Télen-nyáron két keréken – Egy országot átszelő kerékpáros túra

(Budaörs, 2021. szeptember 23. – Budaörsi Infó) A Budaörsi Infó és a budaörsi kerékpáros egyesület, a Fillari-Team Télen-nyáron két keréken című cikk-sorozatának legújabb részében a Hungarian Divide nevű kerékpáros teljesítménytúráról számolunk be olvasóinknak. A budaörsi csapat tagjai is részt vettek ezen a megmérettetésen, így őket kérdeztük tapasztalataikról. Idén második alkalommal került megrendezésre a Hungarian Divide nevű kerékpáros teljesítménytúra, ami jó eséllyel pályázik Európa legkeményebb „bikepacking” kihívásának címére.

 

 

A túra átszeli országunkat, a Kéktúra útvonalon halad, a rövidtáv 730 km és körülbelül 14000 méter szint, a teljes táv 1400 km és 24000 m szintemelkedéssel jár. Előbbire 7, utóbbira 13 nap áll rendelkezésre. A rendezvénnyel a www.bikepackinghungary.com oldalon ismerkedhetnek meg jobban olvasóink.

A kihíváson a budaörsi Fillari Team két kerékpárosa is részt vett, a féltávon Szontágh Dániel (a fotón bal oldalon) az előkelő 5., Horváth Márton (a fotón jobb oldalon) pedig a 8. helyet szerezte meg – őket kérdeztük a kihívásokkal teli kalandokról.

 

 

Hungarian Divide 2021

Hungarian Divide 2021

 

Hogyan jött a gondolat, hogy elinduljatok?

Dani: Amikor először megláttuk a verseny két évvel ezelőtti prototípusának a kiírását (amikor még csak féltávnyit rendeztek belőle és még nem is ismertük egymást Danival), külön-külön is tudtuk, hogy ez egy olyan kaland, amit nekünk találtak ki.

Marci: A kerékpáros életforma része számunkra, hogy amikor időnk és lehetőségünk van rá, az utazásaink legalább egy részét kerékpárral teljesítjük, akármilyen terepen. A Divide – többek között – ennek a felfogásnak az esszenciája.

 

Hogyan lehet felkészülni egy ilyen megmérettetésre, ahol 750 km-t és 14.000 méter szintet kell 5 nap alatt letekerni és egy sátorban a természetben kell aludni/ pihenni?

Dani: Természetesen nagyon fontos az edzés és a test felkészítése a hosszú táv teljesítésére, azonban egy ilyen kihívás legalább annyira technikai és mentális felkészítést is igényel. A technikai részről fontos ismerni a kerékpárt és a felszerelést, amit választunk az induláshoz, fontos, hogy értsünk néhány alapvető szervizelési művelethez is: a defektjavítás alap, de nekem például szakadt lánc is nehezítette az utamat. A mentális felkészülés teszi lehetővé, hogy a hirtelen adódó nehézségeken is hatékonyan tudjunk átlendülni: elengedhetetlen, hogy az embernek legyen tapasztalata a nomád többnapos túrázásban, és előny némi országismeret is. Miket vittetek magatokkal, illetve milyen technika volt veletek (bringa, gos, power bank, stb.)?

Marci: Szeretném megköszönni a Fillari csapatból Hugauf Marcellnak, hogy használhattam a nyereg alá rögzíthető táskáját, és Gecse Dánielnek, akitől a Garmin Edge GPS-ét kaptam kölcsön. Egy nagyobb és egy kisebb teljesítményű powerbank is volt nálam, így elég volt egy-két este áramot töltenem. Danival egy közös sátrat és egy kis gázfőzőt vittünk, valamint hálózsákot, derékaljat, egy váltás és egy meleg ruhát, esőkabátot. A túrát a régi Hauser márkájú klasszikus MTB biciklimmel teljesítettem, amit merev villával szereltem fel. Nem volt kérdés, hogy ezzel a bringával megyek, de a versenyt követők között is sokan felfigyeltek erre a retro csodára. Dani: Én Gecse Dani, Divide-ra kitalált 29-es montijával mentem, amiért nagyon hálás vagyok! A felszerelésben gyakorlatilag ugyanazokat vittem mint Marci, kisebb különbségekkel.

