Rájöttek a tudósok, hol vannak nagyobb valószínűséggel földönkívüliek

Az új kutatás szerint a nagyobb bolygók körül nem valószínű, hogy olyan holdak keringenek, amelyek elősegíthetnék az életet.

A nagyobb bolygók lehet, hogy nem képesek a Földéhez hasonló holdakat képezni, ami létfontosságú az élet fenntartásához – állítják tudósok. Érvelésük szerint a kisebb bolygók ezért nagyobb valószínűséggel adnak otthont idegen organizmusoknak.

Holdunk döntő szerepet játszik a földi élet fenntartásában, mivel szabályozza az óceánok árapályát, és ezáltal a bolygónkon élő szervezetek életciklusát. A Hold emellett stabilizálja a Föld forgását és hozzájárul a stabil éghajlatunkhoz; mindkét tényező kulcsfontosságú a bolygónkon létező élet szempontjából.

A Nature folyóiratban kedden megjelent tanulmányban egy kutatócsoport, amelyet Miki Nakajima, a Rochesteri Egyetem föld- és környezettudományok adjunktusa vezet, leszögezte, hogy a bolygók mérete és összetétele kulcsfontosságú a holdak kialakulásának megértéséhez.

“A holdak kialakulásának megértésével jobban meg tudjuk határozni, hogy mit keressünk, amikor Föld-szerű bolygók után kutatunk” – mondta Nakajima egy sajtóközleményben.

Nakajima csapata azt feltételezi, hogy amikor a Föld tömegének hatszorosával rendelkező kőzetbolygók és a Földdel azonos méretű jeges bolygók ütköznek, az energia hatására teljesen vaporizált égitestek keletkeznek, amelyek nem képesek holdakká alakulni.

Úgy tudni, hogy a saját kísérőbolygónk valószínűleg akkor keletkezett, amikor a Föld mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt összeütközött egy Mars méretű impaktorral.

“Azt találtuk, hogy ha a bolygó túl masszív, akkor ezek a becsapódások teljesen elpárolgó korongokat hoznak létre, mert a masszív bolygók közötti becsapódások általában energikusabbak, mint a kis bolygók közötti becsapódások” – mondta Nakajima.

A Naprendszerünkön kívüli bolygók körül keringő exoholdaknak “mindenütt ott kellene lenniük” – mondta, de eddig a tudósok nem igazoltak egyet sem.

facebook:

0 Komment