Az orosz támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Krímből indult Ukrajna ellen

(Budaörs, 2022. február 24. – Budaörsi Infó / mti) Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában, miután Oroszország megtámadta az országot – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben. Az Ukrajnát ért orosz támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indult – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.

A határmenti ellenőrzőpontokat tüzérséggel, nehézfegyverekkel és kézi lőfegyverekkel támadják öt régióban, Luhanszk, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megyékben, valamint a Krím-félsziget felől.

Oroszország megtámadta Ukrajnát, robbanások Kijevben és több ukrán városban

Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.

Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint legalább négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, egy erőteljes robbanás a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok erőteljes tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait.

A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől hallottak szemtanúk robbanást, illetve a Dnyeper folyó balpartján lévő kerületekben.

Kijevi vezetés: légi fenyegetést rögzítettek az ukrán fővárosban

Légi fenyegetést rögzítettek Kijevben – közölte csütörtökön az ukrán főváros vezetése a Telegram üzenetküldő portálon.

A városi adminisztráció arra kérte a kijevieket, hogy ha bekapcsolnak a szirénák, haladéktalanul menjenek az óvóhelyekre. Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak hozzátette: jobb, ha most mindenki otthon marad, de aki aggódik, lemehet az óvóhelyre.

Orosz védelmi minisztérium: működésképtelenné vált ukrán katonai repterek infrastruktúrája

Működésképtelenné vált az ukrán fegyveres erők légi bázisainak katonai infrastruktúrája – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők nem mérnek tüzérségi vagy légicsapásokat Ukrajna városaira, az ukrán katonai infrastruktúrát nagypontosságú fegyverek semmisítik meg. A minisztérium az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt nevezte meg célpontként. Azt is állította, hogy a polgári lakosságot semmi sem fenyegeti.

A tárca valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint Ukrajna légterében orosz repülőgépet lőttek le.

A NATO összehangolt válaszáról egyeztetett Blinken és Austin Stoltenberggel

A NATO Oroszország ukrajnai inváziójára adandó összehangolt válaszáról egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral – közölte csütörtökön az amerikai külügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint a felek megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő további lépéseket is. Blinken hangsúlyozta, hogy “sziklaszilárd” az Egyesült Államok elkötelezettsége a katonai szövetség kollektív védelem elvét tartalmazó 5. cikke mellett.

EU: Oroszországnak felelnie kell az “igazságtalan” támadásért

Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított “igazságtalan” támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell – jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.

Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát.

Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.

Az EU folyamatosan egyeztet nemzetközi partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val és a G7 csoporttal – tették hozzá.

Zelenszkij az oroszokhoz fordult üzenettel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökre virradóan az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult videoüzenetében, feltéve nekik a kérdést, hogy akarnak-e háborút, mert – mint mondta – Ukrajna népe békét akar.

“Ukrajna az Önök híreiben és Ukrajna a valóságban két teljesen különböző ország.  Azt mondják, hogy utáljuk az orosz kultúrát. Hogyan lehet utálni a kultúrát, bármilyen kultúrát? A szomszédok mindig kulturálisan gazdagítják egymást. Ez azonban nem teszi őket eggyé. Különbözőek vagyunk, de ez nem ok arra, hogy ellenségek legyünk” – hangoztatta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy az ukránok maguk akarják meghatározni történelmüket “békésen, nyugodtan és őszintén”.

“Hallgassatok meg bennünket! Ukrajna népe békét akar. Az ukrán kormány is, és ezért mindent megtesz, amit tud” – szögezte le az elnök. Kijelentette, hogy csakis Oroszország polgárain múlik, hogy ők akarnak-e háborút vagy sem.

Később Zelenszkij egy újabb videoüzenetet tett közé, amelyben – orosz nyelve áttérve – közölte, hogy csütörtökön újfent telefonmegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amire nem kapott választ.

Szijjártó: Magyarország kiáll Ukrajna mellett

Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel közösségi oldalán.

Szijjártó Péter élő bejelentkezésében azt mondta: Magyarország minden olyan szövetségesi egyeztetésnek részese és része lesz, amelyek a koordinált válaszreakció megadásáról szóló döntésekre vonatkoznak.

A kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának garantálása – hangsúlyozta a tárcavezető.

Tálas Péter: ez egy büntetőháború

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök “büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, melynek célja az ukrán kormány megbuktatása. Tálas Péter csütörtök reggel az MTI-nek úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat.

A szakértő kiemelte: ez egy villámháború. Az eddigi információk szerint nagy rakétatámadások indultak katonai célpontok ellen a nagy városokban. Kommandós támadás indult a kijevi repülőtér ellen és páncélos támadás minden lehetséges irányból, valamint partra is szálltak a tenger felől. Kijevet cirkáló és ballisztikus rakétákkal is lőtték – fejtettek ki Tálas Péter, aki szerint ez azt jelenti, hogy valószínűleg átlőnek Fehéroroszországból is.

Tálas Péter szerint lehetett várni ezt a támadást, különösen miután szerdán bejelentették azt is, hogy a polgári repülőket nem lehet használni a határnál.

A szakértő úgy véli: Vlagyimir Putyin a rakétatámadásoktól gyors eredményt vár, nem akar megszállást, de a két elismert népköztársaságot el fogja foglalni. A legnagyobb szárazföldi műveletek is ott várhatók, de a kijevi repülőtér megszállására is készülhetnek.

Ukrajna lehetősége, hogy visszavonul a városokba. Vélhetően erre Oroszország is számít – tette hozzá, megjegyezve: ez esetben várható, hogy a városokat is támadják.

Kérdés, hogy meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Ukrajna és mekkora veszteségek lesznek.

Tálas Péter azt mondta: ha elhúzódik a háború, az menekülthullámot indíthat el és humanitárius válságot okozhat. Mindez függ a civil halottak számától is.

A NATO lényegében információval tudja ellátni az ukrán csapatokat – mondta a szakértő, kiemelve: olyan háború Európában még nem volt, amikor a közösségi média révén is gyorsan lehet információkat szerezni.

Azt mondta: az is lehetséges, hogy – mivel ez egy totális háború – a NATO össze fogja hívni tagjait és a keleti blokk országainak megerősítéséről dönt. Ez azt jelenti, hogy további erőket telepítenek a balti országokba, Lengyelországba, Romániába, vélhetően Magyarországra is – fejtette ki Tálas Péter, megjegyezve: ez épp az ellentéte annak, amit Vlagyimir Putyin akart.

Szakértő: kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint senki nem akar nagy nemzetközi konfliktust, harmadik világháborút, de kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Kaiser Ferenc azt mondta: jelenleg gazdasági szankciók, diplomáciai lépések várhatók Oroszországgal szemben. Kérdés viszont, hogy ezek elegendőek lesznek-e – jegyezte meg.

A Nyugat nem akar katonai lépéseket, mindaddig, amíg Oroszország nem akar NATO-tagállamot is megtámadni – vélekedett, megjegyezve: az orosz retorikában a Baltikum felszabadítása is benne van.

Az NKE docense szerint sok forgatókönyv van, de sem a Nyugatnak, sem Oroszországnak nem érdeke a nagyobb háború. Az orosz vezetés viszont “szeretne elmenni a falig”, hogy a legtöbb hasznot realizálja. Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el – mondta Kaiser Ferenc, aki szerint ha nem, “nehéz lesz megálljt parancsolni az eseményeknek”.

facebook:

0 Komment