tárgyalástartás nélkül hoz végzést.”

 

 

hazak_ingatlan_budaors (4)

 

 

Milyen eljárások vannak?

„Két eljárástípus van ebben az esetben. Az egyik amikor még nem volt hagyatéki eljárás, a másik amikor pót-hagyatéki eljárást kell lefolytatni. Vagy olyan helyzet van, amikor az örökhagyónak volt egy alaphagyatéki eljárása, amikor a házát, bankszámláját már 10-20-30 éve átadta a közjegyző, csak a földterület kimaradt, mert nem tudtak róla az örökösök.

Akkor még nem volt számítógépes nyilvántartás, így nehéz volt bárminek is utána járni. Ebben az esetben kell pót-hagyatéki eljárást lefolytatni. Olyan ügy is van, ahol alaphagyatéki eljárásként iktatjuk az ügyet, mert vagy nem volt korábban hagyatéki eljárás, vagy ezeket az iratokat nem találjuk meg. Nincs rá adat, hogy lett volna korábban hagyatéki eljárás.”

 

 

Az öröklést miként befolyásolja az, hogy milyen eljárásra van szükség?

„Ahol alaphagyatéki eljárásról van szó, ott az örökösök még klasszikusan széles körű döntési szabadsággal bírnak, mert még nem fogadták el a hagyatékot, ezért ők ezt vissza is utasíthatják, vagy felajánlhatják a Magyar Állam részére. Viszont, ha már volt hagyatéki eljárás, akkor ebben az esetben nem utasítható vissza, kivéve ha termőföld a hagyaték, és akik örökölnék a földet nem foglalkoznak hivatásszerűen földműveléssel.

Ha az alaphagyaték elfogadásra került és a konkrét ügyben nem termőföld ingatlan van, hanem például kivett beépítetlen terület, kivett út stb., akkor visszautasítani nem lehet. Ebben az esetben mindenképpen meg kell örökölni az adott területet.

Ha van olyan személy, aki ezt elbirtokolta, akkor azzal egyezséget lehet kötni a hagyatéki eljárásban. Ilyenkor az elbirtokló a hagyatéki eljárási költséget magára szokta vállalni. A mezőgazdasági termelés céljára szolgáló földterületet vissza lehet utasítani, vagy fel lehet ajánlani az államnak. Általában azért nem szeretnek az emberek ilyen típusú vagyont megörökölni, mert ez költséggel jár.”

 

 

haz_epiteszet_palyazat_ingatlan_tervezes

 

Mi történik akkor, hogyha valaki visszautasítja az örökségét, de van gyermeke, aki kiskorú?

„Hogyha a leszármazó utasít vissza, akkor az ő leszármazottja lesz az örökös, nem pedig a magyar állam. Természetesen ez a leszármazó is visszautasíthat, a lényeg, hogy ilyenkor csak úgy jutunk el az államig, mint szükségképpeni örökösig, ha minden rokon, aki az öröklési rendben szerepel, visszautasítja az örökséget. Ha visszautasítok, és a gyerekem kiskorú gyermek, akkor a gyámhivatal jóváhagyását be kell szerezni ahhoz, hogy az ő visszautasítása érvényes legyen.

Abban az esetben, hogyha az örökösök nem akarják ezt a hosszadalmas procedúrát, hogy az egész rokonságot sorban megnyilatkoztatjuk, akkor – termőföldvagyon esetén – a másik lehetőség az, hogy a Magyar Államnak ajándékként felajánlják a területet. Ebben az esetben viszont az állam nem vállalja át a költségeket, azokat az örökösök viselik.

Ahol nem volt az örökhagyónak semmilyen hagyatéki eljárása korábban, ott a nem mezőgazdasági célú ingatlanokat is vissza tudják utasítani az örökösök, viszont az államnak felajánlani ezeket nem lehet.

Még egy dologra van lehetőség: ha akár az örökösök között, akár az örökösök után sorban öröklésre jogosult személyek (ún. kieséses örökösök) között van olyan személy, aki ezt az ingatlant meg akarja szerezni, akkor az örökösök neki odaajándékozhatják.”

 

 

ingatlan_lakas_budaors_nyar

 

Az ilyen ügyekkel kapcsolatban mi az ön tapasztalata?

„Az esetek jelentős részében azt látjuk, hogy visszautasításra már nincs lehetőség, az államnak se lehet felajánlani, és nem tudnak mit csinálni az örökösök, meg kell örökölniük a területet annak minden nyűgjével. Ezzel sajnos nem nagyon lehet mit csinálni. Ez egy elég kellemetlen dolog.

Mindennek az az oka, hogy jövőre egy új ingatlan-nyilvántartási rendszer fog felállni, és szeretné a földhivatal addig rendbe rakni a tulajdonviszonyokat. Általában ennek senki nem örül, aki érintett az ügyben.

Van egy olyan ügyünk, ahol egy 1918-ban elhunyt hölgy nevén van egy utca, és az érintett önkormányzat ezért nem tudja felújítani. Most ott tartunk, hogy felkutatjuk az örököseit egy több mint száz éve elhunyt embernek.”

 

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.