A tudósok szerint a Plútó mégis csak bolygó

Szorgalmazzák a bolygóvá való visszaállítását.

A “bolygó” jelenlegi definíciója a folklórban és az asztrológiában gyökerezik, és el kell hagyni, mivel nem felel meg a modern csillagászat igényeinek – állítja egy új tanulmány, megnyitva ezzel a Plútó visszatérésének lehetőségét.

A Plútót még 1930-ban fedezték fel a Neptunusz pályáján túli égitestek gyűrűjében, az úgynevezett Kuiper-övben, és a Naprendszer kilencedik bolygójának nyilvánították.

A státuszát azonban megkérdőjelezték, miután több más, hasonló méretű objektumot is találtak a Kuiper-övben, és a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) végül 2006-ban “törpebolygóvá” minősítette le a Plútót.

Ez az IAU által elfogadott új “bolygó” definícióval összhangban történt, amely kimondta, hogy egy égitestnek a Nap körül kell keringenie, közel kerek alakúnak kell lennie, és gravitációsan dominánsnak kell lennie, saját pályáját megtisztítva, hogy megfeleljen a kritériumoknak.

A Plútót végül azért zárták ki, mert pályája keresztezi a Neptunusz pályáját, és mert a Kuiper-övben található más objektumokkal osztozik a pályaszomszédságán.

„A szabály, amely szerint egy bolygónak egyértelműen saját pályájának kell lennie, azaz nem keresztezheti másikét, valójában utólag alakult ki, hogy a bolygókat jobban megkülönböztessék” – mondta Philip Metzger, a Közép-Floridai Egyetem (UCF) Floridai Űrkutatási Intézetének munkatársa. „Ennek az elképzelésnek viszont kevés köze van a tudományhoz, a folklórból és az asztrológiából ered” – mutatott rá.

Hogy ezt bizonyítsák, Metzger és csapata az elmúlt 400 év bolygóirodalmának hatalmas tömegét tanulmányozta, és ötéves munkájuk eredményeit az Icarus csillagászati folyóiratban osztották meg.

Az “A holdak is bolygók” című tanulmány szerint a Galilei által az 1600-as években bevezetett definíciót – miszerint egy bolygónak csak egy geológiailag aktív égitestnek kell lennie a világűrben – a történelem nagy részében használták a tudósok, és csak a 20. században erodálódott.

Ez az 1910-es és az 1950-es évek között történt, amikor a bolygókutatással foglalkozó tanulmányok számának csökkenése egybeesett az olyan kiadványok, mint például az almanachok megjelenésével – mondta Metzger a UCF Todaynek.

“Angliában és az Egyesült Államokban annyi almanachot adtak el, hogy minden háztartás minden évben kaphatott egy példányt.”

Ezek az almanachok a csillagászati események naptárától kezdve a főzési recepteken át a szépirodalomig sokféle információval látták el olvasóikat. De nagy hangsúlyt fektettek az asztrológiára is, beleértve az asztrológiai előrejelzéseket, amelyeket csak korlátozott számú bolygó esetén lehetett elkészíteni.

“Ez egy kulcsfontosságú történelmi időszak volt, amikor a közvélemény elfogadta, hogy a Föld a Nap körül kering, nem pedig fordítva, és ezt a nagyszerű tudományos felismerést kombinálták a bolygók asztrológiából származó meghatározásával” – mondta Metzger.

És azok a nézetek, amelyek szerint a holdakat és a műholdakat nem szabad bolygóknak tekinteni, aztán bekerültek a tudományos irodalomba. De ez a definíció ma már nem működik, mivel a csillagászat a fejlett technológiára támaszkodik, amely lehetővé teszi a világűr sokkal alaposabb tanulmányozását – tette hozzá.

“Az elmúlt 10 évben robbanásszerűen megnőtt az általunk felfedezett exobolygók száma, és ez csak növekedni fog, ahogy egyre jobb teleszkópokat helyezünk ki az űrbe” – mondta.

“Ezt [a bolygó definícióját] most kell kijavítanunk, mielőtt túl messzire jutnánk az exobolygókkal kapcsolatos forradalomban. Fontos, hogy az új felfedezéseinket helyesen definiáljuk.”

Metzger és kollégái a Galilei definíciójához való visszatérést szorgalmazzák, és ha felhívásuk meghallgatásra talál, a Plútó ismét bolygóvá válik, és számos más égitest is csatlakozik hozzá.

facebook:

0 Komment