A közjegyző segít – Öröklési és ajándékozási illeték

(Budaörs, 2022. január 31. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ezúttal az öröklési és ajándékozási illeték, illetve ezekkel kapcsolatos adófizetési kérdéseket tisztáztuk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.

Az illeték törvény viszonylag gyakran változik. Az utóbbi évtizedben is sok ponton módosult az öröklési és az ajándékozási illetékek szabályrendszere is. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, a legfontosabb kérdéskör a mentességek köre, de emellett érdemes áttekinteni azt is, hogy mi a tárgya az öröklési és az ajándékozási illetéknek, illetve hogy mekkora a mértéke.

„Az öröklést és ajándékozást szándékosan említem egyszerre, ugyanis mint az öröklési és az ajándékozási illetéknél elég közel álló szabályrendszerről van szó. Az adójog ezt úgy közelíti meg, hogy egy ingyenes vagyonszerzésről van szó. Öröklési illeték esetén az illeték tárgya a megszerzett hagyatéki vagyon, ami lehet egyrészt tulajdonjoga valamely ingatlannak vagy egyéb követelésnek, cégben való részesedésnek, másrészt lehet tárgya a haszonélvezeti jog, ami vagyoni értékű jogként szabályozza a törvény. Erre illetéket kell fizetni.

A vagyon tárgyak közül az illeték mértéke szempontjából van egy nagyon fontos különbségtétel, az ingatlan vagyon után mind az öröklési, mint az ajándékozási illeték mértéke 9%, ingóságok után pedig általában 18%. Kivéve a gépjármű, ahol a köbcenti és hengerűrtartalom után kell fizetni illetéket. Így a személyautónál nem a forgalmi értéke határozza meg az illeték összegét. Az ingóságok körében illetékfizetés alá esik az örökölt készpénz vagyon is, valamint a cégekben fennálló részesedés, üzletrész, vagy az értékpapírok.

Az üzletrész öröklésénél, ha az adott cégben ingatlan vagyon is van, akkor ott viszont az ingatlan szerzésére vonatkozó illetéket kell alkalmazni, ami 9% és nem 18%. Tőlünk nyugatra sokkal magasabb az illetékek összege. Például Belgiumban van olyan illetékkulcs, hogy az örökség 90%-át elviszi az állam.”

Kiknek jár az illetékmentesség?

„Magyarországon az öröklés és az ajándékozási illetéknél borzasztó széles az illetékmentességet igénybe vevők köre. Az egyenes ági rokonok, a házastárs illetve már a testvér is illetékmentesen örököl, illetve illetékmentesen szerez ajándékot.

Fontos tudni azt, hogy a hagyatéki eljárás során évtizedes gyakorlat volt, hogy próbálták az ügynevezett adóérték bizonyítványokban foglalt illeték alapjául szolgáló érték megállapításokat – amit az önkormányzat készít az adott ingatlanokról – minél lejjebb nyomni, hogy alacsonyabb legyen az illeték mértéke. Ez abban az esetben, ha már most illetékmentes az örökös, akkor kifejezetten kontraproduktív, nevezetesen: ha az örökös a megszerzett ingatlanvagyonát értékesíteni akarja a tulajdonjog bejegyzését követő öt éven belül, akkor a megszerzéskori érték és az eladáskori érték közötti összeg után személyi jövedelem adót köteles fizetni.

Ez azt jelenti, hogyha a szerzést követő két éven belül történik meg az eladás, akkor az értékkülönbözet 100%-a az adóalap, utána 90%, aztán 60% és az ötödik évben 30%, és erre vetül rá a jelenlegi 15%-os SZJA kulcs. Ha valaki egy 50 millió forintos ingatlan értékét megpróbálja lenyomni 40 millióra, aztán két év múlva eladja 55 millióért, akkor az azt jelenti, hogy a 15 millió forintnak a 15%-a lesz a befizetendő SZJA.”

Lehet fellebbezni, ha az örökös nem ért egyet a hagyatéki leltárral?

„Az adó és értékbizonyítványokkal szembeni jogorvoslati jogot idén biztosította a jogalkotó. Ez azt jelenti, hogy most már az önkormányzatok a hagyatéki leltár felvételekor kötelesek közölni az örökösökkel az érték megállapítást, és az ellen az örökösök fellebbezéssel élhetnek, ha például túl alacsonynak találják, és ebből eladáskor komolyabb adófizetési kötelezettségük támad.”

Mi van akkor, ha a hagyatéki eljárásban a felek valamilyen egyességet kötnek egymással és átruházás történik egyik örökösről a másik örökösre?

„Ebben az esetben az eljáráson belül történő átruházások után nem kell illetéket fizetni. Például, ha ketten vagyunk testvérek és apánktól megörököljük a házát fele-fele arányban, és én odaajándékozom a testvéremnek az ingatlant, akkor itt nem merül fel plusz illetékfizetési kötelezettség. A másik fontos dolog, hogy öröklési szerződés esetén ha a jogügylet vízterhes, mivel az örökösnek tartási életjáradéki szolgáltatás nyújtási iránti kötelezettsége van az örökhagyó irányába, akkor 4% illetékfizetési kötelezettségük lesz az ingatlanra. Így alacsonyabb kulccsal adóznak.”

Az élettársaknak kell illetéket fizetniük?

„Az élettársaknak sajnos kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen ők csak végrendeleti úton tudnak örökölni. Mivel az élettársak nem minősülnek házastársnak, ezért a törvény alapján rájuk semmiféle kedvezmény nem vonatkozik. Ha valaki az élettársára végrendelkezik, akkor gondolnia kell arra, hogy a végrendelettel történő szerzés esetén az élettárs illetéket fog majd fizetni. Ingatlan után 9%-ot, és ingóság után 18%-ot. Így erre számítani kell ilyen esetben.”

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment