Egy újabb közösségi alkotás kerül fel az Illyés Gyula Gimnázium homlokzatára

(Budaörs, 2021. május 31. – Budaörsi Infó) Az Illyés 55. születésnapja alkalmából közösségi művészeti alkotás készült hasonlóan az Iskola 50. születésnapra létrehozott főbejárati oszlopokhoz. A munkálatok 2019-ben kezdődtek el, a héten pedig elnyeri az alkotás méltó helyét az Illyés Gyula Gimnázium homlokzatán. 

 

 

Ráthonyi Kinga a Budaörsi Infónak elmondta, hogy az Illyés kerámiából és színes mozaikból összeálló nagy méretű logóját készítették el 320 cm x 160 cm méretben a gimnázium épületének homlokzatára.

„A logó háttere kb. 300 darab kobaltos mázalatti festéssel díszített 10 x 10 cm-es porcelán csempéből áll össze. Erre a 300 csempére Illyés Gyula műveiből válogatott szavak, szövegrészletek kerülnek.

A szövegek válogatására Szabó T. Annát, Dragomán Györgyöt és Kemény Istvánt, a kortárs magyar irodalom három – az iskolához kötődő – jeles alakját kértük fel.

A csempékre a szövegeket 2019. október 25-én péntek este festettük fel közösségi alkotóműhely keretében.”

 

 

illyestabla2021i

 

illyestabla2021io

 

illyestabla2021p

 

A közösségi művészeti alkotás 2021. június 3-án kerül a homlokzatra. 

 

 

illyes_tabla2021

 

illyestabla2021 (1)

 

illyestabla2021 (4)

 

illyestabla2021 (3)

 

 

Szabó T. Anna válogatása:

 

csüggedt jegenyék

szegénység

rejtett tűzhely

önemésztő lobogás

szállj magosra kedvem

fölfegyverzett hideg

hajótöröttek

lobogj, csattogj

emberek élnek itt!

törték, edzették

te tudod, Anna

keserű mosoly

messze bámul

sokfelé jártam

csendesen utálom urainkat

énekelj, költő

meleg szájammal

élő szavaimmal

úgy állok itt

villanó dühök

sistergő hirtelen akaratok

kiáltani!

állat szűköl

ha kibomolhatna hangom

fergeteg

égi kanóc

éles

precíz istennyila

nincstelenül

szél

a hon ezer baja

sorsunk szigorú jóslatát

álmodó béres

magányos testvérem

madarak, madarak

szárny volt a dal

csók

lobbanás

szerelmesek

tűnő ifjúság

szabad ragyogó

zsellérek

ahány arc rád nyílik

reád süt

a te arcod

annál jobban

tisztul

fénylik, költő

rejtett melegüktől

mindent megértő

jó anya

haza

nekem ad

igazat

csillag

seb

dac

szigeten, hű magasban

Hunok Párisban

Petőfi Sándor

egész életével ott áll

Babits Mihály

mindent megértő

jó anya

haza

nekem ad

mindenek múltán

igazat

jogom van

hangom otthonosan

követe lehetek

kiáltó szava

határ ellen

titkos otthon

varázskör

mondd a szókat

messzehangzóan

égbemenekszik

Dragomán György válogatása:
Jégzajlás

habtajtékot

fürödtél delente

jégtömbök

bombaként dörögve

mázsás

borotvaéles jéglap

zúzódik

gyönyörű

apánkra vártunk

puszta

nagyanyáéknál

dobogó szívvel

rejtelem

zsupsz

vad sikongatás, csattogás

beszélgetés

asszonyok

verekedés

bicska

balta

férfiak

róka

agyonütötték

a kések villanásában

lélek

bor

áldomás

ádáz

ütés

szerelmes

tréfálódzó cselédek

országút

folyó

bányaakna

csordakutak

kisgyermek

felfalt

minden szabad

parasztok

szegények

urak

hamar

beszélnek

felhők

képzelik

lélekbúvár

magasröptű

zagyva

lámpaláz

a birtokosok iszonyodtak

levegő

földesurunk

vándollók

kis csalamádéfészer, a „gugyesz”

keménykalap

szörnyű

csapodár

testvérekről

börtönökről

a vándor sóhajtott

néma pillantás

próféták

kardnyelők

köszörűsök

medvetáncoltatók

majmos ember

sárgaréz

paradicsom

semmiféle gyümölcsfájuk nincs

kártyavetők

lakodalmasok

átrobogtak

műveltség törekvés

parancsolók

olvasás közben

háború

civilizáció

kormányának

nadrágtartó

világrend

cseléd

úrnő

káromkodott

mit finomkodik?

elurasodás

Kemény István válogatása:

Három nap

néztem volna

csak szemed

árnyékos völgyét,

szemöldöködet,

a pillák

sűrű sását,

mely között

az eleven

kis

vadvíz incseleg,

villantja fényét,

fürge terveit,

síkos halacskák

szökdeléseit –

Három nap

néztem volna

hallgatag

az egyiket,

aztán a másikat.

Nem volt

riadalom a pusztán,

amikor

megszülettem én

váratlanul,

hivatlanul tán

halottak estelén,

novemberben,

halottak napján,

gyertyagyújtáskor,

amidőn

fejfák tövén

a puszta népe

künn térdepelt

a dombtetőn.

Minden

ütésed, átkod

Hiába ellenem.

Szörnyű

a fegyverem:

Megbocsátok.

ha magadban

beszélgetsz,

ő, a zsarnokság

kérdez,

képzeletedben

se vagy

független

beivódik,

evődik

velődig;

eszmélnél,

de eszme

csak övé

jut eszedbe,

néznél, de

csak azt látod,

mit ő eléd

varázsolt,

bilincseit

a szolga

maga így

gyártja s hordja;

mindenki szem

a láncban;

Vagy a

nagy dolgokat is

csak kamaszos ártatlansággal,

valamiféle

magasabb szintű kihívásból

lehet végezni,

szívbeli játékból?

Akkor is,

ha az élet

rámegy?

Bizonyos, hogy

a tekintély tisztelete

is nevelés

eredménye, de

oly régi s

oly alapos

nevelésé, hogy

ma már e nép

vérébe itatódott,

idegzetébe szüremlett

s szinte

ösztönévé vált.

Előbb tegyük

gazdaggá a

magyart s csak

azután szabaddá,

vagy megfordítva

– a vitában

mindkét tábor

a lényeget látja

 

 

illyestabla2021 (2)

 

illyestabla2021 (4)

 

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.