ET-főtitkár: az ember még soha nem jelentett ekkora veszélyt a környezetre – Áder: Magyarország 2050-re klímasemlegessé válik

Az ember még soha nem jelentett a jelenlegihez hasonlóan súlyos veszélyt a környezetre, ezért különösen sürgető a közös cselekvés a bolygó védelmére és állapotának megóvására – jelentette ki Marija Pejcinović Buric, az Európa Tanács (ET) főtitkára Strasbourgban, a tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magasszintű vitáján szerdán.

    Marija Pejcinovic Buric hangsúlyozta, az Európa Tanács szerepe egyértelmű: az emberi jogok alapját képező Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Európai Szociális Charta rendelkezéseit hozzá kell igazítani az új, a környezet romló helyezte jelentette kihívásokhoz.

Amennyiben a környezeti károk az élethez és a tulajdonhoz való jog csorbulását eredményezik, ha az egészséghez, az egészséges környezethez, vagy a lakhatáshoz való jogot érintik, vagy ha a véleménynyilvánítás, a gyülekezés szabadsága sérül, akkor döntő fontosságú a hiányosságok orvoslása – mondta.

    “Ha nem védjük meg környezetünket, az visszafordíthatatlan következményekkel jár, ezért nem riadunk vissza a feladattól. A szükséges eszközök a rendelkezésünkre állnak, használnunk kell azokat egy jobb jövő megteremtéséhez” – fogalmazott a főtitkár.

    Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki videóösszeköttetésen keresztül köszöntötte a vita résztvevőit, azt hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem és az emberi jogok elválaszthatatlanok egymástól.

A világ vezetőinek fel kell ismerniük ezt az összefüggést, és kötelező érvényű, számon kérhető szabályozás által kell megteremteniük a feltételeit annak, hogy a legkiszolgáltatottabbak számra is biztosítsák egyebek mellett az ivóvízhez, a tiszta levegőhöz és a tápláló élelmiszerhez való jogot – tette hozzá a portugál diplomata.

Az Európa Tanács arról tájékoztatott szerdán, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezményéhez kiegészítő jegyzőkönyvet kíván csatolni, amelyben paradigmaváltást sürget a környezetvédelmi politika területén és a környezeti emberi jogok elismerésére.

Az Európa Tanács fontosnak tartja a környezetvédelem, az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia közötti összefüggés hangsúlyozását. Továbbá az európai jogi normák tagállami és európai szintű kiigazítására szólít fel a sürgető környezeti és klímaváltozás okozta kihívások kezelésére – írták. Az Európa Tanács kezdeményezése felhívást jelent, hogy a tagállamok kötelezzék el magukat a széles körű együttműködés mellett a környezeti kihívások kezelésének sikerére az ENSZ 2030-ig megvalósítani kívánt, a biztonságos, a tiszta, egészséges és fenntartható környezet, mint emberi jog elismerése mentén – tették hozzá.

A közgyűlés plenáris ülésének vitáján Áder János köztársasági elnök is felszólalt abból az alkalomból, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának május 21-én kezdődött, féléves elnökségét Magyarország tölti be.

Áder János: Magyarország 2050-re klímasemlegessé válik

Magyarország, mely az Európai Unió tagországai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást és olyan döntéseket hozott, amelynek eredményeképpen 2050-re az ország klímasemleges országgá válik – közölte Áder János köztársasági elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magasszintű vitáján szerdán.

    Áder János abból az alkalomból szólalt fel a közgyűlés vitáján, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának május 21-én kezdődött, féléves elnökségét Magyarország tölti be.

Az államfő beszédében a 2015 decemberében elfogadott párizsi klímamegállapodással összefüggésben arra figyelmeztetett: “hat év elteltével távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint az elfogadás pillanatában voltunk. Végre kell hajtani, amiben megállapodtunk”.

Kijelentette: a szavak és a tettek, az elvek és a valóság köszönőviszonyban sincsenek egymással. A magukat klímabajnoknak nevező országok, köztük jó néhány európai állam nemhogy csökkentette, hanem növelte a kibocsátását – húzta alá. Az ENSZ szeptemberben kiadott, vonatkozó jelentését idézve közölte: ha a mostani tendencia folytatódik, 2030-ra nem fog csökkenti a károsanyag kibocsátás mértéke, hanem mintegy 60 százalékkal lesz magasabb az 1990-es értékekhez képest.

“Megőrizhetjük-e olyannak teremtett világunkat, mint amilyennek ismerjük, vagy tönkre tesszük azt?” – tette fel a kérdést az államfő.

Elmondta: Magyarország a párizsi klímamegállapodásban rögzítetteknek megfelelően intézkedéseket hozott, amelyek eredményeképpen 1990-hez képest a károsanyag-kibocsátás 32 százalékkal csökkent, a szén energetikai célú felhasználása pedig rövid időn belül megszűnik az országban. Döntés született arról, hogy Magyarország minden esztendőben megkettőzi a naperőművi kapacitását, 2030-tól pedig csak elektromos meghajtású buszokat állít forgalomba a tömegközlekedés kiszolgálására.

Beszélt arról is, hogy a Magyarországon jelentkező vízszűke szükségtározók építését tette szükségessé, az ország középső részén pedig meg kellett oldani az elsivatagosodás problémáját. Kiemelte: a Magyarországon keresztülhaladó folyók tisztább állapotban hagyják el az országot, mint ahogyan oda érkeztek.

Kiemelte továbbá: a klímaváltozás hatásának mintegy 80 százaléka a vízzel kapcsolatos. Egyetértés van abban, hogy az úgynevezett hidrológiai ciklus felborul, ami szélsőséges időjáráshoz vezet – mondta. A lokális és regionális vízválságok globális válsággá válnak, ellátási és működési gondokat eredményeznek – tette hozzá. Meg kell védeni a vízbázist a jó minőségű lakossági vízellátás érdekében. Csökkenteni kell a rossz vízhálózat okozta vízveszteséget, illetve új technológiák meghonosítására van szükség egyebek mellett az öntözésben és a szennyvíztisztítás területén – jelentette ki.

Magyarország az elmúlt száz esztendőben megkettőzte az erdőterületek nagyságát és további erdősítést tervez – közölte. Elmondta azt is, hogy Magyarország több szomszédos ország részvételével egymillió hektárnyi területen biorezervátumot hozott létre.

Áder János kiemelte: az elmúlt ötven évben a természeti katasztrófák száma az ötszörösére nőtt és meghétszereződött az általuk okozott anyagi kár mértéke. Az egymásra halmozódó természeti katasztrófák gazdasági krízist okozhatnak, azok pedig szociális feszültséget kelthetnek, amelyek politikai válsághoz vezethetnek. Sem egyik sem másik nem kedvez az emberi jogok kiteljesítésének – figyelmeztetett.

“Önsorsrontó gyakorlatot folytatunk, a saját jövőnket, a saját életfeltételeinket veszélyeztetjük a mostani életvitelünkkel. Felismerhetnénk végre, hogy a klímavédelem nem arról szól, hogy a természet milyen állapotba kerül, az ugyanis alkalmazkodik, regenerálódik. A kérdés rólunk, a mi jövőnkről szól – tette hozzá a köztársasági elnök.

Az államfő strasbourgi látogatása során találkozik Rik Daemsszel, a PACE elnökével, Marija Pejcinovic Buriccsal, az Európa Tanács főtitkárával és Robert Spanoval, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével.

facebook:

0 Komment