Rozsdát találtak a Holdon, de se víz, se oxigén

Pontosan mitől rozsdásodik a Hold, mint egy roncstelepen álló öreg tragacs?

 

A csillagászok számára rejtélyes, hogy mitől vannak a Hold felszínén rozsdás foltok – annak ellenére, hogy hiányzik két alapvető, rozsdát okozó összetevő: a víz és az oxigén.

A Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a Hawaii Manoa Egyetem tudósai a felfedezést a Chandrayaan-1 Hold ásványtani térképező eszközének (más néven M3) – a NASA Sugárhajtási Laboratóriuma által a Kaliforniai Állami Egyetemen épített műszer, amely az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) küldetése során volt a fedélzeten – adatai áttekintése után tették.

Shuai Li, a Hawaiʻi Egyetem geológusa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a küldetés során rögzített felvételeket tanulmányozta, és észrevette, hogy a holdi pólusoknál jelen vannak olyan spektrumok, vagyis a holdfelszínről visszaverődő fények, amik azt mutatják, hogy ezeken a területeken a Hold más kiterjedéseitől eltérő összetételű anyagok találhatók.

A Jet Propulsion Laboratory által kiadott sajtóközlemény szerint a csapat “ezeket a sarki spektrumokat vette célba”. Bár nem szokatlan, hogy a Holdat vasban gazdag kőzetek borítják, az lepte meg őket a legjobban, hogy az anyag mennyire hasonlít a hematit nevű ásványra.

A hematit – amely a vas-oxid egy formája, egy vörösesbarna anyag, amelyet rozsdaként ismerünk – akkor keletkezik, amikor a vas oxigénnel és vízzel érintkezik, ami felveti az eredeti kérdést: Hogyan került a rozsda oda a víz és az oxigén nélkül?

“Ez nagyon rejtélyes” – mondta Li a NASA-nak adott nyilatkozatában. “A Hold alkalmatlan környezet a hematit kialakulásához.”

A kutatócsoport kutatása egy 2018-ban kezdődött nagyobb tanulmány része, amelynek eredményeként vízjeget fedeztek fel a Hold sarkvidékein – olvasható a Hawaiʻi Egyetem sajtóközleményében.

Annak megerősítésére, hogy a hematit valóban jelen van, a csapat felkérte a Jet Propulsion Laboratory kutatóit, Abigail Fraemant és Vivian Sun-t, hogy vizsgálják meg újra az eredményeiket.

“Először egyáltalán nem hittem el” – mondja Fraeman a NASA közleményében. “A Holdon uralkodó körülmények alapján nem szabadna léteznie. De mióta vizet fedeztünk fel a Holdon, mindenki azt találgatja, hogy az anyagok nagyobb változatossága lehet ott, mint azt gondolnánk, ha az a víz reakcióba lépett a kőzetekkel.”

A tudósok több ötlettel is előálltak, de az egyik, ami számukra a legértelmesebb, az mind a Földnek köszönhető. Azt találták, hogy a Holdnak a bolygónk felé néző felszínét érinti leginkább az oxidáció.

“Hipotézisünk szerint a holdi hematit a holdfelszíni vas oxidációja révén képződik a Föld felső légköréből származó oxigén által, amelyet a napszél folyamatosan a holdfelszínre fújt, amikor a Hold a Föld magnetoszférájában tartózkodott az elmúlt több milliárd év során” – mondja.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.