 

Nyilvánvalóan az étkezést is meg kellett oldani valahogy, mit és hol tudtatok enni/ inni, hiszen ennyi élelmet nem lehet magatokkal vinni?

Dani: Alapvetően arra figyeltünk, hogy mindig legyen nálunk egy-két szelet csoki, gumicukor vagy hasonló gyors frissítő. Persze ezzel nem lehet egész nap kibírni, főként reggel péksütit, szendvicset vagy zabkását ettünk. Igyekeztünk naponta legalább egyszer valamilyen rendes meleg ételt, illetve gyümölcsöt is fogyasztani.

Marci: A folyadékbevitelre is nagyon kellett figyelni, a meleg napokon rendszeresen töltöttük újra a kulacsainkat, amikből az egyikben mindig valamilyen pezsgőtablettával pótoltuk a nélkülözhetetlen ásványi anyagokat. Dani pontosan vezette vízbevitelét: napi átlag 7,4 litert ivott meg.

 

 

kereparostura

 

Mik voltak a legsúlyosabb mélypontok és hogyan tudtatok kijönni belőlük?

Marci: Az első három este Dani 1-2 órával előttem járt, és már pihent, amíg én ledolgoztam ezt a lemaradást. Ezeken a napokon ezek voltak a legnehezebb időszakok, de a tudat, hogy addig ő ott megszervezi nekem is az esti szállást, vacsorát intéz, nagyon sokat segített, és ezek a napi plusz kilométerek tették lehetővé, hogy 5 nap alatt teljesítsek. A negyedik-ötödik nap eső áztatta fel a terepet, amitől néhány szakasz járhatatlanná vált. Ezen a két napon különösen sokat segített, hogy mindig találkoztam versenytárssal, akivel lehetett egy-két jó szót váltani.

Dani: Nekem az utolsó nap délelőttjén volt egy óra, amikor majdnem feladtam. A Börzsönyben viharban és szakadó esőben egyedül maradtam a felhőben tehetetlenné váló gps-szel és telefonnal és eltévedve bolyongtam. Közben szarvasok cikáztak mindenhol. Tudtam, hogy letértem az útról amire csak kerülővel jutottam vissza, de amikor végre kitisztult az idő és beszélni tudtam a szervezőkkel megnyugtattak, hogy minden rendben és várnak a célban.

 

Mik azok a pillanatok, amire garantáltan emlékezni fogtok évek múltán is?

Marci: Nagyon intenzív volt a Divide hete, azóta is minden nap felidézek belőle valamilyen részletet, egy-egy szép tájat, egyegy nehezebb vagy felszabadító pillanatot, egy rácsodálkozást, találkozást. Végig próbáltam megélni az aktuális pillanatot, figyelni az erdőt, a tájat, a falvakat. A legemlékezetesebb pillanatok az utolsó nap mérföldkövei voltak: túljutni Bánkon az utolsó sáros szakaszon, felérni a Nagy-hideg-hegyre, elérni a délutáni kompot Nagymaroson, sötétedésre elérni a városhatárt, és végiggurulni a budai Duna-parton a célig.

Dani: Számtalan emlék tolong még bennem, de ha a 3 legerősebbet kéne mondanom, akkor az éjszakai tolás a bokáig érő sárban a Romhányi kilátóba, a szentkúti frissítés és a börzsönyi mélypont. Fantasztikus volt a cél előtt Gecse Dani felvezetése a városban, de a családommal való egyesülés volt a tetőpont. Jövőre is indultok? Dani és Marci: Egy ekkora kihívásra nehéz ilyen előre biztosat mondani, de tervben van az indulás jövőre is, akár a teljes távon.

 

 

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.